adozona.hu
A selejt bosszúja – nem hinné, mibe köt bele az adóhatóság!
//adozona.hu/altalanos/A_selejt_bosszuja__el_nem_kepzelne_mibe_kot_CX8T51
A selejt bosszúja – nem hinné, mibe köt bele az adóhatóság!
Selejtezés vagy ingyenes vagyonátadás? Tanulságos eset arról, amikor az utóbbinak minősítette az adóhatóság az előbbit, amit adóhiány megállapítása és bírság kiszabása követett…
A napokban az Adózónához érkezett kérdésében egy vállalkozás arra kereste a választ, hogy a vevőhöz történő szállítás közben sérült, eredeti funkciójában továbbiakban nem használható termék selejtezését miként kell az értékesítőnek elszámolnia, ha a selejtezést nem ő, hanem a vevő végzi el.
A felvetettekhez kísértetiesen hasonló – és lényegében a „hiányos papírmunka” miatt – adóhatósági megállapítással végződő ügyre bukkantam a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján (http://www.mkvk.hu/tudastar/konzultacio/127).
A pórul járt cég esete nem kevés tanulsággal szolgálhat, hiszen témánk szempontjából is kétféle vállalkozás van: amely már selejtezett készleteiből, és olyan, amely majd ezután fog.
Lássuk a medvét – azaz a szóban forgó esetet!
A társaság műanyag csomagolóeszközöket gyárt, évente jelentős mennyiségben. A vállalkozás által megbízott nyomda ellátja a terméket a szükséges színes feliratokkal, ábrákkal, majd a terméket visszaszállítják a gyártó céghez.
A nyomdai munkák során előfordul, hogy némely termék feliratozása nem az elvárt minőségben készül el. A nyomda csak a hibátlan nyomatokat számlázza, a selejtet nem szállítja vissza a gyártó céghez, hanem gondoskodik a megsemmisítéséről.
A gyártó az így keletkezett veszteséget selejtezési veszteségként – a számviteli politikájukban rögzítettek szerint – az egyéb ráfordítások között számolja el. A társaság tételes készletnyilvántartást vezet, amely alapján az egyes selejtezésekről megállapítható, hogy mely nyomatokhoz kapcsolódnak. A nyomat nélküli termék értékesítésének lehetősége erősen korlátozott (azaz a nyomdának nem érdeke az áru „lenyúlása”).
A társaság könyvvizsgálatát több éven át végző – egyébként méltán elismert – könyvvizsgáló iroda a selejtezés módját, elszámolását nem kifogásolta.
OLVASSA TOVÁBB, mert a krimi még ezután következik!
Hozzászólások (2)
Leginkább arra a nálunk dívó "alapelvre" szolgálnak ezek az esetek példaként, miszerint mindenki eleve bűnös és csaló, aki az ellenkezőjét nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani. Én nagyon csodálkozom, hogy ez a 21. században, egy EU-tag jogállamban(?) megengedhető, hiszen normális esetben az ártatlanság vélelme lenne jogszerű. Hogy ezt pont egy jogállam (persze, ezt itt ismét megkérdőjelezném) adóhatósága vegye semmibe, ráadásul legitim módon - véleményem szerint nonszensz!
Sajnos valószínűleg a NAV görcsös, "minden áron bírságolok" mentalitására látunk példát. Ezzel hihetetlenül képes rombolni az adózási morált. Ilyen hozzáállás mellett a "selejtezett készletről készült, dátummal ellátott fotó" semmit sem jelent.
Másik, valós esetben a NAV a káresemény megtörtént nem látta alátámasztva a tanúk által aláírt káreseti jegyzőkönyv + fotó arról, hogy térdig ér a víz + helyi katasztrófavédelem igazolása alapján. Lehet bírósági jogorvoslatot kérni...