A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításáról tárgyalt a parlament

Megosztás Tetszik

Az Országgyűlés mai ülésén megkezdte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat általános vitáját, a kormány szerint a hivatallal a demokratikus újjáépítés egyik legfontosabb, történelmi jelentőségű pillérét állítják fel, a Tisza vezérszónoka pedig azt mondta: erre szavaztak és ezt várják el tőlük a választók.

Bódis Péter, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára expozéjában kiemelte: a törvényjavaslat célja, hogy Magyarország demokratikus újjáépítésének egyik legfontosabb feltételét, a közbizalom helyreállítását intézményes garanciákkal erősítse meg.

Hangsúlyozta: a törvényjavaslat a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásával nemcsak egy új intézmény létrehozásáról szól, hanem a demokratikus újjáépítés egyik legfontosabb, történelmi jelentőségű pillérét állítja fel.

Kifejtette: a hivatal független, kizárólag a törvénynek alárendelt intézmény, feladatkörében nem utasítható, feladatát minden külső befolyástól mentesen látja el. Az intézmény gondoskodik arról, hogy a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás ne maradhasson következmények nélkül, és hogy a jogellenesen elidegenített közvagyon azonosítható és visszaszerezhető legyen - magyarázta.

Az államtitkár kitért rá: a közvagyon védelme alkotmányos jelentőségű állami kötelezettség, a közvagyon sérülékenysége pedig nemcsak pénzügyi, hanem demokratikus kockázat. Ez az elmúlt 16 évből, sőt a rendszerváltás óta az egyik legfontosabb tapasztalat - vélekedett.

Bódis Péter szerint a közvagyon elvesztése a demokrácia gyengülése, amelynek "az elmúlt 16 év foglyul ejtett állami intézményrendszere nem tudott gátat szabni". Ezért kell létrehozni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, amely a közvagyon védelmének új, megerősített intézményi pillére és amely nem lesz politikai érdekek kiszolgálója – mutatott rá.

Kifejtette: ez az intézmény képes lesz a közvagyon sérelmére elkövetett visszaélések feltárására, a jogellenes vagyonkimentések megakadályozására és a közvagyon visszaszerzésére. A választók felhatalmazása erre a feladatra egyértelmű volt, és a kormány e törvényjavaslattal teljesíti azt az ígéretet, amelyet korábban tett – jelentette ki.

Úgy látja, ezért a hivatal felállítása nemcsak szakmai szükségszerűség, hanem demokratikus legitimációval bíró politikai kötelezettség is. A közvagyon visszaszerzése nem maradhat el, és a közvagyon sérelmével összefüggő visszaélések feltárása nem maradhat következmények nélkül – hangoztatta.

Az államtitkár közölte: a közvagyon védelme alkotmányos állami feladat, amelyet az állam csak olyan intézménnyel tud ellátni, amely független, szakmai alapokon működik.

Felidézte: "a működő és emberséges Magyarország alapjaként határoztuk meg, hogy létrehozzuk a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt", amely az igazságszolgáltatás útján visszaszerzi a jogtalanul elidegenített közvagyont. A hivatal feladatköre, szervezeti felépítése, garanciális szabályai és beszámolási kötelezettsége együttesen olyan rendszert alkotnak, amely képes a közvagyon útját átláthatóan követni, a visszaéléseket feltárni és a közvagyont visszaszerezni – véli.

Tisza: erre szavaztak, és ezt várják el a választók

Melléthei-Barna Márton (Tisza) hangsúlyozta: programjuk központi eleme volt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása, erre szavaztak és ezt várják el tőlük a választók.

A kormánypárti vezérszónok példa nélkülinek nevezte azt a korrupciót, amely az elmúlt 16 évet jellemezte. Mint mondta, a konzervatív becslések szerint harmincezer milliárd forintot loptak el, és a magyar embereknek hiányzik ez a pénz, valamint az is, amelyek a korrupció miatt nem érkeztek meg az unióból. Ebből lehetett volna kórházat, iskolát, óvodát, utat építeni, vagy bármi mást, ami a közösségnek hasznos – tette hozzá.

