Ezért kérik azonnal a pénzt a szállítók

Megosztás Tetszik

Jelentős számban térnek át az azonnali fizetésre a magyar vállalkozások: a halasztott fizetés és ezzel együtt a szállítói hitelezés hazai gyakorlata jelentősen visszaesett tavalyhoz képest – állapítja meg az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb közép-kelet-európai kiadása. A cégek szempontjából újabb pozitív fordulat, hogy a régióban újra Magyarországon a legalacsonyabb a késve fizetések aránya.

Míg a 2013-ban kiadott jelentés szerint a visegrádi országok közül a magyar vállalkozások alkalmazták leginkább a halasztott fizetés módszerét, addig a 2014-es felmérés alapján a 49,2 százalékos magyar adat messze elmarad Csehország 65,8 százalékos, és Szlovákia illetve 53,4 százalékos arányától, egyedül a lengyel vállalkozások nevezhetőek óvatosabbnak a maguk 42,5 százalékos halasztott fizetési rátájával. Azonban a magyar cégek hozzáállásában megjelenő fordulatot jól mutatja, hogy a 2013-as beszámolóban az állt, hogy a teljes magyar külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8 százaléka, illetve 73,6 százaléka bonyolódott halasztott fizetéssel, mutat rá az Atradius Fizetési Szokások Barométerének 2014-es közép-kelet-európai kiadása, amely a régió több mint 800 cégének fizetési tapasztalatait gyűjtötte össze.

„Míg az elmúlt években a magyar vállalkozások – kis túlzással – bárkinek odaadták hitelbe terméküket vagy szolgáltatásukat annak, aki megígérte, hogy egyszer fizetni fog, most már sokkal körültekintőbben járnak el. Ennek hátterében nyilvánvalóan az áll, hogy a cégek alaposan megijedhettek attól, hogy még a válság éveit követően is folyamatosan emelkedett a csődök és fizetésképtelenségi eljárások száma a körbetartozások és késedelmes fizetések miatt” – mutatott rá Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.

Az országigazgató szerint az is bizakodásra ad okot a magyar vállalkozók körében, hogy a halasztott fizetésű számlák esetében a határidőre ki nem fizetett számlák aránya 2013 után ismét Magyarországon a legalacsonyabb a régióban: 25,4 százalék. Ezzel szemben az átlag Kelet-Európában 31,9 százalék, Nyugat-Európában pedig 37,6 százalék. (Az üzleti ügyfelek késedelmes fizetése leginkább a mikrovállalkozásokat és a szolgáltatóiparban tevékenykedő vállalatokat érintette.) Ugyanakkor a fizetés ütemezése tekintetében megállapítható, hogy a vállalati ügyfelek átlagosan 28 napos késedelemmel egyenlítették ki a lejárt határidejű számlákat, míg Kelet- és Nyugat-Európa átlaga csak 23 nap. 

A késedelmes fizetések leggyakoribb oka az idei felmérésben sem változott: a magyarországi válaszadók többsége szerint a vállalatközi ügyfelek késedelmes fizetésének leggyakoribb oka a rendelkezésre álló pénzeszközök elégtelensége (60,7 százalékban a belföldi ügyfelek és 33,3 százalékban a külföldi ügyfelek esetében). Mindkét százalékarány összhangban van a kelet-európai eredményekkel (58,6 százalék a belföldi és 37,5 százalék a külföldi ügyfelek vonatkozásában), ugyanakkor Nyugat-Európában az átlag 46,6 százalék a belföldi és 35,2 százalék a külföldi ügyfelek tekintetében.

Fontos megjegyezni, hogy a magyar cégek kintlévőségeik összértékének átlagosan kevesebb, mint 1 százalékát írták le behajthatatlan követelésként; az átlag Kelet-Európában 1,2 százalék, Nyugat-Európában pedig 1,7 százalék. Azonban figyelembe véve, hogy a követelések értékének 2,9 százalékát nem fizették ki 90 napon belül, ez az eredmény arra enged következtetni, hogy a magyar vállalatok az esedékességüktől számított 90 napon belül kifizetetlen követeléseik értékének átlagosan 41 százalékát veszíthetik el; a kelet-európai átlag 34 százalék, a nyugat-európai pedig 35 százalék.

A tanulmány adatai szerint jelentősen megnőtt a hatékony követeléskezelés fontosság a magyar vállalkozók körében, hiszen ma már a magyarországi válaszadók 63,2 százaléka alkalmaz egy vagy több követeléskezelési eszközt üzletfeleik nemfizetéséből adódó kockázatok enyhítésére. Ez az arány a legmagasabb a vizsgált kelet-európai országok közül (55,3 százalék), de még a nyugat-európai átlagot is meghaladja (59,2 százalék), ami arra utal, hogy a válaszadók tisztában vannak a piacukhoz kapcsolódó kereskedelmi hitelkockázatokkal, és proaktív módon védik vállalkozásukat.

Arra a kérdésre, hogy milyen konkrét hitelkezelési eszközt/eszközöket alkalmaznak, a magyarországi válaszadók legnagyobb hányada (75,6 százalék) azt válaszolta, hogy rendszeresen küld fizetési felszólítást. Ehhez képest a kelet-európai átlag értéke 72,5 százalék, a nyugat-európaié pedig 46,2 százalék.

Bár az előrejelzések szerint a magyar gazdaság 2014-ben 2,3 százalékos növekedést ér el (nagyrészt a munkanélküliség csökkenése és a lakossági fogyasztás élénkülése révén erősödő belső keresletnek) köszönhetően, az ország tényleges gazdasági és pénzügyi környezete továbbra is sérülékeny maradt az egész Kelet-Európában hitelkockázatot teremtő, elmélyülő ukrán válsággal szemben.

Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért tekinti a magyarországi válaszadók többsége (37,9 százalék) a likviditás megfelelő szintjének fenntartását a vállalkozásuk jövedelmezősége előtt álló legnagyobb kihívásnak 2014-ben. Ez az arány megegyezik a kelet-európai eredményekkel (41,7 százalék), viszont túlszárnyalja a nyugat-európai eredményeket (29,6 százalék). A magyar válaszadók 27,5 százaléka találja aggasztónak a termékeik és szolgáltatásaik iránti kereslet visszaesését, míg ez az arány Kelet-Európában 31,9%, Nyugat-Európában pedig 32,2 százalék. A ki nem fizetett számlák behajtása a magyarországi válaszadók 25,1 százaléka számára ad okot aggodalomra; ez a régióban vizsgált országok közül a legmagasabb arány; a kelet-európai átlag 17,8 százalék.

A vállalkozások jövedelmezősége előtt álló, a felmérésben vizsgált másik kihívás, a banki hitelezési korlátozások a magyarországi válaszadókat aggasztják a legkevésbé (9,5 százalék). Ez az arány a kelet-európai válaszadók körében 8,6 százalék, míg Nyugat-Európában 15,1 százalék.