Áfacsalás, feketemunka, fiktív számla: a NAV és a büntetőügyek

Megosztás Tetszik

A fiktív számláról a vállalkozók úgy vélekednek, hogy az „szükséges rossz”, amely nélkül nem tudnak akkora nyereséget realizálni, mint amekkorát szeretnének. Igen gyakori a cégek körében a bejelentés nélküli, úgymond feketefoglalkoztatás.Nem ritka az sem, hogy a cégtulajdonosok és ügyvezetők egyszerűen hátrahagyják tartozásokkal teli cégeiket, és átíratják azokat külföldi magánszemélyekre vagy lakcímen nem található személyekre. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, mi számít úgynevezett költségvetési csalásnak.

Magyarországon a legtöbb gazdasági büntetőügy a költségvetési csalásból (adócsalás), áfacsalásból, csődbűncselekményből (felszámolási eljárások, sikkasztás) fakad Magyarországon. A legtöbb feljelentést az adóhatóság, illetve a felszámoló teszi.

Az adóhatóság csak a 2013. évi I. negyedévben 2756 feljelentést tett, legnagyobb részt költségvetési csalás miatt, kisebb részben csődbűncselekmény okán. Ez a tendencia évről évre nő, hiszen míg 2012-ben egész évben nagyjából négyezer büntetőügy indult, addig az idén már az első negyedévben megközelítette ez a szám a háromezret. (Itt meg kell jegyeznünk, hogy csődbűncselekmény miatt nem az adóhatóság, hanem legtöbb esetben a felszámolók élnek feljelentéssel.)

Az adócsalás bűncselekmény fogalmának szélesebb körre való kiterjesztése miatt határozták meg a jogalkotók a Büntető törvénykönyvben (Btk.) a költségvetési csalás tényállást. A költségvetési csalás sokkal szigorúbb büntetési tételt szab meg, mint ami az adócsalás tényállásához kapcsolódott korábban. Akár 10 év börtönbüntetés is kiszabható arra, aki a költségvetési csalás körébe tartozó bűncselekményt követ el.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk a költségvetési csalás leggyakoribb elkövetési módjait!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.