Melléthei-Barna Márton szerint a társadalmi igény egyértelmű: szerezzenek vissza amennyit lehet, a bűnösök kerüljenek bíróság elé, és gondoskodjanak arról, hogy ilyen soha többé ne történhessen meg. Ezért a nyomozati és vádemelési jogkörök mellett a hivatalnak meglesz a lehetősége arra, hogy közvagyonvédelmi kockázatértékelést és vizsgálatot folytasson, közvagyonvédelmi felügyeletet rendeljen el, nyomozzon, és vádat is képviseljen. A jogállami eszközök teljes arzenálja rendelkezésre áll a korrupció felszámolása érdekében – ismertette.

Azonban jelezte: a hivatal nem lehet magányos hős, amely egyedül száll szembe a korrupcióval, és arra számítanak, hogy az állami rendszer egészében kialakul a korrupció elleni küzdelem, illetve az átlátható működés kultúrája.

A Tisza Párt vezérszónoka szólt a garanciákról is, amelyeknek köszönhetően a szervezet valóban jogállami módon tud működni, majd felszólalása végén azt kérte: a képviselők lelkiismeretük, és ne a pártfegyelem alapján döntsenek majd a szavazáson, és támogassák a törvényjavaslatot.

Fidesz: a hivatal csak nevében vagyonvisszaszerzési, valójában az ÁVH-ra hasonlít

Tuzson Bence (Fidesz) szerint a Tisza párt vezérszónoka el akarta fedni a hatóság valódi természetét. Hozzátette: hétfőn "gyalázatos" döntést hoztak, amellyel a magyar alkotmányosságot és a magyar demokráciát csúfolták meg. Olyan intézkedések történtek, amelyek példátlanok a magyar demokrácia történetében, nem volt még olyan, hogy köztársasági elnököt megfosztottak volna mandátumától, vagy ellenzéki képviselőket tiltottak volna el attól, hogy választásokon induljanak, vagy korlátozták volna az emberek választási szabadságát, de olyan sem történt, hogy "lefejezték" az Alkotmánybíróságot - sorolta az ellenzéki párt vezérszónoka.

Tuzson Bence úgy fogalmazott: a hivatal csak nevében vagyonvisszaszerzési, valóban az ÁVH-ra hasonlít, egy "pártügyészség" jön létre, "létrehozták az önkény alapokmányát", és ahhoz hozzárendelnek egy hivatalt is.

Ennek a hivatalnak a lényege az, hogy megtalálja a célszemélyt, hozzárendelje az ügyet, megfélemlítést csináljon, és annak végén ott van a vádemelés valamint a büntetés. Európában nincs olyan szervezet, amelyben ilyen típusú hatalomkoncentráció jellemezne – fűzte hozzá. Később arról is beszélt: a hivatal döntésével szemben semmiféle jogorvoslat nincs.

A Fidesz vezérszónoka szerint a kormánypártok politikai felelőssége, hogy ez az intézmény működni fog-e Magyarországon, és zaklatni fogja-e a magyar embereket, de előbb-utóbb azoknak is felelnie kell, akik a szervezet működtetésében részt vesznek majd – zárta szavait.

KDNP: ez túlzott hatalomkoncentráció

Rétvári Bence (KDNP) azért bírálta a javaslatot, mert álláspontja szerint az túlzott hatalomkoncentrációhoz vezet, ráadásul úgy, hogy nem általános korrupcióellenes küzdelmet indít, hanem egy "mazsolázgató" megoldást visz végbe, ami szerinte az ügymenet lassulásához és az eljáró szervek létszámhiányához vezethet.

