A legnagyobb nyereségű ötszáz hazai cég

Megosztás Tetszik

Recessziós évhez képest hihetetlen lendülettel emelkedett tavaly az ötszáz eredményrekorder nyeresége, ám éppen a legnagyobb ugrások nem nevezhetők a magyar gazdaság sikerének. Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cégről a HVG 2013. november 16-ai száma közölt összeállítást, melyben a táblázat fejléce hibás évszámokkal jelent meg. A táblázat, az elemzéssel összhangban, természetesen a 2012. évi adatokat tartalmazza, az összehasonlító adatsor pedig 2011-es. Az összeállítás cikkeit és a táblázatot helyes fejléccel több részletben közöljük.

Óriási a kontraszt a legnagyobb árbevételű és a legtöbb nyereséget elért cégek 2012-es rangsora között. Az árbevétel szerinti toplista (HVG, 2013. november 9.) stagnálást, sőt visszaesést mutatott: szereplőinek együttes forgalma nominálisan 2 százalékkal nőtt, reálértéken azonban ugyanennyivel csökkent. Igaz, a nyereségességét ez az ötszáz vállalat is javítani tudta, adózott eredményük összege (nominálértéken) közel 7 százalékkal lett magasabb – ám ez csupán annyit jelent, hogy az előző évi 3,6 helyett ezúttal a 3,7 százaléka lett az árbevételüknek. A legnagyobb adózott eredményű cégek rangsora viszont (lásd táblázatunkat) nem csupán az árbevételi rekorderek produktumához képest diadaljelentés; az eredményrangsorban szereplő ötszáz vállalat együttes nyeresége majdnem másfélszerese lett az előző évinek.

Csakhogy a nyereség sokkal bizonytalanabb dolog, mint az árbevétel. Ezt már az is jelzi, hogy miközben az árbevétel szerinti legnagyobbak rangsorának csak 46 szereplője cserélődött ki 2011-ről 2012-re, az ötszáz eredményrekorder sorában négyszer ekkora a fluktuáció: e listán 185 újonc nevét találjuk. A kiesők és a bent maradtak között pedig kiábrándítóan nagy a különbség. A friss rangsor tagjainak együttesen 49 százalékos eredményjavulásával szemben az előző évi ötszáznak – egészen pontosan annak a 488 cégnek, amelynek 2012-es adatai elérhetők – az összesített nyeresége 18 százalékkal csökkent. A kimaradtak egyenlege ugyanis mínuszos, az előző évi 433 milliárd forintos össznyereség helyett ők ezúttal 124 milliárdos veszteségről adtak számot. Az újoncokkal is hasonló a helyzet, csak az időzítés fordított; a 2012-ben együttesen 552 milliárd forintos eredményt produkáló 185 cég egy évvel előbb még 400 milliárdos összmínuszról számolt be.

Az is aggasztó, hogy az árbevételi és az eredményrangsor ötszáz-ötszáz tagja között csupán 230 azonos van. Ha ugyanis – jellemzően a legnagyobb beruházásoknak köszönhetően – a legnagyobb árbevételt produkáló vállalatoknak még a fele sem kerül be az eredményrekorderek közé, az azt mutatja, hogy Magyarországon kétséges a nagy összegű befektetések megtérülése; ezt látva nyilván egyre kevesebben hoznak ide sok pénzt azzal a szándékkal, hogy éppen itt fogjanak valami igazán nagy dologba, itt teremtsenek munkahelyeket, itt fizessenek adót.

