hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Formai és tartalmi kifogások miatt pattannak vissza a keresetlevelek

  • adozona.hu

Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha is volt. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is. A szigor előreláthatóan az alternatív vitarendezési formák felé tereli majd a vitázó feleket – véli a Jalsovszky ügyvédi Iroda.

Az idén január 1-jétől hatályba lépett új polgári perrendtartás („új Pp.”) teljesen új alapokra helyezte a polgári perek menetét. Így például bevezette az osztott perszerkezetet, amely szerint a feleknek már az előkészítő, perfelvételi szakban fel kell fedniük valamennyi ütőkártyájukat. Fontos újítása az új Pp.-nek az is, hogy szűkültek azok az esetkörök, amikor a felek a Kúriától kérhetik az ítéletek felülvizsgálatát.

Rendkívül megnehezítette az új Pp. a perek elindítását, azaz az úgynevezett keresetlevél beadását is. Az elmúlt hónapok szakmai tapasztalatai szerint a bíróságok az ügyvédek által beadott keresetleveleket nagy számban dobják vissza. A visszautasítások néha formai, néha érdemi okokra vezethetők vissza.

Elveszve a formaságok útvesztőjében

Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint bosszantó visszautasítási ok, amikor a bíróság valamely – akár a jogszabályban tételesen leírt, akár abból csak közvetetten következő – apró formalitás miatt utasítja el a keresetet. Így került visszautasításra keresetlevél például azért, mert nem tartalmazta szövegszerűen a „Bevezető Rész”, „Érdemi Rész”, és „Zárórész” alcímeket. Kicsit abszurdnak hat talán, de amiatt is utasítottak vissza keresetlevelet, mert a felperes nem jelölte meg egy telefonszám nemzetközi előhívóját.

A formai követelmények ráadásul sokszor nem logikusak és nem is életszerűek. Egy jogi személy felperesnek a keresetlevélben cégkivonattal kell például igazolnia azt, hogy jogképes – ami fölöslegesnek tűnik, hiszen ez a tény a közhiteles cégnyilvántartásból bárki számára nyilvánvaló. A gyakorlat szerint nem elég továbbá, ha az ügyvéd a keresetlevélhez csak egyszerűen csatolja a meghatalmazását – az új szabályok szerint Ádámig és Éváig felmenően kell tudni már a keresetlevélben bizonyítani, hogy a meghatalmazás jogszerűen került kiadásra.

Pontosan kell tudni, mit kérünk

A régi eljárási szabályok alapján elegendő volt körülírni a jogsérelmet a keresetlevélben, nem kellett a konkrét jogszabályhelyet is megjelölni hozzá. Az új Pp. alapján azonban az ügyvéddel eljáró félnek pontosan meg kell jelölnie azt a jogot (jogszabályhelyet) a keresetlevélben, amelyet érvényesíteni kíván a másik féllel szemben. Ha ezt nem tünteti fel, a bíróság azonnal visszautasítja a keresetlevelét. Sokszor azonban még a per vége felé sem egyértelmű, hogy egy adott sérelmet kártérítésként, kártalanításként vagy jogalap nélkül gazdagodásként kell-e értelmezni. Szintén nem magától értetődő, hogy a szerződő félnek milyen joga sérül egy-egy olyan szerződéses rendelkezés megszegésekor, amelyet a jogszabályok kifejezetten nem nevesítenek. Ha viszont az ügyvéd a „valamelyik csak bejön” elv alapján több jogszabályhelyet jelöl meg a keresetben, úgy mindegyik feltételezett jogszabálysértés vonatkozásában külön-külön elő kell terjesztenie a tényállításokat, bizonyítékokat és a jogi érvelést, amely rendkívül felduzzasztja a keresetlevelet és amely, egyszersmind, a per elhúzódásához vezethet.

Nem következmények nélkül

Mint minden hibának, a keresetlevél nem megfelelő beadásának is számos, esetenként kisebb, máskor súlyosabb következménye lehet. Míg egy visszautasítást követően a keresetlevél – már helyes formai és érdemi tartalommal – újonnan beadható, egy ilyen ismételt beadás többletilleték-teherrel jár. Ezen felül az ügyvéd és az ügyfele közötti bizalomvesztést is okozhat, ha az ügyvéd „még egy ilyen egyszerű feladatot sem tud jól megoldani”.

Hova vezet az út?

Nyilvánvaló a kérdés: jó-e egy olyan peres eljárási rendszer, ahol még a legtapasztaltabb ügyvédek is csak nagy hibaszázalékkal tudják keresetleveleiket beadni. Remélhetőleg erre a kérdésre az idő meg fogja adni a választ, és a kezdeti nehézségek után a bíróságok és az ügyvédek előbb-utóbb összecsiszolódnak.

Másrészt, a jelenlegi tendenciák megnyitják az utat másfajta jogvita-rendezési megoldások előtt. Így, a keresetindítás nehézségeit látva, egyre több szerződő fél elgondolkozik majd azon, hogy az állami bírósági utat elkerülve inkább választottbíróságot kössön ki jogvitái rendezésének fórumaként. Másrészt, a perindítás nehézségei utat adhatnak a Magyarországon egyelőre még gyerekcipőben járó mediációs (közvetítői) megoldások elterjedése előtt is.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egészségügyi szolgáltatás juttatása magánszemélynek

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Repülőjegy térítése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Nyugdíjjárulék

Széles Imre

tb-szakértő

2019 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X