A bank nem tartotta be a tájékoztatási kötelezettségét: megfosztható a kamatokhoz való jogtól?

Megosztás Tetszik

Ha a fogyasztói hitelmegállapodásoknál a bank nem tarja be a tájékoztatási kötelezettségét, megfosztható a kamatokhoz való jogától. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha e kötelezettség megsértésének egyedi súlyossága, valamint az abból a fogyasztóra nézve eredő következmények az adott esettől függően változhatnak, olvasható az EUB honlapján az Európai Unió Bírósága C-472/23. számú ügyben hozott ítéletében.

A Lexitor egy követelésbehajtással foglalkozó lengyel társaság, amelyre egy fogyasztó egy bankkal kötött hitelmegállapodásból eredő jogait engedményezte. E társaság azt állítja, hogy a bank a szerződés megkötésekor nem tett eleget a fogyasztóval szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségének. E társaság egy lengyel bírósághoz fordult annak érdekében, hogy a banktól az e fogyasztó által fizetett kamatoknak és költségeknek megfelelő pénzösszeg megfizetését követelje.

Kérelmének alátámasztása érdekében a Lexitor egyrészt előadta, hogy a teljeshiteldíj-mutató (THM) túlzott mértékű volt; álláspontja szerint az e mutató kiszámításához figyelembe vett szerződési feltételek egyikét tisztességtelennek kell nyilvánítani, és ezért az nem köti a fogyasztót. Másrészt a szerződés nem jelöli meg egyértelműen a teljesítéséhez kapcsolódó költségek növelésének okait és módjait. E mulasztásoknak a Lexitor szerint a lengyel jog által előírt szankciót kell kiváltaniuk, és így a kölcsönt mentesíteni kell a szerződésben meghatározott kamatok és költségek alól.

A lengyel bíróság, mivel azt kívánta megtudni, hogy a bank megsértette-e az uniós jog szerinti tájékoztatási kötelezettséget, és hogy összeegyeztethető-e az uniós joggal az, ha megfosztanák a kamatokhoz és díjakhoz való jogától, az Európai Unió Bíróságához fordult.

Először is az EUB emlékeztetett arra, hogy a hitelmegállapodásnak világos és egyértelmű módon tartalmaznia kell a megkötésének időpontjában kiszámított THM-et. A THM kiszámítása ugyanakkor azt feltételezi, hogy a szerződés a megállapodás szerinti időtartam alatt érvényes marad. Következésképpen az a körülmény, hogy valamely hitelmegállapodás olyan THM-et tartalmaz, amely amiatt bizonyul túlzott mértékűnek, hogy e szerződés bizonyos feltételeit utóbb tisztességtelennek nyilvánították, önmagában nem minősül az e rendelkezésben előírt tájékoztatási kötelezettség megsértésének.

Másodszor, a szerződésnek világosan és érthetően le kell írnia azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a teljesítésével kapcsolatos költségek módosítását. Az a tény, hogy e célból a szerződés a fogyasztó számára nehezen ellenőrizhető mutatókon alapul, sértheti a tájékoztatási kötelezettséget. Erről van szó akkor, ha az átlagos fogyasztó nem tudja ellenőrizni sem az e módosítást igazoló körülmények felmerülését, sem azoknak az e költségekre gyakorolt hatását, mivel így nincs abban a helyzetben, hogy felmérje kötelezettségvállalásának terjedelmét. A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy az előtte folyó ügyben ez a helyzet áll-e fenn.

Harmadszor, a tájékoztatási kötelezettség olyan megsértése esetén, amely befolyásolja a fogyasztó azon képességét, hogy felmérje kötelezettségvállalásának terjedelmét, a bank megfosztható a kamatokhoz és költségekhez való jogtól. A Bíróság – a nemzeti bíróság által végzendő vizsgálat függvényében – e szankciót arányosnak tekinti, jóllehet a jogsértés súlyossága, valamint az abból a fogyasztóra nézve eredő következmények az adott esettől függően változhatnak.