hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyhangú volt a monetáris tanács határozata a decemberi kamatdöntő ülésen

  • MTI

Ellenszavazat nélkül határozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa az alapkamat szinten tartásáról a december 20-i kamatdöntő ülésen – olvasható az MNB honlapján szerdán közölt rövidített jegyzőkönyvben.

A döntés értelmében a kamatkondíciók nem változtak. A jegybanki alapkamat 13,0 százalék maradt, és a kamatfolyosó két széle – az egynapos jegybanki betét 12,5 százalékos és az egynapos fedezett hitel 25 százalékos szintje – sem módosult.

A tájékoztatás szerint az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza. Hozzátették: a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

A jegyzőkönyv szerint a korábban meghirdetett, a monetáris transzmisszió hatékonyságát erősítő, likviditásszűkítő intézkedések folytatódnak. Hozzátették: a jegybank továbbra is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúlyhoz szükséges devizalikviditási igényt.

A cserearányok növekedésével és az új exportkapacitások kiépülésével érdemben javulhat a külkereskedelmi egyenleg idén – közölték.

A jegybank várakozása szerint a fogyasztói árindex az év első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken a belső és külső tényezőknek köszönhetően. A bázishatások és a kereslet csökkenése mellett az energia- és nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek várható mérséklődése és a globális konjunktúra lassulása tovább fékezi a külső inflációt.

Az MNB december végi negyedéves jelentésében 14,5-14,7 százalékra emelte a 2022-re vonatkozó inflációs prognózisát a szeptemberi 13,5-14,5 százalékról a benzin ársapka kivezetése, valamint a magas élelmiszerár-emelkedés hatásai miatt. Az infláció idén 15,0-19,5 százalék lehet, míg a korábbi jelentésben 2023-ra 11,5-14,0 százalékos sávba várták. Az éves fogyasztói árak növekedése 2024-ben térhet vissza a jegybank 4 százalékos toleranciasávjába – írták a jegyzőkönyvben.

A monetáris tanács szerint a beérkező év végi adatok a gazdaság lassulását vetítik előre, de a tavalyi GDP-növekedés a korábban vártnál kedvezőbben alakult. A GDP 2022-ben 4,5-5,0 százalékkal nőhetett a jegybank számításai szerint, míg idén 0,5-1,5 százalékos növekedésre számít a jegybank, amely 2024-re 3,5-4,5 százalékra, 2025-re 3,0-4,0 százalékra gyorsulhat.

A jegybankárok szerint tartható az idei hiánycél, így az államadósság az év végére a GDP 74 százaléka közelébe csökkenhet.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink