Fenyeget a börtön réme! Amit minden adósnak tudnia kell

Megosztás Tetszik

A július elsején hatályba lépett új Büntető Törvénykönyvben jelentősen átalakultak a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményre vonatkozó rendelkezések. Az új törvényből kikerült a hitelsértés bűncselekmény, és az arra korábban meghatározott szabályok átdolgozott formában beépültek a tartozás fedezetének elvonására vonatkozó rendelkezések közé. Cikkünkben bemutatjuk, milyen büntetésekre számíthatnak, akik megsértik a törvényben foglalt előírásokat.

A tartozás fedezetének elvonása bűncselekményt a gazdasági bűncselekmények között találjuk a 2013. július 1-jén hatályba lépett új  Büntető Törvénykönyben. A 2012. évi C. törvényben olvasható törvényi tényállás a következőképpen szól:

„405. § (1) Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.

(4) Tartozás fedezetének elvonása miatt az elkövető nem büntethető, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlíti.”

Az említett rendelkezések egyértelműen a hitelezői érdekek védelmét szolgálják. Az új Btk. 2013. július 1-jén lépett hatályba. A korábban érvényes Büntető törvénykönyvben (1978. évi IV. törvény) foglaltakhoz képest változás, hogy a régi Btk. két külön fejezetben említette a hitelsértés, illetve a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményeket, az új törvény pedig összevonja ezeket a jogsértéseket.

OLVASSA TOVÁBB írásunkat, amelyből megtudhatja, hogyan kell értelmezni a fent említett rendelkezéseket!