A legnagyobb eredményt elért cégek rangsorában mindenesetre jó néhány olyan is szerepel, amelyik láthatóan nem azért jött ide, hogy sok adót fizessen. Ilyen mindjárt a toplista élén álló Corning Hungary Adatfeldolgozó Kft. is, a Föld 25 országában egyebek közt képernyőüvegeket és optikai szálakat gyártó, 29 ezer embert foglalkoztató amerikai Corning 45 fős könyvelési leányvállalata. Természetesen nem a cégtestvéreknek végzett adatfeldolgozás 662 millió forintos árbevételéből érte el 316 milliárdos rekorderedményét, hanem a vállalati hierarchiában alá sorolt néhány Corning-érdekeltség nyeresége után járó osztalékból; legnagyobbjuk, a Corning Korea az utóbbi két évben rendre egymilliárd dollár fölötti eredményt termelt. Osztalékjövedelme után a magyar cégnek nem kell adót fizetnie, hiszen az annak alapját képező nyereséget a Corning Korea már a saját hazájában „leadózta”.

A ranglista második helyén álló GE Infrastructure CEE Holding Kft. sem elsősorban a visszaszorulóban lévő magyarországi izzólámpagyártásnak köszönheti a profitját. Azt, hogy tevékenységében mekkora részt képvisel az itteni gyártás és mekkorát a világ más részein működő GE-üzemekben készült energetikai berendezések értékesítése, jelzi, hogy a termeléshez felhasznált anyagok ára csupán 36 százaléka a magyar cég által eladott idegen termékek beszerzési értékének. A 135 éve, Thomas Alva Edison által alapított General Electric itteni érdekeltsége a magyarországi cégcsoport tavalyi eredménye után 21 milliárd forint nyereségadót fizetett be, és 147 milliárdot utalt át osztalékként a tulajdonosának.

Az e listán a harmadik helyen álló Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. eredményének évek óta körülbelül a fele keletkezik Magyarországon, a negyedik OTP Bank Nyrt.-nél viszont egyre kisebb hányada, de még 2012-ben is az 59 százaléka. A Mol adózott eredménye részben azért lett kevesebb, mert nyereségadóját az előző évről elhalasztott 16 milliárd forintos fizetési kötelezettség tetézte – az olajvállalat egyébként a nyereségadó 50 milliárdján felül 30 milliárd forint válságadót is fizetett 2012-ben –, az OTP eredménye pedig elsősorban azért nőhetett, mert tavaly éppen nem csökkentette olyan tétel, mint az a nettó 32 milliárdos veszteség, amit az előző évben szenvedett el a devizahiteleseket mentő árfolyamgát miatt.

Az első helyről egy év alatt az ötödikre csúszott Audi Hungaria Motor Kft. közel 60 százalékos eredményromlását a – győri gyár árbevételének 94 százalékát adó – cégcsoporton belüli forgalom elszámolóárainak megváltoztatása okozta. Talán nem véletlen, hogy ez éppen abban az évben történt, amikor a Magyarországon újra meg újra óriásberuházásokat végrehajtó vállalat korábbi beruházási adókedvezménye kifutott, így már nem termelhet „büntetlenül” nyereséget.

De azt sem szabad elfelejteni, hogy az Audi nem kizárólag a nyereségadó 1,2 milliárd forintját fizette be a költségvetésbe, több mint hússzor ennyit utalt át például a dolgozói jövedelmét terhelő szja és bérjárulék formájában. Mint ahogy más, alkalmazottak ezreit vagy százait foglalkoztató nagyvállalatoknál sem illik megfeledkezni ezekről a tételekről; a GE például a korábbi évek elbocsátásai után még mindig közel 10 ezer embernek ad munkát és összesen évi 44 milliárd forintnyi fizetést, ami után kétharmadannyit fizet be jövedelemadóként és bérjárulékként. A lista ötszáz cégénél ez ezermilliárd forint fölötti tétel a nyereségadó 308 milliárdjával szemben.

Az ötszáz vállalat között 51 olyan van, amelyik egyáltalán nem fizet nyereségadót, további 38 pedig eredménye 1 százalékánál kevesebbet. E 89 közül 20 vagyonkezelő, 17 ingatlanban utazik – négy pedig közpénzmilliárdokkal támogatott állami közlekedési vállalat. Utóbbiaknál nem is az az érdekes, hogy milyen címen spórolhatják meg az adót, hanem hogy miként kerülhettek egyáltalán a legnagyobb nyereségűek listájára (lásd Állami furcsaságok című írásunkat).

