adozona.hu
Ha lehúzná a rolót – végelszámolási abc
//adozona.hu/altalanos/Ha_lehuzna_a_rolot_Vegelszamolas_atol_zig_Y5Z2WW
Ha lehúzná a rolót – végelszámolási abc
Mi a dolga a cég vezető tisztségviselőjének és a végelszámolónak a végelszámolás során, kire, milyen papírmunka vár? Lépésről lépésre mutatjuk be a teendőket.
A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolásnak van helye.
A végelszámolási eljárás lefolytatásának szabályait a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VIII. fejezete, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezései, a végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV.3.) kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet), a civil szerezetek végelszámolását az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) szabályozza.
I. A végelszámolás elhatározása, a végelszámoló megválasztása
A végelszámolás kezdő időpontja a cég legfőbb szerve által a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. Ezen időponttal a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, a cég vezető tisztségviselője (így egyben törvényes képviselője) a végelszámoló lesz.
A végelszámoló legfontosabb feladatai a végelszámolás során:
- a cég vagyoni helyzetét felméri,
- követeléseit behajtja,
- tartozásait kiegyenlíti,
- jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti,
- vagyoni eszközeit szükség esetén értékesíti,
- a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a cég tagjai (részvényesei) között pénzben vagy természetben felosztja és a
- cég működését megszünteti.
A végelszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a végelszámolás alatt álló cég, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel.
A végelszámoló az adózót terhelő adókötelezettségeket a végelszámolás kezdő időpontjától teljesíti, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A végelszámolót terhelő adókötelezettségek elmulasztása miatt a mulasztási bírságot a végelszámolóval szemben kell megállapítani, azzal, hogy akkor mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.
II. A végelszámolás kezdetén
A cég korábbi vezető tisztségviselője köteles:
- a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó esetében, a végelszámolás kezdő napját követő 30 napon belül, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró beszámolót készíteni, azt a végelszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül letétbe helyezni és közzétenni [kivételt képeznek ez alól azok a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (bt., kkt.), amelyek nyilvántartásaikat az egyszerűsített vállalkozói adó rendelkezései szerint vezetik],
- a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a tevékenységzáró adóbevallásokat az adóhatósághoz benyújtani (mégpedig leggyakrabban a ’71., ’65., ’08., ’01 számú bevallásokat. Az egyszerűsített vállalkozói adó, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adóhatálya alá tartozó gazdálkodó esetében pedig – mivel az adóalanyiság megszűnik a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a ’71. számú bevallás helyett a ’43. számú, ’KATA, ’KIVA jelű bevallást),
- a tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le,
- a cég iratanyagát legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül átadni a végelszámolónak.
A cég korábbi vezető tisztségviselője feladatainak elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Mulasztás esetén a korábbi vezető tisztségviselőt a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 100 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja.
A cég korábbi vezető tisztségviselőjét továbbá az adóhatóság is mulasztási bírsággal sújthatja, amennyiben a végelszámolás megindításával kapcsolatos adókötelezettségek teljesítését (például tevékenységzáró bevallások benyújtása) elmulasztotta.
A cég hitelezői a követeléseiket a végelszámolás megindításának közzétételét követő 40 napon belül jelenthetik be a végelszámolónak, amely határidő nem jár jogvesztéssel. A végelszámoló a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő lejártát követő 15 napon belül a bejelentett követelésekről jegyzéket készít, amelyet további 15 napon belül benyújt a cégbírósághoz.
A végelszámoló a tevékenységet záró beszámoló mérlegének adataiból végelszámolási nyitó mérleget, majd a hitelezői igénybejelentésre nyitva álló határidő elteltét követő legfeljebb 75 napon belül a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva korrigált végelszámolási nyitó mérleget kell készítsen, amelyet a cég legfőbb szerve elé kell terjesztenie.
A korrigált nyitómérleg jelentősége a cég valós vagyoni helyzetének felmérésében áll. Éppen ezért, ha a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján az állapítható meg, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a tagok (részvényesek) a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, a végelszámoló haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet az illetékes bírósághoz előterjeszteni.
