A magyar koronával csapnak oda az áfacsalóknak

Megosztás Tetszik

Magyar korona lesz a magyar tojásokon. Odavágnak az átpecsételős és áfacsalós importnak - írja az agrárszektor.hu.

Védjeggyel védenék az áfacsalásos import és az átpecsételés ellen a tojástermelők a belpiacot. A garantált minőségű és származású hazai étkezési tojásokat „magyar korona szimbólummal” különböztetnék meg a silánynak tartott külföldi termékektől. Ezzel nem „magyarkodni vagy nyerészkedni” akarnának, hanem meg szeretnék állítani a hazai tojástermelés leépülését. A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a védjegyhasználat csak konszenzus mellett lehet eredményes, most viszont még feszültség van a tojástermelők között. 

Hisztérikus piaci helyzet alakult ki tavaly a tojáspiacon annak nyomán, hogy az uniós előírások értelmében az addigi „panellakások helyett luxuslakásokban” kellett elhelyezni a tojótyúkokat – utalt az állatjóléti okokból elrendelt ketreccserékre Végh László, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének elnöke. A kötelező ketrecváltást a tojástermelők jelentős része nem tudta végrehajtani, ezért tojáshiány alakult ki, amely a termelői és a fogyasztói árak robbanásszerű emelkedéséhez vezetett. 

Időközben az állam Magyarországon is támogatásokat nyújtott a technológiacserés beruházásokhoz, illetve több más baromfitartó is tojástermelésre tért át, így az elnök szerint a piaci helyzet az elmúlt év harmadik negyedévére stabilizálódott. Hasonló események zajlottak le azonban az unió többi tagországában is, ezért az idei húsvétra már uniós szinten is túltermelés alakult ki. Ennek következtében a hazai termelői árak darabonként 12-14 forintra estek, szemben a 20 forint körüli önköltséggel. Így az állattartók a tojástermelésen az utóbbi időszakban darabonként átlagosan 6 forintot buktak, emiatt a nyáron többen újra „erőltetett állománykivágásokba” kezdtek.

Tíz évvel ezelőtt még hatmillió tyúkférőhely volt az országban és az előállított tojásmennyiség fedezte a hazai szükségleteket. Az idén viszont már csak 3,6 millió tojótyúk valószínűsíthető, miközben nagy mennyiségű import érkezik az országba. Egyes becslések szerint a behozatal aránya a 2,1-2,2 milliárd darabos belföldi fogyasztás 25-30 százalékát teheti ki, és ez évi 500-700 millió darabnak felel meg. A többnyire silány minőségű import jelentős része áfacsalással vagy átpecsételéssel jut a hazai fogyasztókhoz, ezért is lehet olyan olcsó, hogy letörje az itteni termelői és fogyasztói árakat.