Bírálják a magyar közmunka programot

Megosztás Tetszik

A magyar kormány közmunka-politikájáról ír a Financial Times annak kapcsán, hogy a déli vasfüggöny építésére kivezényeltek közmunkásokat is. A cikket a napi.hu szemlézte.

Főként fiatal és középkorú férfiakat látott az FT tudósítója, akik részei annak a magyar munkanélküliekből rekrutálódó, növekvő közmunkáshadseregnek, amelynek létszáma eléri a 260 ezer főt. A bírálók szerint a kormány közmunkaprogramja egyre több közpénzt nyel el és egyfajta politikai eszközként működik, amely arra szolgál, hogy létrehozza a képzetlen munkások alsó rétegét.

Független közgazdászok és az EU is figyelmeztette a budapesti vezetést, hogy a közmunka nem javítja a munkanélküliek kilátásait, ám ennek ellenére 2010 óta négyszeresére, 270 milliárd forintra nőtt az erre fordított költségvetési forrás. Várakozások szerint 2018-ban már a GDP 1,6 százalékát viszi el a közmunka, amelyben 350 ezer ember vesz majd részt. Ez a munkaképes korú magyar népesség kilenc százaléka.

Sok kelet-közép-európai ország indított ilyen programokat a rendszerváltás után állás nélkül maradt emberek foglalkoztatására, ám Magyarországon Orbán Viktor kormányfő unortodox gazdaságának szerves részét képezi. Kiterjedtségében is egyedi, valamint abban is, hogy óriási hatalmat ad a helyi polgármestereknek a településeiken élő emberek felett.

Az Orbán-kormány 90 napra csökkentette a munkanélküli-segély fizetésének idejét – ez a legrövidebb ilyen periódus az EU-ban -, amivel feltornászta a közmunkára szorulók számát. Az emberek havonta 160 eurót kereshetnek közmunkával, ami kevesebb a minimálbérnél, de több a szociális támogatás összegénél, olvasható a napi.hu-n.