Döntött a parlament: radikális változások a szakképzésben

Megosztás Tetszik

Az Országgyűlés ma elfogadta azokat a kiegészítő jogszabály-módosításokat, amelyekkel teljes körűvé válnak az új szakképzés törvényi keretfeltételei – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A szaktárca szerint az osztrák mintán alapuló rendszerben jobb, rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik az oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a tanulók.

Az ágazati törvénymódosítások értelmében a következő tanévtől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. A technikum a minőségi szakmai oktatás helyszíne, az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit.

Matematikából, magyarból, történelemből és egy idegen nyelvből ugyanazt a tananyagtartalmat, ugyanolyan óraszámban kell elsajátítani, mint a gimnáziumban. Ezekből a közismereti tantárgyakból érettségi vizsgával zárul az oktatás. A technikumban érettségizőnek nem kell ötödik érettségi tantárgyat választania, mivel a szakmai vizsga – emelt szintű vizsgaként – beszámít az érettségi tantárgyai közé. Az öt év elvégzése után a tanuló egyszerre kapja kézhez az érettségi bizonyítványt és a technikusi oklevelet. A megszerezhető technikus szakképzettség középvezetői szintű ismereteket biztosít. Az itt végzettek jelentős előnyt élveznek majd a felsőoktatási felvételik, a szakirányú továbbtanulás során – ecseteli a minisztérium.

A szakképző iskola hároméves; az ágazati ismereteket adó első év után választanak szakmát a diákok.  A következő két évben duális képzés formájában, elsősorban vállalatoknál, vállalkozóknál lehet elsajátítani a szakmai ismereteket. A két rendszer egymásra épül majd, ezzel biztosítva az egész életen át tartó tanulás lehetőségét.    

A szakképző iskola és a technikum is ágazati alapoktatással indul, így ha egy diák meggondolja magát, és váltani szeretne a két iskolatípus között, az összehangolt ágazati tartalomnak köszönhetően az alapok megszerzése után ezt szabadon megteheti. Az alapozó képzés gyakorlatorientált ágazati alapvizsgával zárul, és a következő évben kezdődik a szakirányú oktatás.

Például a turizmus-vendéglátás ágazat esetében a cukrász, a fogadós-panziós, a pincér és a szakács alapszakmákat választó diákok együtt tanulják majd a vendéglátás alapjait, majd az alapvizsgát követően szakosodnak. Az iskolarendszeren belül megszerezhető alapszakmák rugalmasabb, rövidebb képzési idő alatt a felnőttek számára is elérhetőek lesznek. Két alapszakma megszerzése – akár felnőttkorban is – változatlanul ingyenes lesz.

A törvényi szabályozás elfogadásával 2020 júliusától átlagosan 30 százalékkal emelkedik a szakképzésben oktatók bére. Az éves szinten 35 milliárd forint többletforrással teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer alakítható ki a szektorban dolgozó közel 32 ezer szakember számára. Emelkednek az óraadók bérei is, amelyek egy minősítési rendszer bevezetésével párhuzamosan, fokozatosan a piaci szintet is elérhetik.

Az új ösztöndíjrendszer szerint a nappali képzésben tanulók általános ösztöndíjban részesülnek, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Évente kétezer tehetséges tanuló hátrányos helyzetére és jó tanulmányi eredményére tekintettel külön támogatásra is jogosult lesz az Apáczai-ösztöndíj keretén belül.

A megerősített szakképzési rendszer célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére, hozzájárulva ezzel a hosszabb távon is fenntartható gazdasági növekedéshez, a tovább javuló foglalkoztatáshoz – húzta alá közleményében az ITM.