adozona.hu
Hagymatermesztők: itt az idő a bejelentésekre és engedélykérelmekre
//adozona.hu/altalanos/Hagymatermesztes_idoszeru_bejelentesek_es_e_USM35M
Hagymatermesztők: itt az idő a bejelentésekre és engedélykérelmekre
Időszerű a hagymafélék vetésbejelentése és a dughagyma-előállítási engedélykérelmek benyújtása – hívja fel honlapján az érintettek figyelmét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Jó néhány szabálytalanságot, majd az esetek felgöngyölítésekor is számtalan további jogsértést tártak fel a Nébih szakemberei a dughagymaárusítás piacokon, vásárokon végzett hatósági ellenőrzések során. Az eddigi kedvezőtlen tapasztalatokat figyelembe véve összefoglalták, hogyan kell eljárniuk és mire érdemes ügyelniük az érintetteknek a szaporítóanyag-előállítói és -forgalmazói tevékenységük legalizálása, valamint a szaporítóanyagok eredetének igazolása érdekében.
A hatósági ellenőrzéseken a Nébih ellenőrei néhány tipikus hibára figyeltek fel, például, hogy a forgalmazók több esetben hatósági engedéllyel nem rendelkező termesztőtől vásárolták meg a dughagymát, amelyet aztán a helyszínen kimérve, fajtanév nélkül értékesítettek. A Nébih a feltárt ügyeket áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Békés Megyei Kormányhivatalhoz, amely az engedély nélkül termesztőket kötelezte az engedélykérelem benyújtására. Az engedélyezés helyszíni ellenőrzése során az is kiderült, hogy a termelők a dughagymát olyan vetőmagból állították elő, amely legfeljebb növényegészségügyi ellenőrzésen esett át, de a növénytermesztési hatóság a vetőmagot nem minősítette, mert a vetőmag-termesztők elmulasztották a vetésbejelentést a hatósághoz. Tehát az így árusított dughagyma többszörösen is bizonytalan egészségügyi státuszú, fajtájú és eredetű volt.
Hazánkban a vöröshagymát, fokhagymát, dughagymát szinte kizárólag Békés és Csongrád-Csanád megyében, elsősorban Makó körzetében termesztik. Az elmúlt évek során ebben a térségben mindössze 9 hagymatermesztő kért engedélyt. Az ellenőrzés hírére és a hatóságok szoros együttműködése következtében idén újabb 19 termelő és két nagykereskedő jelentkezett be. Az engedélykérelmek régebbi elmaradása valószínűleg információhiányból adódott, hiszen a termesztők évtizedek óta a hagyomány alapján, a régi beidegződések szerint végzik a tevékenységüket. A vetőmagokat egymás között, kísérő okmányok nélkül „csencselik”, a dughagymatermesztést nem tervezetten, hanem esetlegesen végzik, és az is általános tapasztalat, hogy az érintettek nincsenek tisztában a jogszabályi előírásokkal.
A hasonló hibák és hiányosságok elkerülése érdekében a Nébih tájékoztatja a hagymaszaporítóanyag-termesztőket, hogy Magyarországon a szaporítóanyagok forgalomba hozatalát a köznyelvben vetőmagtörvénynek nevezett törvény (2003. évi LII. törvény) és a zöldségrendeletnek nevezett rendelet (50/2004. FVM rendelet) szabályozza. A jogszabályok kimondják, hogy hazánkban a vöröshagyma államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját standard vetőmagként lehet forgalomba hozni, ha az anyamag tekintetében igazolják a fajtaazonosságot és a származást.
Azok a dughagymatermesztők, akik a tevékenységüket Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés megye területén végzik, minden évben május 20-ig kötelesek bejelenteni – szántóföldi ellenőrzés és minősítés céljából – a vetőmagtermő táblákat a növénytermesztési hatáskörben eljáró, területileg illetékes Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához. Dugványból történő vetőmag-előállítás esetén mind a dugványozás, mind a vetés évét be kell jelenteni. (A bejelentésre szolgáló „V141 – Vetésbejelentés” megnevezésű űrlap letölthető a Nébih honlapjáról.)
A vetőmagtermesztők számára jó hír, hogy a vonatkozó jogszabályok (2011. évi CLXVIII. törvény, 27/2014. FM rendelet) alapján a fenti kötelezettségeket teljesítő vetőmag-előállító mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor jogosult az állam által megállapított kárenyhítő juttatásra. A kötelezettséget nem teljesítő termesztő értelemszerűen nem élhet ezzel a lehetőséggel.
Dughagyma csak a fentiek szerinti, aktuális vetésbejelentéssel rendelkező, ellenőrzött vetőmagtáblából nyert magból termeszthető és hozható forgalomba.
Az engedélyes dughagymatermesztőnek az évente végzett hatósági ellenőrzés alkalmával igazolnia kell a vetőmag származását. Ezt a vetőmagtermesztőtől kapott, a vetőmagtábla szántóföldi ellenőrzését tanúsító hatósági jegyzőkönyvvel vagy ennek hiányában a vetésbejelentés másolatával tudja megtenni.
Ha valaki a fenti három megyében dughagymát szeretne forgalomba hozni, a dughagymatermesztői és -nagykereskedői engedély iránti kérelmet ugyancsak a Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztályához kell benyújtania. (A kérelem űrlap szintén letölthető a Nébih honlapjáról.)
A vetésbejelentést és a dughagymatermesztői, -nagykereskedői kérelmeket az ePapírszolgáltatás segítségével kell benyújtani a kormányhivatalhoz, kivéve az ügyfélkapuval nem rendelkező természetes személyeket (őstermelő), akik postai úton is megküldhetik a kérelmüket a hivatal címére (Békés Megyei Kormányhivatal, Agrárügyi Főosztály, Vetőmag és Szaporítóanyag-felügyeleti Osztály 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 4.).
Elektronikus beküldés esetén a https://epapir.gov.hu/ oldalról indulva, azonosítás után a „Kormányhivatali ügyek” témacsoportot, a „Növénytermesztési, vetőmag- és szaporítóanyag-felügyeleti feladatok” ügytípust, majd a Békés Megyei Kormányhivatalt kell kiválasztani, majd az elektronizált (pl. beszkennelt) dokumentumokat csatolni.
A Nébih felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a növénytermesztési hatóság 200 ezer forintig terjedő minőségvédelmi bírságot vethet ki abban az esetben, ha:
– a dughagymát engedély nélkül, a hagymavetőmagot vetésbejelentéssel létrejövő nyilvántartásba vétel nélkül hozták forgalomba,
– olyan vetőmagot, dughagymát hoztak forgalomba, amelynek fajtája nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben, nem faj-, illetve fajtaazonos vagy nem faj-, illetve fajtatiszta,
– az előállító, forgalmazó a termesztési rendszerében vagy szaporítóanyag-nyilvántartásában a szaporítóanyag követhetőségét nem biztosítja – olvasható a portal.nebih.gov.hu-n.
Hozzászólások (0)