Adótörvények vitája: összecsaptak a vezérszónokok

Megosztás Tetszik

Valamennyi gazdasági siker és kudarc rejtett oka az adórendszerben keresendő, az európai liberális demokráciák nem állnak készen arra, hogy a globális adóversenyben helytálljanak - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, a jövő évi adótörvényekre vonatkozó javaslat expozéjában kedden a parlamentben. A Fidesz szerint az adótörvények a munkavállalást ösztönzik, az MSZP pont ennek ellenkezőjét látja. A Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka szerint folytatódik jövőre is az aktív gazdaságpolitika, míg a jobbikos felszólaló azt hangoztatta a jövő évi adótörvényekről szóló javaslat keddi általános vitájában, hogy a kormány az ellenkezőjét teszi annak, amit megfogalmaz. Az LMP koncepciótlannak tartja az előterjesztést.

Matolcsy György expozéjában kitért arra, hogy a jövő évi adórendszer már megkezdi a járulékrendszer átalakítását, illetve, hogy az országban olyan szabad vállalkozási zónákat alakít ki a kormány, amelyekben a hátrányos területen élők kapnak munkát.
    
A tárcavezető kijelentette: miután az EU adórendszerével nem lehet globális versenyt nyerni, Magyarország tavaly nyáron elkezdte egyéni útját. Ennek keretében a pénzügyi egyensúly megteremtése, a foglalkoztatás növelése mellett fontos szerepet kap az adórendszer átalakítása - mutatott rá.
   
Mint mondta, az új gazdaságpolitika alapja a növekedés megteremtése, ennek egyik eleme az államadósság csökkentése. Ha az előző három kormány 2002 óta nem hozott volna össze akkora adósságot, amelynek 1.100 milliárd forint, a bruttó hazai termék 3,6 százaléka a kamata, akkor ennyi adócsökkentést lehetne megtenni - hívta fel a figyelmet Matolcsy György.

Lezsák: a jövő hétig függetlenként dolgozhatnak az MSZP-ből kilépett képviselők
    
Az adótörvények tárgyalása közben, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter expozéja után az elnöklő Lezsák Sándor a plénum előtt bejelentette, hogy Kövér László házelnök várhatóan a jövő héten dönt az MSZP-ből kilépett tíz képviselő frakcióalakításra irányuló bejelentéséről, addig őket azok a jogok illetik meg, amelyekkel a független képviselők rendelkeznek.
   
Fidesz: az adórendszer a munkavállalást ösztönzi
   
Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy olyan versenyképes adórendszert akarnak létrehozni, amely a munkahelyteremtést, és főleg a munkavállalást ösztönzi, hogy egyre többen visszatérjenek a segélyek világából a munka világába, hogy minimális többletmunka is többletjövedelemként jelentkezzen. Közölte: a Fidesz képviselőcsoportja elvárja a kormánytól, hogy november második felében, még a jövő évi költségvetés elfogadása előtt, terjessze a parlament elé a bérkompenzációs rendszer alapelveit rögzítő törvénymódosítást. Hangsúlyozta, hogy nem csak a közszférában kell megoldani a bérkompenzációt, hanem az államnak 2012-ben a versenyszférában is hozzá kell járulnia ehhez.   
   
Mint mondta, a fogyasztást terhelő adóknál némi növekedés figyelhető meg, de közben az élő munka terheit csökkentik. Szerinte az áfa-emelés nem "vagdalkozás", hiszen ennek bevétele nem folyó kiadásokat finanszíroz, hanem egy olyan alapba kerül, amelynek célja, hogy megvédjék az országot az euróövezet válságának gazdasági hatásaitól. Hozzátette, 2008-ban nem volt tartalék, ezért kellett az IMF-hez fordulni. Hangsúlyozta, hogy olyan versenyképes adórendszerre van szükség, amely akkor tud a legsikeresebben működni, ha egyszer a válság elmúlik. Márpedig el fog múlni - tette hozzá.
   
Rogán Antal szerint az ellenzéki pártok a 2010 előtti bukott gazdaságpolitikához térnek vissza mostani adójavaslataikkal. Mint mondta, az MSZP alternatív javaslatai drasztikus adóemeléseket jelentenek, csak a szja átalakítása 320 milliárd forintos plusz adókivetést eredményez, míg az LMP 188 milliárdos szja-emelést javasol és kétszeresen megemelné a jövedéki adót.
           