A legnagyobb eredményű cégek rangsorának félezer tagjából 144 valamilyen szolgáltató – közöttük az ingatlanosok és a tanácsadók-vagyonkezelők vannak a legnagyobb számban (40, illetve 38) –, a második és harmadik legnépesebb csoport az energiacégeké és a nagykereskedőké 55, illetve 51 szereplővel. Utánuk következik a pénzügyi szektor 40 céggel (a pénzintézetek, nem lévén árbevételük, az annak alapján készült múlt heti toplistában nem szerepelhettek). A leglátványosabb, majdnem ötszörös nyereségnövekedést a vegy-, gumi- és műanyagipar érte el, ám ez túlnyomó részben egyetlen cégnek, a BorsodChem Zrt.-nek (a 6. helyen áll a listán) köszönhető. A legdrasztikusabban, 31, illetve 33 százalékkal a jármű-, valamint a gyógyszeripari vállalatok összesített eredménye csökkent, de ebben is egy-egy cég, illetve cégcsoport a ludas: az Audi (5.), illetve a Humantrade/Teva-csoport (21., 74.) óriásmínusza nélkül e két ágazat is eredményjavulással zárta volna az évet.

Az árbevétel-arányos nyereség a szolgáltatóknál a legnagyobb, 32 százalékos, de csak azért, mert sokuk eredménye, mint a listavezető Corning példáján láttuk, nem az árbevételéből képződik. Irigylésre méltó a vegy-, gumi- és műanyagipar, valamint a fémfeldolgozó ipar 16, illetve 15 százalékos eredményessége is – ne feledjük, ez nem a teljes iparágakra vonatkozik, hanem csak a legnagyobb nyereséget elért cégeikre –, viszont riasztóan alacsony az elektronikai ipar és főleg a kiskereskedelem 3,1, illetve 1,4 százaléka. A nyereséget terhelő adó aránya a távközlésben a legmagasabb, 20 százalékos, utána a bankszektor következik 18 százalékkal.

A létszámarányos eredmény alapján, a statisztika grimaszaként, egy tipikus postafiókcég áll az élen: a West Sirius nevű tengeri olajfúró tornyot, svájci fióktelepén keresztül, a saját, bermudai illetőségű anyacégének bérbe adó Seadrill Hungary Kft. (28.). Költségei alig vannak, hiszen tornyát apportként kapta; egyetlen alkalmazottja a fióktelepen ténykedik, részmunkaidőben. De nem kevésbé egzotikus e rangsor első többalkalmazottas cége sem, a lakossági gázüzletben üstökösként feltűnt, majd a piacról kiebrudalt, ügyvezetője által egy dollárért eladott, eredeti ukrán gazdája által utóbb visszaperelt EMFESZ Kft. (7.), amelynek tavaly a felszámolását is elindították, majd leállították. Az előző évét 224 milliárd forintos veszteséggel záró, 2012-ben gyakorlatilag árbevétel nélküli vállalkozás ugyanis a mérlegbeszámolója szerint 114 milliárd forintnyi „egyéb különféle bevételekre” és ezzel 76 milliárdos nyereségre tett szert, ám így is vezeti a legnagyobb adótartozást fölhalmozó vállalatok listáját.

Már-már tragikomikus, hogy e 300 milliárd forintos ugrással az EMFESZ lett az eredményét egy év alatt a legnagyobb összeggel növelő magyarországi cég. A második legnagyobb előrelépés a sokkal átláthatóbban működő, ám nyereségét szintén nem magyarországi termelésből szerző Corning nevéhez fűződik. E két vállalkozás számai nélkül máris csupán 453 milliárd forint maradna az ötszáz toplistatag együttesen 985 milliárdos eredménynövekedéséből.
A legnagyobb nyereségű hazai cégek 1-50-ig. 
A legnagyobb nyereségű hazai cégek 51-100-ig.