Hálapénz helyett ajándék az egészségügyben – mennyi lehet az ajándék értéke 2025-ben?

Megosztás Tetszik

2021. január 1-jét követően az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó semmilyen pénzbeli, gazdasági szolgáltatás keretében nyújtott vagy természetbeni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el az általa állami egészségügyi jogviszonyban nyújtott egészségügyi ellátásáért. Elfogadhat azonban ajándékként adott olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát.

Mi is a hálapénz?

A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe alapján a hálapénz, hálaszolgáltatás „az a bármilyen előny és juttatás, amit a beteg vagy hozzátartozója az ellátást követően, utólag, kérés nélkül az orvosnak ad, amennyiben az még közvetve sem befolyásolja az ellátás minőségét”.

A Kúria pedig így fogalmazott: „Hálapénz az a juttatás, amelyet az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jelül a szolgáltatásban közreműködő egészségügyi dolgozónak önként nyújt” (EH 2015.09.B27.).

Az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során az egészségügyi dolgozóra vagy az egészségügyben dolgozóra vonatkozó szabályok

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) 138/A §-a szabályozza a 2021. január 1-jét követően elfogadható juttatásokat.

Az Eütv. 138/A § (1)–(3) bekezdései szerint

• az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során a jogszabályban vagy jogszabály alapján meghatározott térítési díjon felül az egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért semmilyen pénzbeli, gazdasági szolgáltatás keretében nyújtott vagy természetbeni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el [Eütv. 138/A § (1) bekezdés];
• az Eütv.-ben meghatározott kivétellel az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatás nyújtása során a jogszabályban vagy jogszabály alapján meghatározott térítési díjon felül az egészségügyi szolgáltatás nyújtása alatt vagy azt követően semmilyen pénzbeli, gazdasági szolgáltatás keretében nyújtott vagy természetbeni ellenszolgáltatást vagy egyéb előnyt nem kérhet, illetve nem fogadhat el [Eütv. 138/A § (2) bekezdés].

A nem állami, önkormányzati vagy egyházi fenntartású egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozóra vagy egészségügyben dolgozóra az Eütv. 138/A § (2) bekezdésében meghatározott tilalom akkor vonatkozik, ha az általa ellátott beteget egyúttal az állami ellátás keretében is kezeli, a kezelésének az irányításáért felel vagy a kezelésében közreműködik.

Az egészségügyi dolgozó fogalma

Az Eütv. 3. § d) pontja alapján egészségügyi dolgozó

• az orvos,
• a fogorvos,
• a gyógyszerész,
• az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy,
• az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá
• az egészségügyi tevékenységben közreműködő egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkező személy.

Az egészségügyi szolgáltatás fogalma

Az Eütv. 3. § e) pontja alapján egészségügyi szolgáltatás az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában vagy – törvényben meghatározott esetben – az egészségügyi államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel alapján végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából

• a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá
• a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és minimál invazív beavatkozásokat, a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá
• a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, – ideértve az ehhez kapcsolódó – a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is.

Mikor és milyen értékben fogadhat el ajándékot az egészségügyi dolgozó, illetve az egészségügyben dolgozó?

Az Eütv. 138/A § (4)–(6) bekezdése alapján

• a szolgáltatás nyújtását követően egy alkalommal elfogadhat a beteg vagy rá tekintettel más által ajándékként adott olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát, amely 2025-ben 14 540 forintot jelent;
• a folyamatos benntartózkodás mellett végzett, hosszú ideig tartó egészségügyi szolgáltatás nyújtása során kéthavonta egy alkalommal elfogadhat a beteg vagy rá tekintettel más által ajándékként adott olyan tárgyat, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 5 százalékát, amely 2025-ben 14 540 forintot jelent.