Ha a végelszámolás alatt álló cég felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy
– a végelszámoló (alapos ok nélkül) késlekedett a felszámolási eljárás kezdeményezésével; vagy
– vagy a törvényi feltételek bekövetkezése ellenére elmulasztotta a felszámolási eljárás kezdeményezését; vagy
– a felszámolás elrendelésére a végelszámoló hibájából nem került sor; vagy
– az egyszerűsített végelszámolás alkalmazásáról – annak törvényben foglalt feltételei hiányában – nem tér át az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra; vagy
– nem tett meg mindent a hitelezők veszteségeinek csökkentése érdekében; vagy
– nem tett meg mindent a környezeti károk mérséklése, a kármentesítés érdekében; vagy
– egyes hitelezőket mások rovására előnyben részesített,
a felszámoló vagy a hitelezők keresetére a bíróság arra kötelezi a végelszámolót, hogy a cég vagyonához – a károkozás összege mértékéhez igazodó – tőke-hozzájárulást teljesítsen.
A bíróság továbbá a végelszámoló díját részben vagy egészben megvonhatja.
III. A végelszámolás során
A végelszámolás alatt az adózó az általános szabályok szerint kell teljesítse bevallási kötelezettségeit, azzal, hogy a bevalláson jelölni köteles a végelszámolás tényét. Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az adóév(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó adóév 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.
Például amennyiben a végelszámolás kezdő napja 2015. március 1., akkor az adózónak a tevékenységzáró bevallásokat 2015. január 1-jétől 2015. február 28-áig terjedő időszakra kell benyújtania. Ha a végelszámolás egy év alatt nem fejeződik be, úgy az első üzleti év 2015. március 1-jétől 2016. február 29-éig tart.
Az adóbevallások benyújtása alól a végelszámolót nem mentesíti az a körülmény, hogy a cég gazdasági tevékenységét már korábban megszüntette. Az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni kell akkor is, ha adófizetési kötelezettség nem keletkezett!
A bevallás benyújtásával azonban egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített „NY” jelű elektronikus űrlapon nyilatkozik arról, hogy az adott bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.
E rendelkezés nem alkalmazható a tevékenységet lezáró adóbevallásokra, valamint a végelszámolás befejezésekor benyújtandó adóbevallásokra.
Ha a végelszámolás a megindításának üzleti évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles:
- elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót;
- az elkészített beszámolót a végelszámolás üzleti évének fordulónapját követő 150 napon belül letétbe helyezni és közzétenni;
- tájékoztatót készíteni a cég, valamint a végelszámolási eljárás helyzetéről a legfőbb szerv és a cégbíróság részére.
IV. A végelszámolás lezárásakor
A végelszámolást – annak kezdő időpontjától számított – három éven belül be kell fejezni.
A végelszámoló a végelszámolás utolsó üzleti évéről beszámolót (amelynek mérlege az eszközöket és az esetleges kötelezettségeket piaci értéken tartalmazza), zárójelentést (a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést) vagyonfelosztási javaslatot, továbbá a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, illetve a részvételével működő egyesületek, alapítványok sorsára vonatkozó javaslatot készít, továbbá elkészíti a záró adóbevallásokat.
A záró adóbevallások, a beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésénél a végelszámoló figyelembe veszi a végelszámolás befejezéséhez szükséges ésszerű, a jövőben felmerülő költségeket, a vállalkozásból kivont jövedelem után a kifizető által megállapított, bevallott és megfizetendő személyi jövedelemadót.
A záró beszámoló mérlegfordulónapjáig tartó időszakra vonatkozó, még elő nem írt késedelmi pótlék összegét is – mint várható kifizetést – szükséges figyelembe venni az utolsó beszámoló és a vagyonfelosztási javaslat elkészítésénél. A késedelmi pótlékszámítás elvégzéséhez segítséget nyújt az adóhivatal honlapján elérhető pótlékszámító segédprogram(http://nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/potlekszamitas).
A pótlékszámítás záró időpontja a végelszámolás zárónapja. A végelszámolás befejező évének, illetve az azt megelőző naptári év késedelmi pótlékáról a NAV soron kívül értesítést küld.
A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. Ennek alapján, amennyiben a végelszámolás befejeztével az adózó könyveiben úgynevezett tagi kölcsön kötelezettség szerepel, abban az esetben annak visszafizetéséről, vagy amennyiben ez nem áll módjában az adózónak, akkor a kötelezettség rendezéséről gondoskodnia kell.
Amennyiben a tartozás visszafizetésére nem kerül sor, hanem a vagyonfelosztási javaslatban annak elengedése felől döntenek, abban az esetben azt rendkívüli bevételként kell kimutatni. A kötelezettség elengedése ajándékozásnak minősül, amely után vagyonszerzési illeték megfizetésre is kötelezett az adózó.
A legfőbb szerv a végelszámoló által előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban - szükség esetén - rendelkezni kell továbbá:
- a végelszámoló díjáról,
- a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is.
A végelszámoló a jóváhagyott záró adóbevallásokat (leggyakrabban a ’71., ’65., ’08., ’01. számú bevallásokat, amelyek időszakának záró napja a végelszámolás befejezésének napja), a végelszámolást lezáró beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg köteles benyújtani az adóhatósághoz.
A végelszámolási eljárást lezáró bevallásokat is – függetlenül azok darabszámától – egyidejűleg kell benyújtani.
A végelszámolást lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a végelszámolást lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a végelszámolást lezáró adóbevallás benyújtásakor még nem járt le.
A végelszámolás időszakát lezáró számviteli beszámolót pedig a gazdálkodó törlésére irányuló cégbírósághoz benyújtandó törlés iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül kell letétbe helyezni és közzétenni.
Tehát a végelszámolást lezáró beszámolót (a céginformációs szolgálathoz), a záró adóbevallásokat és az ezzel együtt „lejáró” határidejű bevallásokat (az adóhatósághoz), és a törlési kérelmet (a cégbírósághoz) egyszerre kell benyújtani, mégpedig a beszámoló fordulónapjától számított 60 napos határidőben.
A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság által - az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről - kiadott igazolást a végelszámoló köteles megküldeni a bíróságnak.
Ezen igazolás kiadása iránti igényét a végelszámoló írásban, formai megkötés nélkül a NAV ügyfélszolgálati irodáin keresztül vagy postai úton terjesztheti elő. Az igazolást az adózónak a cégbíróságon előterjesztett törlési kérelemhez kell csatolnia, ebből adódóan az igazolás iránti kérelmet csak a végelszámolási eljárás végén, a záró bevallások benyújtását követően szükséges igényelni.
Az igazolás kiadására az Art. 5/A § (1) bekezdésében meghatározott 30 napos ügyintézési határidő áll rendelkezésre, amely legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
Amennyiben a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó adatokat az adóhatóság végelszámolással összefüggő ellenőrzés során állapítja meg, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás helyett az adóhatóság határozatát kell megküldenie az adózónak a cégbíróság részére.
A biztosítottak jogviszonyára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről szóló igazolás igénylése és kiállítása illetékmentes.
Az adóhatóság a záró beszámoló közzétételét követő 90 napon belül, az ügyfél külön kérelme nélkül elektronikus úton értesíti a cégbíróságot arról, hogy a társaságnál adóhatósági eljárás van/nincs folyamatban, valamint a vám- és adóhatóságnál nyilvántartott tartozása van/nincs.
A társaság akkor törölhető a cégjegyzékből, ha az értesítés szerint eljárás nincs folyamatban és a társaság nyilvántartott köztartozással nem rendelkezik.
A cég a törlésére irányuló kérelmét három éven belül köteles a cégbíróságra benyújtani, ellenkező esetben kényszertörlési eljárás lefolytatására kerül sor. A kényszertörlési eljárás megindításával egyidejűleg a végelszámoló tisztsége megszűnik, de az eljárás során köteles a cégbírósággal együttműködni, és a kényszertörlési eljárás lefolytatása érdekében valamennyi rendelkezésére álló információról a cégbíróságot tájékoztatni.
A végelszámolási eljárást követően elrendelt kényszertörlési eljárás során a volt végelszámoló köteles az Art. szerinti adókötelezettségeket teljesíteni29, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni.
V. Egyszerűsített végelszámolás
A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég végelszámolását egyszerűsített módon lehet lefolytatni, ha a cég a végelszámolása kezdő időpontjától számított 150 napon belül a végelszámolást befejezi. Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás megindulásáról szóló közlemény Cégközlönyben történő közzétételét a végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított nyolc napon belül köteles kezdeményezni.
A cég a végelszámoló személyét a végelszámolás befejezésével és a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak, amely rendelkezik a törlés bejegyzéséről és közzétételéről, ennek keretében feltüntetve a végelszámoló személyét és lakóhelyét (székhelyét), utalva arra is, hogy a végelszámolás egyszerűsített módon folyt le.
Ha a legfőbb szerv vagy az egyéni cég tagja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását határozta el, a cég a határozat meghozatalától számított nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönyben közleményt közzétenni. A közleményben meg kell jelölni a végelszámolás megszüntetésének időpontját, valamint azt a tényt, hogy a végelszámolás megszüntetésére a cég működésének továbbfolytatásával kerül sor.
