Hamis, de olcsó – a fiatalok fele gondolja így

Megosztás Tetszik

Elsősorban az eredeti terméket gyártó cégeket tartják a hamisítás legnagyobb károsultjainak a magyar fiatalok, és kevésbé törődnek a gazdasági és társadalmi hatásokkal, derült ki a HENT és a TÁRKI közös kutatásából. A felmérés szerint továbbra is az alacsonyabb ár miatt esik a választás a hamisított termékekre, a büntetések pedig kevés visszatartó erővel bírnak.

Idén a válaszadóknak közel 40 százaléka állította azt, hogy az elmúlt egy évben vásárolt hamis terméket, olvasható a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI közös felmérésében, amit július végén a VOLT Fesztiválon készítettek a látogatók körében. A nyári adatfelvételből az is kiderül, hogy a hamis terméket vásárlók csaknem kétharmada (62,5 százalék), vagyis az összes válaszadó egynegyede (24,7 százalék) az elmúlt évben ezt többször is megtette.

A hamisítványok vásárlásának legfőbb motivációját a kedvezőbb ár jelenti: a megkérdezettek több mint fele (52 százalék) az alacsony ár miatt vásárolt hamis terméket; közülük a többség (87 százalék) az eredeti terméket részesítette volna előnyben, ha az nem lett volna sokkal drágább a hamis árunál. A válaszadóknak ugyanakkor több mint egyharmada (37 százalék) azért költött ilyen cikkekre, mert látszólag nem volt gond azok minőségével, derült ki a felmérésből.

A kutatás kitért a hamisításból származó gazdasági károk megítélésére is. A fiatalok többsége szerint az olcsóbb hamisítványok az eredeti termékek gyártóit károsítják meg a legjobban: a hamis terméket fogyasztók 73 százaléka, a nem vásárlók 56,5 százaléka vélekedik így, míg az előbbi csoport 27 százaléka, az utóbbinak pedig 43,5 százaléka önmagát tartja a legnagyobb kár elszenvedőjének.

„Komoly aggodalomra ad okot a fiatalok információhiánya a hamis termékekkel kapcsolatban, ezért továbbra is fontosnak tartjuk tudatosítani a körükben, hogy a hamis árucikkek vásárlása nemcsak a gyártóknak és jogosultaknak okoznak jelentős károkat, hanem súlyos társadalmi és gazdasági hatásokkal – többek között munkahelyek megszűnésével – is járnak, és a gyengébb minőséggel ők is károsultak lesznek” – mondta el a kutatás eredményei kapcsán Németh Mónika, a HENT titkára. 

Ami a hamis termékhez való hozzáférés csatornáit illeti, a válaszadók több mint fele (53 százalék) az internetet, 21 százalékuk a piacot vagy utcai árusokat, 20 százalékuk egyéb hazai üzleteket, 15 százalékuk pedig a külföldi boltokat jelölte meg a hamis árucikk beszerzési helyének.

A kutatás szerint a válaszadókat nem az esetleges szankciók, hanem a hamis termék vélhetően rossz minőségétől való félelem (a hamis terméket vásárlóknál ez az arány 59 százalék, a nem vásárolóknál 68 százalék), továbbá a magas egészségügyi kockázat (54 százalék) téríthetik el szándékuktól.

Ezzel kapcsolatban a HENT titkára kiemelte: „Az elmúlt évek felmérései alapján világossá vált, hogy a hatékony megelőzés érdekében a hatóságok aktív közreműködése mellett a fogyasztói tudatosság növelésére is szükség van, így szorítható vissza a fiatalok és minden korosztály körében a hamis termékek vásárlása.”