Családi pótlék és családi kedvezmény: sok múlik a részleteken!

Megosztás Tetszik

Házas, élettársi kapcsolatban él, vagy egyedülállóként emelt összegű családi pótlékban részesül? Sok apró részleten múlik, hogy egyedül, közösen vagy megosztva érvényesítheti a családi kedvezményt.

Noha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXI. (Cst.) törvény a legcsekélyebb mértékben sem tekinthető adótörvénynek, mégis nemegyszer szembesülnünk kell azzal, hogy bizonyos előírásai figyelembe vétele nélkül nem tudunk pontosan eleget tenni adófizetési kötelezettségünknek.

Az egyik ilyen – a Cst. családi pótlék szabályainak ismeretét feltételező – adózózási helyzet a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1995. évi CXVII. (Szja.) törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítése.

Az Szja.tv. 29. § (3) bekezdés szerint családi kedvezményre (többek között) az a magánszemély jogosult, aki a Cst. törvény szerint gyermekre családi pótlékra jogosult, ide nem értve természetesen azt a személyt, akit valamely intézmény (például gyermekotthon) vezetőjeként illeti meg az említett ellátást. (A családi kedvezmény mértékének kiszámításához segítséget nyújt az Adózóna különböző életszituációkhoz igazodó négy kalkulátora.)

De ki jogosult családi pótlékra?

A Cst. 7. § (1) a) pontja értelmében
• a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő,
• a szülővel együtt élő házastárs,
• az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
• a nevelőszülő,
• a gyám, továbbá
• az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték,
a saját háztartásában nevelt gyermekre tekintettel.
Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja: a családi kedvezményben és a családi pótlékban mire jogosult a házastárs, az élettárs és az egyedülálló!