MSZP: az adórendszer munkahelyeket csökkent és gátolja a gazdaságot           
   
Tukacs István, az MSZP egyik vezérszónoka azt mondta, hogy a kormány által javasolt adórendszer gátolja a gazdaságot, nem munkahelyeket teremt, hanem csökkent, nem egyszerűsít, hanem bonyolulttá teszi a rendszert, és nem kevesebb adófajtát jelent, hanem többet. Matolcsy György gazdasági miniszter ragaszkodik bukott gazdaságpolitikájához, aminek alapja a bukott adópolitika - fogalmazott.
   
Hangsúlyozta, hogy az MSZP az áfaemelést nem támogatja, mert ezzel a szegény rétegek járnak rosszul. Úgy vélte, hogy az a áfa-emelésből képezni kíván tartalék már elfogyott, hiszen a kormány a reálisnál kedvezőbb euró árfolyammal és gazdasági növekedéssel számolt.
   
Vállalhatatlannak nevezte, hogy az egészségbiztosítási kassza hiányának rendezése érdekében a munkavállalói járulékot megemelik 1 százalékkal. Ezzel lényegében kivetik a vizitdíjat, amit nem az fizet meg, aki orvoshoz jár, hanem minden munkavállaló - tette hozzá.
   
Szekeres Imre, az MSZP másik vezérszónoka azt mondta: a kormány javaslata rendkívül nagy kockázatokat jelent a társadalom számára, magas szinten beragadó munkanélküliséggel, felpörgő inflációval és a középosztály elszegényedésével, ezzel szemben az MSZP méltányos és igazságos jövedelemelosztást és adózást javasol.
   
Szerinte az MSZP alternatív adójavaslatai Rogán Antal szavaival ellentétben nem adóemelést, hanem 173 milliárd forintos adócsökkentést jelentenek, a Fidesz javaslatához képest. Mint mondta, a szja ügyében az MSZP nem tudja elfogadni, hogy az adórendszer kis- és közepes jövedelműek adóterhelését növeli, nagyobb jövedelműeknek viszont adócsökkentést jelent. Szerinte a kiskeresetűek jövedelme 10 ezer forinttal, a középes keresetűeké 5 ezer forinttal csökken, különben miért javasolna a Fidesz kompenzációt.

KDNP: folytatódik az aktív gazdaságpolitika jövőre is

Seszták Oszkár, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka a jövő évi adótörvényekre vonatkozó javaslat kapcsán azt mondta, az aktív gazdaságpolitikai tevékenység folytatódik jövőre is. Kiemelte: nem igaz az érv, hogy a világgazdasági körülmények nem gyűrűznek be a magyar gazdaságba. Ha az akkori kormány 2008-ban világosan látja, hogy világgazdasági válság küszöbén állunk, és időben reagál, a későbbi negatív következmények is mérsékelhetők lettek volna - mutatott rá, hozzátéve: a mostani kormány gyorsan és aktívan reagált a külső körülmények változásaira; számos adóváltozáson volt tetten érhető, és ez a mostani törvénycsomagban válik teljessé.
   
A KDNP-s politikus kiemelte az arányos adórendszer bevezetését, az ehhez való konzekvens ragaszkodást, és nagyon fontos törekvésnek nevezte, hogy jövőre megóvják az első sikereket, amelyek a foglalkoztatás bővülésében jelentkeznek. Kitért az államadósság csökkentésére is, amely nem célja, hanem eszköze a gazdaságpolitikai fordulatnak. Példátlanul magas, mintegy 300 milliárdos tartalékot képez a jövő évi büdzsé - mondta, hozzátéve: folytatódik az átállás az új adópolitikára is. Jelezte: 27 milliárd forint maradhat jövőre azoknál a családoknál, ahol a szülők közalkalmazottak, köztisztviselők. Az áfa két százalékpontos növelése azt a célt szolgálja, hogy nagyobb biztonságban legyen a jövő évi gazdaságpolitika - közölte, és a javaslat támogatását kérte.

