Elektronikus aláírás – sokan nem is ismerik, de jövőre nem tudjuk megkerülni a használatát

Megosztás Tetszik

Míg a különböző technológiákon alapuló, illetve változatos eszközök segítségével létrehozott elektronikus aláírások jó ideje részesei a gazdasági életnek, a magyar lakosság tagjai az elektronikus aláírások közül leggyakrabban kézzel írt, azaz érintőképernyőn digitális tollal létrehozott elektronikus aláírással találkoznak a mindennapjaik során. Ez változik meg 2024 februárjától, amikoris életbe lép az a jogszabály, amely a társadalom széles rétege számára szükségessé teszi az elektronikus aláírás használatát: az új ingatlan-nyilvántartási törvény, illetve annak végrehajtási rendelete előírja, hogy a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt egy arra rendszeresített űrlapon kell létrehozni, amelyet elektronikus aláírás elhelyezésével vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással kell hitelesíteni – foglalja össze a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda.

2023-ra a magyar állampolgárok döntő többsége találkozott már hétköznapi ügyvitelei során azzal a jelenséggel, hogy a szerződéses jognyilatkozatait nem nyomtatott papíron teszi meg, hanem különféle elektronikus eszközök használatával rögzíti ügyleti nyilatkozatait. Ismerős lehet az élmény például csomagkézbesítéskor, telekommunikációs vagy banki szolgáltatónál ügyfélszolgálati ügyintézés során, vagy személyazonosító okirat igénylésekor.

A magyar polgárok írásbeli jognyilatkozataikat azonban a mai napig döntően kézírással kitöltött űrlapokon teszik, a szerződéseket több példányban papírra nyomtatják és tollal írják alá, miközben az ezzel járó költségek egyes felmérések szerint nemzetgazdasági szinten évi ezermilliárd forintos nagyságrendre tehetők, a papírhasználat pedig jelentős környezetterheléssel jár – mondta Halmos Tamás ügyvéd, adatvédelmi szakjogász, a Niveus Legal | Halmos és Jánosi Ügyvédi Iroda irodavezető partnere

Nem állítható azonban, hogy a magyar állam tétlenül nézte volna a technológia fejlődését és terjedését. Magyarországon már 2016-ban bevezették az e-személyi igazolványt, amely számos kényelmi szolgáltatás részeként tartalmazza az eAláírás funkciót, amelynek használatával tulajdonosa minősített elektronikus aláírást készíthet, az így aláírt okirat pedig teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül. Sajnos az eAláírás funkció a mai napig nem örvend népszerűségnek, figyelembe véve, hogy mostanra a magyar lakosság körülbelül 90 százaléka rendelkezik e-személyi igazolvánnyal (a bevezetése óta körülbelül 7,2 millió darab került kibocsátásra), addig az eAláírás funkció használatához szükséges tanúsítvány mindösszesen körülbelül 60 000 e-személyi igazolványhoz tartozik.

Az eAláírás funkció népszerűtlensége több módon is magyarázható, a legfőbb okok közt ott szerepel az edukáció hiánya, azaz a lakosság nem kapott megfelelő tájékoztatást az eAláírás funkció elérhetőségéről, a használat módjáról és annak előnyeiről, egy másik ok pedig, hogy a lakosságnak nincs rá ténylegesen szüksége, hiszen jelenleg nincs olyan esetkör, amely a mindennapok során szükségelteti eAláírás vagy egy azzal megfeleltethető szolgáltatás használatát (ilyen egyenértékű szolgáltatás például az online elérhető AVDH, azaz azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás, amely az Ügyfélkapu / Központi Azonosítási Ügynök azonosítását követően elektronikusan aláírt, teljes bizonyító erejű magánokiratokat hozzunk létre).

Mindez azonban hamarosan gyökeresen megváltozik, ugyanis a jogalkotó elfogadta az első olyan jogszabályt, amely hamarosan a társadalom széles rétege számára szükségessé teszi az elektronikus aláírás használatát. Ez a jogszabály a 2024. február 1. napjával hatályba lépő új ingatlan-nyilvántartási törvény (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény), illetve annak végrehajtási rendelete (az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. kormányrendelet), amely előírja, hogy a tulajdonjog-bejegyzési engedélyt (vagyis azt a nyilatkozatot, amely ingatlan adásvétel, valamint ajándékozás esetén az új tulajdonos tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges) egy arra rendszeresített űrlapon kell létrehozni, amelyet minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírás elhelyezésével vagy AVDH-szolgáltatással kell hitelesíteni. Ennek eredményeképpen a magyar lakosság a jellemzően legértékesebb vagyontárgyát, azaz az ingatlantulajdonát csak elektronikus aláírás vagy AVDH-szolgáltatás használatával tudja átruházni.

Valószínűsíthető, hogy az ingatlanátruházás csupán az első, de messze nem az utolsó olyan tárgykör, amelyben a magyar lakosság a közeljövőben korszerű, költséghatékony és biztonságos elektronikus aláírás használatára lesz köteles, amelyhez a szükséges eszközök és infrastruktúra egyébként már régóta rendelkezésére áll.

Halmos Tamás megjegyezte, hogy a jogalkotó részéről nem elégséges intézkedés csupán a jogszabályok meghozatala, a lakosság felkészítése, edukációja és a hatáskövetés, valamint szükség esetén a szabályozás utólagos korrekciója egyaránt észszerű elvárás lenne.