Webáruházas értékesítés számlázása: ezt érdemes szem előtt tartani

Megosztás Tetszik

Ha valaki webáruházat üzemeltet, és a webshopban lehetőség van a termék vételárának online kiegyenlítésére – online bankkártyás fizetés vagy előreutalás –, akkor hogyan szabályszerű a számla kiállítása? Olvasói kérdésre dr. Bartha László adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: ügyfelem egyszeres könyvvitelű, havi áfás egyéni vállalkozóként boltot és webshopot üzemeltet. Az előreutalásos fizetés esetén, amely lehet valamilyen bankkártyás fizetés vagy előre utalás kiállításra kerül az előlegszámla a kifizetettség ellenőrzése napján, azaz a „T” napon. Előlegszámla teljesítési napja „T-nap”. Az árut, a kifizetettsége ellenőrzését követő munkanapon csomagolják, és futárszolgálattal küldik ki a „T+1 munkanap”. A kifizetés napja és az áru vevő részéről történő kézhezvétele közti idő kb. 2–5 nap. Végszámla teljesítési napja „T+1 nap” 1. Ilyen esetben is szükséges-e a díj beérkezése napjára vonatkozó teljesítéssel kiállítani az előlegszámlát, és ezt követően a termék futárnak történő átadása napjára mint teljesítési napra vonatkozóan (azaz egy munkanappal később) kiállítani a végszámlát? 2. Vagy elegendő egyetlen normál számlát kiállítani, a díj beérkezése napjára vonatkozó teljesítéssel „T teljesítési nap”.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A 2013/24. adózási kérdés alapján:

Azokban az esetekben, amikor a teljes ellenérték egyösszegben előlegként megfizetésre kerül, a bizonylatolás során két megoldás lehetséges.

a) Az egyik megoldás az, hogy a 100 százalék előleg átvételekor, jóváírásakor a teljesítésre kötelezett adóalany kibocsátja az előlegszámlát (adóalap és adóösszeg bontásban, az ügyletre irányadó áfamérték feltüntetése mellett, feltéve, hogy nem egyszerűsített adattartalmú számláról van szó), jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját mint adófizetési kötelezettség keletkezési napot. Ezt követően pedig majd a teljesítéskor – a teljesítés napjával – kibocsát egy ún. nullás végszámlát, amelyen a korábban átvett, 100 százalék előleget kivezeti.

b) A másik megoldás a teljes ellenérték előlegként való megfizetése esetén az, hogy az előlegszámla és a végszámla ugyanazon számladokumentumra kerül, azaz a kibocsátott előlegszámlán a számlakibocsátó szerepelteti az előlegként átvett 100 százalék összeget (adóalap és adóösszeg bontásban, az ügyletre irányadó áfamérték feltüntetése mellett, feltéve, hogy nem egyszerűsített adattartalmú számláról van szó), jelölve az előleg átvételének, jóváírásának napját mint adófizetési kötelezettség keletkezési napot, majd pedig ezen a számladokumentumon megjelöli az ügylet majdani teljesítési időpontját is, jelezve, hogy ekkor már további ellenérték rendezésre nem kerül sor. Ezzel a megoldással nem történik kétszeres bizonylatkibocsátás (ti. az előlegszámlát követően egy ún. nullás végszámla kibocsátása), hanem csupán a 100 százalék előleg átvételét, jóváírását kísérő – az előzőek szerint ismertetett adatokkal történő – számla kiállítására kerül sor.

Megjegyzendő, hogy ez utóbbi, ún. egybizonylatos megoldás azonban nem alkalmazható olyan esetekben, amikor a 100 százalék előlegről szóló számla kibocsátásakor még nem ismert az ügylet majdani teljesítési időpontja, ugyanis ez utóbbi esetben az előlegszámlán az ügylet teljesítési időpontjának feltüntetése, és így az áfatörvény 169. § g) pontjának való megfelelés nem lehetséges. Ilyenkor csak az a) pontban leírt megoldás (ti. előlegszámla készítése a teljes ellenértékről és ezt követően a teljesítéskor ún. nullás végszámla kibocsátása) alkalmazható.