Agyafúrtabbak lettek a gazdasági bűnözők

Megosztás Tetszik

A gazdasági bűnözés továbbra is komoly kihívást jelent a vállalatok számára világszerte – derül ki a PwC kétévente végzett globális és magyar gazdasági bűnözést feltérképező kutatásából. A felmérés szerint Magyarországon a gazdasági bűncselekmények előfordulása kis mértékben, 1 százalékkal csökkent a legutóbbi eredményekhez képest, míg az elmúlt hét évet nézve a visszaélések előfordulása 5 százalékos csökkenést mutat.

A gazdasági bűnözés a kutatás alapján nemcsak hazánkban, de a régióban (1 százalékos csökkenés) és globálisan (5 százalékos csökkenés) is visszaesett. A számok azonban valójában aggasztó tendenciára hívják fel a figyelmet: a gazdasági bűnözés jelentős változáson megy át, amellyel a felderítési és ellenőrzési programok nem képesek lépést tartani.

„A jelentősen változó gazdasági és technológiai környezetben, új üzleti modellek megjelenésével együtt a visszaéléseknek is egyre bonyolultabb és sokrétűbb formájára kell számítanunk. A magyarországi eredmények a globális és régiós eredményeknél is optimistább képet festenek a visszaélések előfordulásáról. Ez arra vezethető vissza, hogy a vállalatok bizonyos esetekben nincsenek is tisztában az őket ért támadásokkal, illetve sok esetben túlzott bizalommal vannak a lefektetett kontrollkörnyezetük megfelelőségével kapcsolatban” – hangsúlyozza Hurton Tibor, a PwC Magyarország csalásfelderítéssel foglalkozó csoportjának menedzsere.

Magyarországon az öt leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmény a hűtlen kezelés (46 százalék), a korrupció és vesztegetés (38 százalék), az adócsalás (21 százalék), a számítógépes bűnözés (17 százalék), valamint a közbeszerzési csalások (17 százalék). Hazánkban hagyományosan a hűtlen kezelés a gazdasági bűncselekmények legelterjedtebb formája, azonban ez egyben a legkönnyebben felderíthető gazdasági bűncselekmény is, így nem meglepő, hogy évek óta listavezető.

A csalásokért főként belső (46 százalék) és csak kisebb részben külső elkövetők tehetők felelőssé (33 százalék). A régiós válaszok összesítése alapján a potenciális belső elkövető jellemzően 31–40 év közötti, diplomás férfi, aki már 3–5 éve dolgozik a vállalatnál junior vagy középvezetői szinten. A külső elkövetők pedig jellemzően a vevők vagy a fogyasztók közül kerülnek ki.

Számítógépes bűnözés

A gazdasági bűncselekményt elszenvedő magyarországi válaszadók csak kevesebb, mint egyötöde (17 százalék) nyilatkozott úgy, hogy számítógépes bűnözés áldozata lett. Ez kevesebb, mint a régiós átlag (22 százalék) és messze alulmarad a globális átlagtól (32 százalék), így feltételezhetjük, hogy a magyar cégek egy része tudtán kívül válhatott számítógépes bűncselekmény áldozatává. 

A felmérés egyik legfontosabb tanulsága a számítógépes bűnözés megítélésében bekövetkezett változás, miszerint ez már nemcsak az informatikát érintő, hanem a szélesebb üzleti tevékenységre is kiterjedő alapvető probléma. A gyors technológiai változás következtében ugyanis az ilyen jellegű bűncselekmények kockázata már nem csupán a számítógépekre terjednek ki, hanem a mobil és a felhőhöz kapcsolódó digitális eszközökre is. Ennek ellenére Magyarországon a válaszadók 55 százaléka véli úgy, hogy a számítógépes bűnözés kockázata változatlan. A PwC szakértői szerint ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy a magyar vállalatok alábecsülik a számítógépes bűnözés fenyegetéseit, ugyanakkor a megkérdezett vállalatok felét már legalább 50 ezer dollár vagy ezt meghaladó veszteség érte.

„A válaszadók egybehangzó véleménye szerint a vállalatoknak a pénzügyi veszteség mellett egyéb járulékos kára is keletkezik, például az üzletmenet megzavarásából, a korrekciós intézkedésekből, a nyomozati és megelőzési tevékenységből, a bírságok kiszabásából és a perköltségekből adódóan. Nem beszélve a morálra és a vállalat jó hírnevére gyakorolt negatív hatásról, amely jelentősen és hosszú távon befolyásolja az üzleti teljesítményt. Ezek a károk természetesen nem mindig számszerűsíthetők, és idővel messze túlnőhetnek a rövid távú pénzügyi veszteségen”– teszi hozzá Polacsek Csaba, a PwC Magyarország pénzügyi és tranzakciós csoportjának igazgatója.

Felderítési módszerek

Pozitív eredmény az elmúlt évekhez képest, hogy egyre több csalásra derül fény a különböző megoldások segítségével. A magyarországi válaszadók 42 százaléka mondta, hogy a cégénél bekövetkezett csalást vállalati ellenőrzési mechanizmus segítségével leplezték le (a régióban ez az arány 54 százalék, míg globálisan 47 százalék). Azonban így is minden ötödik csalás (21 százalék) oly módon derül ki, amelyre a vállalat vezetésének nincs hatása.

 „A visszaélések gyors felderítése kulcsfontosságú a vállalatokat esetlegesen ért veszteségek minimalizálása érdekében. A technológiai fejlődéssel együtt a vállalatok rendelkezésére állnak új eszközök is a visszaélések felderítésére és a kockázatok csökkentésére. Ilyenek lehetnek a kockázat alapú átvilágítások, fókuszált visszaélés és korrupciós kockázatvizsgálatok, intelligens megfigyelő rendszerek, anonim bejelentéseket kezelő rendszerek valamint az átfogó visszaélés-megelőző rendszerek” – magyarázza Polacsek Csaba.

Etikai és megfelelési programok

Szintén pozitív tendencia, hogy a felmérésben résztvevők 81 százaléka rendelkezik formális etikai és megfelelési programmal, ami többnyire megegyezik a régiós és a globális átlaggal (82 százalék). A megkérdezettek 76 százaléka továbbá úgy véli, hogy etikai kódexük lefedi a kulcsfontosságú kockázati és szabályozási területeket. 88 százalékuk szerint a vállalati értékeket világosan megfogalmazták és a munkavállalók ismerik azokat. A vállalatok 60 százaléka rendszeres oktatást is tart etikai kódexével kapcsolatban. Ez a viszonylag magas arány némi optimizmusra adhat okot.

„Compliance területen azonban még mindig van hova fejlődniük a vállalatoknak. Érdemes szem előtt tartani, hogy a compliance funkció ugyan nem termel profitot, de a vállalatot fenyegető kockázatok felmérésén és kezelésén keresztül képes azt megóvni a nagyobb veszteségektől. A compliance vállalaton belüli sikerességéhez nagymértékben hozzájárul, ha a munkavállalók minél szélesebb körét bevonják már a megvalósítás fázisában” – mondja Hurton Tibor.