A GKI konjunktúra indexe minimális mérséklődéssel indította a 2026-os évet

Megosztás Tetszik

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint januárban a fogyasztók kilátásai nem változtak decemberhez képest, de a cégeké némileg romlottak. A kilátások összefoglaló jelzőszáma, a GKI konjunktúra indexe csaknem 3 ponttal csökkent. A cégek foglalkoztatási hajlandósága nem változott, az értékesítési árak várható alakulására vonatkozó összesített várakozás havi alapon enyhén emelkedett. A válaszadó cégek az első idei hónapban a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságát érezhetően javulónak ítélték – írja honlapján a GKI.

A GKI üzleti bizalmi indexe januárban csaknem 4 ponttal mérséklődött az előző hónaphoz képest. Így értéke lényegében visszatért a tavaly novemberi szintre. Az ipari bizalmi index számottevően, csaknem 5 ponttal, a kereskedelmi és a szolgáltatói index 3-3 ponttal csökkent. Ugyanakkor az építőipari mutató 3 ponttal emelkedett – igaz, meglehetősen alacsony szintről. A közeljövő kilátásait illetően továbbra is az építőipar a legkevésbé, az üzleti szolgáltatások pedig a leginkább derűlátó szektor.

A vállalkozások összesített létszámgazdálkodási várakozását jelző foglalkoztatási indikátor 2026 első hónapjában nem változott a tavaly decemberihez képest. A következő három hónapban a vállalkozások 9%-a készül a létszám bővítésére, míg 12%-a csökkentené azt. Az iparban és az üzleti szolgáltatások területén a létszám bővítésére törekvők vannak többségben az elbocsátásokra készülőkkel szemben. Az építőiparban viszont a leépítést tervezőké a többség.

A gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése januárban jelentősen javult az előző megkérdezéshez képest. A legnagyobb pozitív elmozdulás a szolgáltató szférában volt tapasztalható, de az ipari cégek is jóval kiszámíthatóbbnak érezték a környezetet, mint decemberben.

Az ár-indikátor, ami a cégek értékesítési árainak a következő három hónapban várható alakulását mutatja, az őszi és a téli hónapokban lassan-lassan, de fokozatosan felfelé kúszott. Így e mutató januárra tíz havi csúcsára ért fel. A következő három hónapban a cégek 35%-a szeretne árat emelni, míg árcsökkentésre 8%-uk készül – szemben a decemberi 29 és 9%-kal.

Tavaly decemberben a GKI fogyasztói bizalmi index értéke kétéves csúcsára emelkedett, majd januárban nem változott. Az aktuális hónapban a lakosság az elmúlt 12 hónapra vonatkozó pénzügyi helyzetét, valamint a következő 12 hónapra vonatkozó pénzügyi kilátásait is enyhén javulónak értékelte az előző megkérdezéshez képest. Ezzel szemben az ország következő 12 havi gazdasági helyzetét enyhén romlónak gondolják, és a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése is romlott kissé.

Módszertani magyarázat:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szféra és a lakosság (azaz a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe: a GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

A GKI üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. A foglalkoztatási indikátor a következő három hónapban az alkalmazotti létszám növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.  Az ár indikátor a következő három hónapban az értékesítési árak növelését, illetve annak csökkentését tervező cégek arányának különbsége.

A GKI fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga.

A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket, olvasható a gki.hu-n.

A GKI honlapjáról letölthető teljes tanulmány itt olvasható.