2025-ben is magas volt a hazai infláció EU-s összevetésben

Megosztás Tetszik

Az Eurostat legújabb adatai európai kitekintésben azt mutatják, hogy hazánkban Horvátországgal megegyező értékkel a harmadik legmagasabb volt az éves átlagos infláció 2025-ben, olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. honlapján megjelent közleményben.

A visegrádi országok között Magyarországon volt a legmagasabb a pénzromlás üteme, amelyet szorosan követ a hasonló makrogazdasági kihívásokkal küzdő Szlovákia, míg Lengyelország az európai mezőny közepén helyezkedik el. Csehország az egyetlen olyan szereplő a négyesből, amelynek sikerült az uniós átlag alá szorítania az inflációját.

A 2025-ben az euróövezet inflációs rátája 2,1 százalék volt, 2026-ra 1,9 százalékot prognosztizál az Európai Központi Bank. Mindez azt jelenti, hogy az eurózóna átlagos adatai megfelelnek az EKB inflációs célkitűzésének, bár számos kelet-európai tagállamban, így a már említett Szlovákia és Horvátország mellett a balti országokban is a 2 százalékos célnál jóval magasabb az infláció – mutat rá a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzője.

A hazai infláció 2025 őszétől fokozatosan mérséklődött, ugyanakkor a bizonytalan geopolitikai helyzet, a kiszámíthatatlan vámkörnyezet és az energiaárak megugrása jelentős felfelé mutató kockázatként értékelhetők. Mindemellett az üzemanyagárak befagyasztása május 1-jéig érdemben hozzájárul az árindex stabilizálásához. Az MNB közleménye szerint a hazai inflációs cél 2027 második felére érhető el fenntarthatóan, amely a GKI prognózisával összhangban áll. 2026-ra a toleranciasáv felső határa közeli 4 százalékos inflációt várunk, majd 2027-ben az árszínvonal emelkedése már a tolerancia sávon belül mozoghat – írják.