Jobbik: félretájékoztatják az embereket

Volner János, a Jobbik vezérszónoka azt hangoztatta, hogy a kormány ellentétes dolgot tesz, mint amit megfogalmaz, félretájékoztatják az embereket, rossz adatokat közölnek. A tervezet 445,5 milliárdos megszorítást tartalmaz bizonyos adófajták emelésével, míg a tárgyalt indítvánnyal együtt az egyéb intézkedések összesen 795 milliárdos a megszorítást jelentenek a magyar társadalomnak - fejtette ki.

Nincs szakmai magyarázat az elképzelésekre - tette hozzá, és zavarosnak nevezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által közölteket. Kitért arra is, csökkennek a középosztály jövedelmei, a KSH adatai szerint az oktatásban és egészségügyben dolgozók bére 50 ezer forinttal lett kevesebb az egykulcsos adórendszer miatt, a pénzügyi szférában dolgozók, a bankárok 300 ezer forinttal vihettek haza többet. A munkavállalók 87 százaléka rosszul járt ezzel az adórendszerrel - mondta Volner János, aki szerint az egykulcsos adórendszer nem hozott gazdasági növekedést, ténylegesen megbukott, és mégis marad. Hozzátette: egyik oldalról lebontják a szociálpolitikai rendszert, másik oldalon közlik, hogy aki rosszul járt, az nem kap semmiféle kompenzációt.

A jelenleg járt út fenntarthatatlan, rablókapitalizmushoz, a magyar társadalom széles rétegeinek elszegényedéséhez vezet - fogalmazott. Beszélt arról is, hogy méltányos adózásnak kellene működnie Magyarországon, amin keresztül a keveset kereső rétegeket többletforráshoz lehetne juttatni.

LMP: az oktatás és az innováció jobbítására lenne szükség

Vágó Gábor (LMP) azt kifogásolta, hogy a kormány olcsó, kiszolgáltatott munkaerővel csábítaná a befektetőket az országba, ahelyett, hogy az oktatásba és az innovációba fektetve olyan gazdaságot építene, amely magas hozzáadott értékű termékeket állít elő. Mint mondta, a söralátétnyi adóbevallás ígérete nem valósul meg, ehelyett már most jóval több adónem van a rendszerben, mint ahány a kormányváltáskor volt. A politikus sarckivetésnek nevezte a jövő évi adótörvény-javaslatban foglaltakat.
   
Pártja javaslatát ismertetve Vágó Gábor azt mondta: megtartanák a 25 százalékos áfakulcsot, ugyanakkor kedvezménnyel segítenék a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés magára találását. Hozzátette: pártja átrendezné a személyi jövedelemadó keretében kivetett terheket és egy ökológiai adóátrendezést is végrehajtana, ami a környezetbarát fejlesztéseket szolgálná. Bírálta az önkormányzati ingatlanadó lehetőségét, amely szerinte az állampolgároknak hoz többletterhet.
   
Az LMP másik vezérszónoka, Scheiring Gábor azt mondta: az adórendszer nem teljesíti a tőle elvárható három célt: a javak igazságos elosztását, a munkahelyteremtés elősegítését és a fenntarthatóság szempontjának érvényesülését.
   
Az ellenzéki politikus az előterjesztést koncepciótlannak, kapkodónak és szétesettnek nevezte, és kifogásolta a többi közt az adójóváírás kivezetését és az egykulcsos személyi jövedelemadózást.
   
Elmondta azt is: pártja 2 százalékos általános járulékcsökkentést hajtana végre a munkahelyteremtés érdekében, de azokban a térségekben, ahol jelenleg szinte lehetetlen munkát találni, ennél nagyobb mértékben csökkentené ezeket a terheket.

A Fidesz a Széchenyi Pihenőkártya előnyeit hangsúlyozta

A fideszes Bánki Erik arra hívta fel a figyelmet, hogy míg eddig az üdülési csekket 72 500 forintos összegig kaphatták a dolgozók adómentesen, addig a Széchenyi Pihenőkártyán keresztül ez a keret 450 ezer forintra emelkedik jövőre.
   
Mint mondta, az igénybe vehető szolgáltatások köre is kibővül: dolgozónként üdülésre 225 ezer forint adható, míg 150 ezer forint fordítható vendéglátási szolgáltatásra és további 75 ezer forint rekreációs, egészségmegőrzési célokra.
   
"A kormány komolyan vette, hogy a turizmust erősítenie, támogatnia kell" - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve: a hazai vendéglátás fellendülése munkahelyeket eredményezhet.