hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nem mindegy, hogy milyen alapon nem fizetünk áfát!

  • dr. Csobánczy Péter

Többféle úton juthatunk el ahhoz a végkövetkeztetéshez, hogy egy ügylet után nem kell áfát fizetni, de korántsem mindegy, melyik út bejárásával jutunk ide. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy mi az azonosság és mi a különbség a között, hogy egy ügylet az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfa tv.) rendelkezései alapján mentes az áfa alól vagy az áfa tv. területi hatályán kívül esik.

Kezdjük az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfa tv.) alapján az azonosságokkal. Ebből mindösszesen egy van; ez pedig nem más, mint amire a bevezetőben már utaltunk, hogy tudniillik az ügylet után nem kell áfát fizetni, legalábbis magyar áfát nem. Ugyanakkor ez a horderejét tekintve kétségkívül fontos vonás sokak, s nem pusztán laikusok számára elhomályosítja a két kategória között meghúzódó, szintén nem lényegtelen különbségeket. Miből fakadnak ezek a különbségek?

A különféle megfontolásokból biztosított mentességeket az áfa tv. az „Adó mértéke” című fejezetet követő VI. fejezetben taglalja. S ez a szerkezeti elhelyezés nem véletlen, az egymásutániság ugyanis azt juttatja kifejezésre, hogy az előbbi képezi az általánost, az utóbbi pedig az azt lerontó különöst. Magyarán: abban a szabályozási körben, ahol az áfa tv. adómentességet deklarál, ott a bármilyen mérték szerinti adófizetést felülírja az adó nem fizetése. De más eltérés nincs, ami egyúttal azt jelenti, hogy minden más vonatkozásban azonosság áll fenn az adóköteles és adómentes ügyletek között. Különösen fontos kiemelni ebből azt a momentumot, hogy egy adómentes ügylet éppúgy belföldön teljesítettnek, azaz az áfa tv. területi hatálya alá tartozónak minősül, mint egy adóköteles ügylet.

Ezzel szemben a másik esetben épp a miatt nem kell áfát fizetni, mert az ügylet a teljesítés helyére vonatkozó rendelkezések alapján (áfa tv. II. fejezete) nem belföldön teljesítettnek, azaz az áfa tv. területi hatálya alá nem tartozónak minősül.

A fentiekből következően, ezért ha valamely ügyletre adómentesség érvényes, az az ügylet adójogi megítélését véglegesen eldönti, hiszen arra kizárólag és egészében az áfa tv. rendelkezései alkalmazandók. Az ügyletet teljesítőnek tehát bizonyosan nem kell számolnia adófizetési kötelezettséggel. Ez még a termékek nemzetközi kereskedelmével összefüggő mentességek esetében is így van: legyen szó például akár termékexportról, akár a Közösség más tagállamába irányuló adómentes termékértékesítésről. Mert bár a „rendeltetési ország” elvéből fakadóan ezekben az esetekben is jellemzően számolni kell valamiféle forgalmiadó-fizetési kötelezettséggel, de az egyfelől nem az imént említett jogcímeken keletkezik, hanem termékimportként, illetve – hogy a magyar terminológiát használjam – termék Közösségen belüli beszerzéseként, másfelől a nem magyar áfát fizető személye is más. (Utóbbi alól egyedüli kivételt az jelent, amikor saját termék mozgatása történik belföldről az EU más tagállamába, mert ekkor tulajdonosváltás hiányában az értékesítő és a beszerző személye egybeesik, de ez mit sem változtat azon, hogy az érintett személy értékesítői minőségében véglegesen mentesül a magyar áfa fizetése alól.)

Más a helyzet akkor, ha áfát azért nem kell fizetni, mert az ügylet áfa tv. területi hatályán kívül esik. Ekkor az ügylet adójogi megítélése véglegesen nem, dől el, hanem csak abban az értelemben, hogy a forgalmi adóztatásért versengő államok közül Magyarország kiesik. Az adóztatás joga értelemszerűen azt az államot illeti, ahol a teljesítés helyére vonatkozó szabályok szerint az ügylet teljesül. Mindebből tulajdonképpen az is következhetne, hogy egy belföldön regisztrált, itt gazdasági céllal letelepedett áfa-alanynak ilyen esetben – ellentétben az előzőekben tárgyalt áfa-mentességgel – az áfa tv. rendelkezéseit egyáltalán nem kell alkalmaznia. Nos, ez általában így van, de azért néhány fontos kivétellel számolni kell. A következőkben ezeket vesszük röviden sorra.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen kivételeket kell figyelembe venni a területi hatály alkalmazásánál!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Családi gazdaság kilépő tagja

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Munkabért terhelő párhuzamosan több letiltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink