Így lehet 1 millió új munkahely?

Megosztás Tetszik

Új foglalkoztatási mutatószámot kreál a kormány - derül ki a parlament elé benyújtott, az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatból. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert jelenleg különböző forrásból, többféle statisztikai adat létezik, amelyek esetenként meglehetősen eltérő képet mutatnak a foglalkoztatottságról.

Évente új foglalkoztatási akciótervet készít a kormány, igazodva az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához Emellett a munkaerő-piaci folyamatok naprakész megfigyelésére és ennek nyomán a munkaerő-piaci politikák hatékony alakítására és alkalmazására alkalmas foglalkoztatási mutatószámot alakít ki - áll a törvényjavaslatban.

Az indoklás szerint szükség van a foglalkoztatási statisztika módszertanának átfogó felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a foglalkoztatási folyamatok értékeléséhez eddig alkalmazott többmutatós, széttagolt rendszer helyébe egy olyan mutató lépjen, amely alkalmas a kormány foglalkoztatás-politikai célkitűzésének folyamatos nyomon követésére.

A nemzetgazdaság munkaerő-piaci folyamatainak értékelésére jelenleg különböző forrásokból, többféle statisztikai adat áll rendelkezésre, amelyek esetenként meglehetősen eltérő képet mutatnak a foglalkoztatottság alakulásáról. szükség van olyan kiegészítő információra a foglalkoztatásról, amelyik az adatforrásoknál alkalmasabb lehet a kormányzati célkitűzés teljesülésének megfigyelésére. Erre azok az adminisztratív hatósági nyilvántartások biztosítanak lehetőséget, amelyek információtartalmának feldolgozására az elmúlt két évtizedben nem került sor, és amelyeket a fejlett országok régóta széleskörűen alkalmaznak.

A bejelentett foglalkoztatás teljes körének rendszeres megfigyelése azzal az előnnyel is jár, hogy ebben a mutatóban közvetlenül megjelenik a kormány azon intézkedéseinek a hatása, amelyek a munkaerőpiac kifehérítését szolgálják. Mind a legális foglalkoztatásra ösztönző adminisztrációs és járulékterhek csökkentése, mind a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának javítása egyaránt a bejelentett foglalkoztatás növekedését eredményezik, amelynek mértékéről nem rendelkezünk pontos információval.

A KSH kétféle munkaerő-piaci mutatót publikál rendszeresen: az alkalmazásban állók, illetve a foglalkoztatottak számát. Előbbi intézményi mutatókon, utóbbi pedig megkérdezésen alapul. Alkalmazásban álló az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban legalább 60 munkaórában, munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. A statisztikai megfigyelés csak a legalább 5 fős szervezeteket érinti. A felvételek kombináltak, melyben a megfigyelés az 50 és több főt foglalkoztató szervezetekre és valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási intézményre teljes körűen kötelező, míg a kisvállalkozások esetében a kijelölés mintavételes eljárással történik.

Az aktuális foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat a foglalkoztatottsági mutató jelzi, s ez felel meg a nemzetközi sztenderdeknek, így összehasonlítható más országok adataival. Ebbe a mutatóba azonban mindenki beleszámít, aki a referencia-időszakban (az úgynevezett vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (például szabadság, betegség miatt) volt távol. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők gazdasági aktivitását a vonatkozási héten végzett tevékenységük alapján határozzák meg. Munkanélküli pedig az, aki nem dolgozik, de a megelőző két hétben aktívan keresett munkát, és munkavégzésre rendelkezésre áll.