hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áldását adta rá a Költségvetési Tanács, hogy rendelettel módosítsa a kormány a 2023. évi költségvetésről szóló törvényt

  • MTI/Adózóna

Egyetért a jövő évi költségvetés kormányrendelettel történő módosításáról szóló tervezetben foglaltakkal a Költségvetés Tanács, a testület ugyanakkor a kockázatokra is figyelmeztet.

A tanács mai ülésén hozott határozatában kifejtette: nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek miatt ne értene egyet a 2023. évi költségvetési törvényt módosító kormányrendelet-tervezettel. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a költségvetési célok teljesíthetősége szempontjából kockázatot jelentenek Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az erre válaszul bevezetett szankciók, az energiaárak robbanásszerű emelkedése, valamint a külső gazdasági környezet ezzel összefüggő bizonytalansága.

A rendelettervezet 2023-ra az eredetileg alapul vett 4,1 százalékkal szemben 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a háború és az energiakrízis elhúzódó hatásai, a globális növekedés lassulása és az infláció reáljövedelmeket mérséklő hatása miatt. A növekedés meghatározó arányban az export importot meghaladó emelkedésének lenne a következménye, tehát jelentős mértékben függ a külpiaci folyamatoktól – állapította meg a Költségvetési Tanács.

A testület megítélése szerint a nemzetközi szervezetek előrejelzéseihez képest mértéktartóan tervezett gazdasági növekedés akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak, és az egyéb kockázatok sem erősödnek. A tanács véleménye szerint a költségvetési tartalékok felhasználásánál konzervatív politikát szükséges folytatni.

A testület nyugtázta, hogy a rendelettervezet továbbra is biztosítja az eredeti költségvetésben megfogalmazott főbb társadalompolitikai célok megvalósítását, így a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megőrzését, a családok támogatását, az idős emberek védelmét, továbbá a honvédelmi képesség erősítését. Emellett megteremti a lehetőséget a nyugdíjaknak az eredetileg prognosztizáltnál magasabb inflációval azonos mértékű emelésére, a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségeinek részleges kompenzálására, és az államadóssághoz kapcsolódó magasabb kamatkiadások finanszírozására.

A Költségvetési Tanács tudomásul veszi, hogy 2023-ban a GDP arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,5 százalékról 3,9 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul a kormány tájékoztatása szerint. A 3,9 százalékos deficit a hatályos törvényhez képest a 2023. évi hiánycél növekedését jelenti, ezért a tanács fontosnak tartja azt a rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP 1,5 százalék felett nő, akkor a többletbevételt a hiány csökkentésére kell fordítani.

A testület továbbra is szorgalmazza a 3 százalékos hiány elérését, ha azt a gazdasági körülmények megengedik, ugyanis a deficit csökkenése a gazdaság más területein is segíti az egyensúlyok helyreállítását.

A tanács szerint a rendelettervezet bevételi és kiadási előirányzatainak teljesíthetősége kockázatot hordoz. Az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapul, és egyes sorokon meg is haladják az adóalapok várt növekedését.

Kiadási oldalon az energiaköltségek finanszírozására tartalmaz többlet kiadási előirányzatot a rendelettervezet, de a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi. Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz a tanács szerint.

A testület megállapította, hogy elsősorban a nominális GDP magas, közel 16,6 százalékos növekedési ütemének köszönhetően az államadósság-mutató csökkentése folytatódik 2023-ban is. Annak értéke a rendelettervezet szerint a 2022 végére várt 74 százalékról 2023 végére 70,2 százalékra mérséklődik. A 3,8 százalékpontos tervezett csökkentés azt jelenti, hogy az államadósság-szabály akkor is teljesül, ha a makrogazdasági feltételek a kormányzati prognózisban foglaltaknál lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak – áll a Költségvetési Tanács határozatában.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfabevallás az özvegyi jogon folytatott vállalkozónál

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Pénztárgépbe be nem ütütt forgalom

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Visszamenőleges számlázás teljesítési dátuma

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink