Feltárulnak a svájci banktitkok

Megosztás Tetszik

Hamarosan lebonthatja a korábban érinthetetlennek gondolt svájci banktitkot az a törvénytervezet, amelynek társadalmi vitája most zajlik az alpesi országban. Az utóbbi hetek újabb svájci bankbotránya miatt is egyre nagyobb a nyomás, hogy mielőbb leépítsék a vagyonok elrejtésének, és ezzel együtt az adóelkerülésnek is kedvező feltételeket biztosító szigorú banktitkot. A svájci törvényhozás ősszel tárgyalhatja a Svájci Bankárok Szövetsége által is támogatott tervezetet, amely alapján 2018-tól a külföldi adóhatóságok automatikusan hozzájuthatnak az adózási szempontból lényeges bankszámla információkhoz.

A külföldi állampolgárok és cégek számláiról Svájc jelenleg csak akkor ad információt a külföldi adóhatóságoknak, ha azok megkeresését indokoltnak találja. Az idén konzultációra bocsátott svájci törvénytervezet alapján azonban automatikusan információt biztosít majd más államok adóhatóságainak minden olyan tényről, amelynek adójogi vonzata, vagy egyéb törvényi jelentősége van.

„A gazdasági válság óta fokozódó nemzetközi nyomás van Svájcon, hogy kapcsolódjon be az automatikus információcserébe. Ez lehetőséget biztosítana ugyanis arra, hogy más országok hatóságai adatokat kapjanak azokról a vagyonokról, amelyeket állampolgáraik itt helyeztek el, így azokról is  amelyek után esetleg nem fizettek adót. Bár Svájc egyik pénzügyi védjegyének számító banktitok hosszú évtizedekig érinthetetlennek tűnt, az elmúlt években megtört a jég, és 2014-ben az alpesi ország is aláírta az automatikus információcserére vonatkozó nemzetközi egyezményt” – mondta el Dr. Békés Balázs, a Ryan amerikai adótanácsadó cég régiós vezetője.

Svájc hozzáállásának megváltozásában hatalmas szerepet játszattok a bankokat érintő nemzetközi botrányok is. Utoljára a HSBC Bank magánbanki részlege tevékenységének leleplezése borzolta a kedélyeket. Az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma által nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint ugyanis nem csak passzív módon, de ötleteikkel is segédkezet nyújtottak diktátoroknak, bűnözőknek és adóelkerülőknek kétes eredetű milliárdjaik tisztára mosásához. Több mint 100 milliárd dollár (27,7 ezer milliárd forint) mozgott etikailag és törvényileg is erősen megkérdőjelezhető módon az ominózus számlákon.

Az automatikus információcsere feltételeit megteremtő svájci törvénytervezetet a 3 hónapos konzultációs periódus után, várhatóan ősszel fogadhatja el a svájci törvényhozás. A javaslat nem érinti a svájci állampolgárok országon belüli számláit, azonban a külföldiek birtokában lévő számlák egyenlege, tulajdonosának neve, valamint a kamat és osztalék jövedelme, mind automatikusan megoszthatóvá válhat. Svájc eltökéltségét a kérdésben az is jól mutatja, hogy a törvényjavaslatot a Svájci Bankárok Szövetsége is támogatja. A jogszabály alapján az első bankszámlaadatokat először 2018-ban továbbíthatják majd automatikusan más országok adóhatóságainak.

„A nemzetközi adóelkerülés elleni harc szempontjából is rendkívül fontos lépés lesz a svájci jogszabály elfogadása. Ezzel ugyanis egy újabb olyan, nemzeti szabályozásból adódó kiskapu zárul be, amely kedvező feltételt biztosított ahhoz, hogy bizonyos jövedelmeket kivonjanak az adózás alól. Mivel az adózási információk automatikus cseréjéről szóló nyilatkozatot Svájc mellett olyan adóparadicsomok is aláírták, mint Barbados, Gibraltár, Seychelles, vagy a Brit Virgin szigetek, globális szinten is egyre hatékonyabb eszköze lesz az országoknak arra, hogy fellépjenek a költségvetésüket megkárosító gyakorlat ellen” – mondta Békés Balázs.