Az adózó az állami adó- és vámhatósághoz a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni az egyszerűsített végelszámolás megindulásáról, valamint annak megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról a Cégközlönyben megjelentetett közlemény adatait.
A végelszámoló egyszerűsített végelszámolásról az általános szabályok szerint lefolytatandó végelszámolásra kell áttérjen, ha
- a végelszámolás során valamely hitelező igényét vitatja, illetve
- a vitatott igénye miatt a hitelező a cég ellen peres eljárást indít, vagy
- az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására előírt határidő az eljárás folyamatban léte alatt lejárt,
- az egyszerűsített végelszámolás alatt előreláthatóvá válik, hogy az egyszerűsített végelszámolás befejezése határidőben nem történhet meg.
Ha a társaság a fenti feltételek fennállása esetén az általános szabályokra történő áttérést elmulasztja, úgy kényszertörlésnek van helye.
V. Civil szervezetek végelszámolása
A civil szervezet végelszámolására a Ctv. rendelkezéseit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.
A civil szervezetek vonatkozásában kényszertörlési eljárásnak és egyszerűsített végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.
Abban az esetben, ha a civil szervezet a végelszámolás szabályai szerint nem tud megszűnni, a Ctv. 2012. február 29-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni és kényszer-végelszámolási eljárásnak van helye.
VI. Egyéb
1. Ellenőrzési határidők a végelszámolásban
Végelszámolás esetén az adóhatóság a tevékenységet lezáró adóbevallást megelőző időszakra vonatkozó ellenőrzést, valamint a végelszámolás időszakának utólagos ellenőrzését a végelszámoló által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül), a végelszámolást lezáró adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén a társasági adóról és osztalékadóról szóló adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül (egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül) köteles befejezni.
Mindemellett az adóhatóság a tevékenységzáró ellenőrzést, illetve egyéb típusú ellenőrzéseket (kiutalás előtti ellenőrzés, bevallások utólagos ellenőrzése, iratbetekintés stb.) a végelszámolási eljárást lezáró adóbevallás kézhezvételét megelőzően is lefolytathatja.
A végelszámolási eljárás során lefolytatott ellenőrzések megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye.
Az általános szabályoktól eltérően ez esetben az ellenőrzési jegyzőkönyv alapján kiadandó határozat meghozatalára nyitva álló határidő 30 nap, a határozattal szemben a határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni.
Amennyiben a végelszámolás alatt álló társaság a végelszámolás megszüntetéséről, a cég működésének továbbfolytatásáról határoz, akkor a változás bejelentését követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyv átadására még nem került sor.
2. Adófolyószámla rendezése
Ha a társaság az adófolyószámlán nyilvántartott túlfizetéssel rendelkezik, és/vagy visszaigényelhető adója van (beleértve a megszűnéshez kapcsolódóan visszaigényelhetővé váló általános forgalmi adót is), azt javasolt a cég törlése előtt, a végelszámolási eljárás alatt visszaigényelni a ’65. számú bevalláson, és/vagy a 17. számú „Átvezetési és kiutalási kérelem a folyószámlán mutatkozó túlfizetéshez” elnevezésű nyomtatványon.
A cég a törlését követően visszaigénylésre nem jogosult, tekintettel arra, hogy a törlés napjával jogalanyisága megszűnik, így nevében joghatályos jognyilatkozatot többé a végelszámoló sem tehet. Ekkor az adózó folyószámláján nyilvántartott túlfizetést az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő esetleges adótartozásra. A cég törlését követően az adóhatóság kizárólag annak a személynek a kiutalási kérelmét teljesíti, aki a legfőbb szerv által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat benyújtásával igazolja, hogy a kiutaláshoz való jogot a társaságtól megszerezte.
3. Pénzforgalmi számla fenntartási kötelezettség
A belföldi jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie.
A fentiek miatt a cégnek a végelszámolási eljárás alatt is legalább egy, az adóhatósághoz bejelentett pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie, ezért a kért kiutalást a NAV csak abban az esetben tudja teljesíteni, ha a végelszámolás alatt álló gazdasági társaság bankszámláját még nem szüntette meg.
Forrás: http://www.nav.gov.hu//data/cms357036/60._sz._fuzet_Vegelszamolas.pdf
Hozzászólások (0)