További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A gyod és a letelepedési kötvényprogram volt a téma, de a kormánypárti képviselők nem mentek el a költségvetési bizottság ülésére

  • MTI

A kormánypárti képviselők távolmaradása miatt nem volt határozatképes az Országgyűlés költségvetési bizottságának szerdai ülése, amelyen a gyermekek otthongondozási díjáról és a letelepedési kötvényprogramról tárgyaltak volna az ellenzéki képviselők.

A költségvetési bizottság a meghirdetett napirendi pont szerint szerdai ülésen tájékoztatót hallgatott volna meg a gyermekek otthongondozási díjának bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról, annak költségvetési hatásairól, valamint a letelepedési államkötvényről, a nemzetgazdasági érdekből letelepedési engedélyt szerzett befektetők, illetve családtagjaik számáról, a program adósságfinanszírozásban betöltött szerepéről, és a letelepedési államkötvények vásárlói által végrehajtott magyarországi beruházásokról.

A bizottsági ülésre meghívást kapott, de nem ment el Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Varga Mihály pénzügyminiszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. vezérigazgatója, és Balogh László, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. igazgatóságának elnöke.

Az ülésen Varjú László (DK), a bizottság elnöke felolvasta Szűcs Lajosnak (Fidesz), a testület alelnökének levelét, amelyben jelezte, hogy a bizottsági ülésen a kormánypárti képviselők nem kívánnak részt venni. Szűcs Lajos a levélben azzal vádolta az ellenzéki képviselőket, hogy politikai haszonszerzésre használják fel fogyatékossággal élők ügyét. A fideszes politikus jelezte azt is, hogy a kormány az idén januártól új kategóriaként bevezette a tartósan beteg, önellátásra képtelen gyereküket otthon ápolók számára a gyermekek otthongondozási díját (gyod).

Ennek havi összege 2019-ben bruttó 100 ezer forint, és 2022-ig folyamatosan emelkedni fog, amíg el nem éri az akkori minimálbér szintjét. A levélben a bizottság alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adatai szerint a jogosultak száma 17 ezer fő, az első folyósítások február 5-én megtörténtek, a fenti két szám szorzata megadja a választ arra, hogy milyen a gyod költségvetési hatása.

A felolvasott levélben szerepelt, hogy a bizottság alelnökének a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos álláspontja továbbra is változatlan, a közvetítő vállalkozások részére a jóváhagyást az Országgyűlés gazdasági bizottsága adta ki.

A törvény szerint a bizottság által jóváhagyott vállalkozásokkal az ÁKK Zrt. köteles volt szerződést kötni a kötvények forgalomba hozatalára, erre vonatkozóan mérlegelési jogköre nem volt.

Varjú László a bizottsági ülésen elmondta, azért tartja fontosnak a gyodról tájékoztatót meghallgatni, mert az érintettek levélben jelezték, hogy az igénylés szempontrendszert diszkriminatívnak tartják.

A testület DK-s elnöke a határozatképtelenség megállapítása után a bizottság ellenzéki tagjaival közös sajtótájékoztatón bírálta a Fidesz-KDNP-t és a kormányt, amiért nem jelentek meg az ülésen. Mesterházy Attila (MSZP) bejelentette: az ellenzéki képviselők egy közös határozati javaslatot nyújtanak majd be, amelyben arra köteleznék a kormányt, hogy a napi gyakorlathoz és az igényekhez igazítsa az ápolási díj rendszerét. A letelepedési kötvények ügyével kapcsolatban hangsúlyozta: ez a téma már több mint két éve szerepel a bizottság napirendjén, és mindig ugyanazokat a személyeket hívják meg, akik azonban még csak válaszra sem méltatják a bizottság elnökét.

Bősz Anett (Liberálisok) úgy vélte: nem véletlen, hogy a kormánypárti képviselők nem biztosították a határozatképességet, hiszen „kivételesen kínos” a letelepedési kötvények ügye a kormánynak. Ha nem lenne így, akkor a belügyminiszter bátran kiállhatna a nyilvánosság elé, és elmondhatná, hogy semmi gond nincs az így betelepült közel 20 ezer új magyar állampolgárral - jegyezte meg a képviselő, aki szerint közel 30 milliárd forintos kárt okozott az adófizetőknek a program.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy kötvényprogramban részt vevő offshore cégek „lenyelhetik” a magyar állam által visszafizetett kötvény névértékeket, majd „eltűnhetnek, felszívódhatnak”. „És elmondhatjuk, hogy a mű befejeződött, Rogán Antal jól gondolta, ő és a körei elképesztő mennyiségű pénzeket kereshettek” – fogalmazott.

Ungár Péter (LMP) – aki meghívottként vett részt az ülésen – arról beszélt, hogy az otthonápolás ügyében a politikai hisztériakeltés nem az ellenzéki képviselők, hanem éppen az Emberi Erőforrások Minisztériuma és Fülöp Attila államtitkár részéről zajlik. Jelezte: a gyod pontozási rendszerére vonatkozó adatok kiadását tízéves titkosítás miatt megtagadta tőle a minisztérium.

Bősz Anett és Varga-Damm Andrea az LMP-s Demeter Márta nemzetbiztonsági felülvizsgálatáról szóló kérdésre válaszolva a kormányt azzal vádolta, hogy „hadjáratot”, „hajtóvadászatot” folytat a képviselőnő ellen, azért, mert kényes kérdéseket tett fel.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áfa-visszaigénylés büntető eljárás alatt álló cégtől

Kelemen László

adószakértő, jogász

Pénzforgalmi áfa bankkártyás fizetéskor

Kelemen László

adószakértő, jogász

Használt cikk áfája

Kelemen László

adószakértő, jogász

2019 március
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X