Azt hangsúlyozta: a kormányzat "a román utat választotta" a nyugat-európai helyett, amikor létrehoz egy külön szervet, amely "kedve szerint válogathat bármilyen ügyből", és a nyomozás bármelyik fázisában magához vonhatja azt.

Felvetette: a mostani kormány is járhatott volna el "a szokott módon", a nyomozó és bírói szerveket megerősítve. Valamiért a Tisza Párt nem ezt választotta – tette hozzá, üdvözölve a korrupció elleni küzdelmet, egyben azt sürgetve, hogy jogállami alapon végezzék azt.

A politikus úgy nyilatkozott: három célja lehet az új hivatal létrehozásának. Az első szerinte a politikai leszámolás, amire teljes mértékben alkalmas egy ilyen szerv a romániai példák alapján, a második pedig a gazdasági viszonyok átrendezése.

Mint mondta, hihetetlenül széles körű jogosítványokat kapna az új hivatal, amely akár hónapokra átveheti az adott cég irányítását, eközben megismerheti annak minden adatát.

Megjegyezte: a teljesen koncentrált hatalmú szervezetek könnyen rendezhetik át a piaci viszonyokat a multik érdekében. Ez egy nagyon veszélyes eszköz – fogalmazott Rétvári Bence a nagyra nőtt "magyar bajnokokra" leselkedő veszélyeket hozva fel.

A létrehozás harmadik lehetséges céljaként említette a kormányzás sikertelenségét elfedő ügyek nyilvánosság elé vitelét, megjegyezve, a Tisza által ígért számos béremelési és szociális intézkedés mindeddig nem valósult meg.

Példaként hozta fel, hogy a nap folyamán a miniszterelnök 52 percet beszélt a parlamentben, amiből 46 percet az ellenzékre, hatot a kormányzásnak szentelt.

Mi Hazánk: 1990-ig visszamenőleg kellene vizsgálódni

Apáti István (Mi Hazánk) annak a véleményének adott hangot, hogy 36 évre visszamenőleg kellene vizsgálni az állam vagyonvesztését, azt hangsúlyozva, bár az 1990 óta eltelt időszakot végigkísérte a rendszerszintű korrupció, azt az elmúlt 16, különösen nyolc évben "fejlesztettek tökéletességre".

Óriási pénzek tűntek el – fogalmazott, azt hangsúlyozva, a korrupció nem irtható ki teljesen, de törekedi kell a minél nagyobb mértékű visszaszorítására.

A politikus arról beszélt: "a korrupció korlátlan újratermelődésének" megakadályozására elsősorban a közbeszerzés jogi szabályozásár kell átírni, hiszen ez a szféra évi 4-5 ezer milliárd forintot mozgat meg. Megemlítette, az a korrupció előkészülete, hogy olyan tartalékot képeznek, amiből "az urambátyám rendszerben elindulhatnak a visszaosztások".

Szerinte ez ellen a jelenség ellen olyan fajlagos költséghatárok megállapításával kell fellépni, amelyek egy tisztes vállalkozói hasznot engednek csak meg, de "semmiképpen nem több száz százalékosat".

"Egyáltalán nem vagyok róla meggyőződve, hogy egy intézményhalmozás, egy funkcióhalmozás átütő erejű változásokat fog hozni" – jelentette ki Apáti István, aki úgy vélekedett, egyszerűbb lett volna egy korrupcióellenes ügyészséget létrehozni a vádhatóság szervezetén belül.

Kétségeinek adott hangot, hogy a megvalósult beruházások esetében miként lehet bizonyítani a visszaosztást, valamint jelezte, hiányolja a javaslatból a devizaalapú hitelek károsultjainak való igazságszolgáltatást, valamint a magyar és külföldi cégeket támogató egyedi kormánydöntésekben kiutalt összegek felülvizsgálata is.

A politikus azt is felvetette: a kifogásolható módon képződött vagyonokra ki lehetne vetni a "pofátlan politikai meggazdagodások különadóját".