További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tesztautók áfája

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

Ahogy azt előző cikkünkben rögzítettük, alapvetően azt a személygépkocsit tekinthetjük tesztautónak, amelyet a kereskedő kifejezetten kipróbálás céljára bocsát ügyfelei rendelkezésére. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy tesztautók esetén a kereskedők miként járhatnak el az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) előírásainak megfelelően.

Alapeset, alapkérdés

A leggyakoribb eset, hogy a kereskedőknél a megvásárolt új gépjárművek továbbértékesítési célú áruként kerülnek be a nyilvántartásba, a beszerzésükhöz kapcsolódóan az előzetesen felszámított áfát visszaigénylik, majd kis idő múlva ezen gépjárművek közül néhány tesztautót forgalomba helyeznek, és ettől kezdve megszűnik a továbbértékesítési cél.

Az említett adóalanyi körnél felvetődő kérdés, hogy az áfa vonatkozásában lehet-e különbséget tenni abban az esetben, ha a beszerzéskor még nem ismert, hogy az adott áru továbbértékesítési célt szolgál-e, vagy a kereskedő időközben hoz egy döntést, melynek alapján a meglévő áruk között szereplő személyautókból tesztautóként néhányat forgalomba helyez. A kérdésre a rövid válasz az, hogy igen, nemcsak lehet, de szükséges is különbséget tenni. Lássuk, hogyan!

Azon személygépjárművek áfa sorsa, amelyeknél már a beszerzéskor ismert, hogy tesztutóként fognak működni

Az áfatörvény 124. § (1) bekezdés d) pontja értelmében nem vonható le a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó. Az áfatörvény 125. § (1) bekezdés a) pontja alapján azonban nem vonatkozik az adólevonási jog említett korlátozása az igazoltan továbbértékesítési céllal vásárolt személygépkocsikat terhelő általános forgalmi adóra. Az áfatörvény 259. § 22. pontja határozza meg a továbbértékesítési cél fogalmát. Eszerint továbbértékesítési cél a mástól szerzett termék saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás nélküli értékesítése, amely értékesítéskori használati értékében legfeljebb csak a kereskedelemben szokásos értékváltozás miatt tér el a szerzéskori használati értékétől.

Különös jelentősége van a továbbértékesítési cél fogalmában az értékesítést megelőző hasznosítás megvalósulásának kizárása, ugyanis a hasznosítás hiányát a termék állapotának, értékének is tükröznie kell.

Az adólevonási jog megítélése során azt szükséges tehát megvizsgálni, hogy a beszerzést követően saját használat vagy egyéb módon történő hasznosítás megvalósul-e.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben további szempontokat ismertetünk a továbbértékesítési cél megvalósulásáról, továbbá azokról a szituációkról, amelyeknél a beszerzéskor még nem ismert, hogy tesztautóként használják-e a személygépkocsit!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Magyar vállalkozás izraeli munkavégzése

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Katás egyéni vállalkozó kivitelezés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Katás vállalkozás ingatlan-bérbeadása

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X