3,5 százalékkal nőtt az ipari termelés

Megosztás Tetszik

2020 novemberében az ipari termelés volumene 3,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit a nyers adatok szerint. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,6 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az előző hónaphoz képest 1,2 százalékos csökkenés történt, olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójában.

2020. novemberben

Az ipari termelés volumene 3,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt novemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás novemberben az előző hónaphoz viszonyítva 1,2 százalékkal mérséklődött, de az áprilisi mélyponthoz képest 63 százalékkal nőtt.

Az ipari export volumene 8,9 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 37 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 14,3, míg a 17 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,1 százalékkal emelkedett.

Az ipar belföldi értékesítése 1,1 százalékkal nőtt, míg a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 3,7 százalékkal nőtt, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 16,8 százalékkal visszaesett. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 13,6 százalékkal emelkedett, nagyrészt az előző évinél hidegebb idő hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2020. novemberi átlagos középhőmérséklet 3,5°C-kal alacsonyabb volt a 2019. novemberinél).

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 30 százalékát képviselő járműgyártás 7,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártásának volumene 5,7, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 9,9 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 5,7 százalékkal emelkedett. A két legnagyobb alágazat közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 37, míg a kisebb súlyú elektronikai alkatrész, áramköri kártyáé 62 százalékkal bővült. A híradástechnikai berendezés gyártása ugyanakkor 80 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóiparból 10 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék termelése 1,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban mérséklődtek az eladások. A legnagyobb súlyt (24 százalék) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 4,1 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben, 15,2 százalékkal pedig a második legjelentősebb italgyártás esett vissza. Az alágazatok közül az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósítás nőtt a leginkább, az egy évvel korábbi közel háromszorosára, de jelentősen, 26 százalékkal emelkedett a növényi, állati olaj gyártása is.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a villamos berendezés gyártása bővült, nagyrészt a járműgyártáshoz köthető akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően.

Négyhavi csökkenés után 7,3 százalékkal nőtt a gép, gépi berendezés gyártása, főleg a legnagyobb szakágazati súlyú motor-, turbinagyártás (kivéve: légi-, közútijármű-motor) számottevő növekedése folytán.

Tovább folytatódott a visszaesés a közepes súlyú alágakban: a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 2,9, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 6,8 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.

A legnagyobb mértékben, 8,9 százalékkal a legkisebb súlyú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csökkent, elsősorban a bőr és bőrtermék gyártásának visszaesése miatt.

Az ipari termelés csak Dél-Dunántúlon (8,4 százalékkal), Budapesten (7,8 százalékkal) és Közép-Dunántúlon (2,6 százalékkal) csökkent. A többi régióban 2,1 és 16,3 százalék közötti volumennövekedést mértünk, a legnagyobb mértékűt Észak-Alföldön.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 10,0 százalékkal nagyobb volt a 2019. novemberinél. Az új belföldi rendelések 7,7, az új exportrendelések 10,4 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány november végén 6,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

2020. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest

Az ipari termelés 7,0 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 6,6, míg a 35 százalékot képviselő hazai értékesítésé 5,5 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.

Az ipari termelés csak Észak-Alföldön (6,7 százalékkal) és Pest régióban (0,3 százalékkal) nőtt, mialatt a többi régióban 4,5 és 12,2 százalék közötti volumencsökkenést mértünk, a legnagyobb mértékűt Nyugat-Dunántúlon.