NAV-tájékoztató a tárolók és a gépjárművek elhelyezésére szolgáló ingatlanok, ingatlanrészek értékesítésekor alkalmazandó áfakulcsról

Megosztás Tetszik

Tájékoztatót közölt honlapján a NAV a tárolók és a gépjárművek elhelyezésére szolgáló ingatlanok, ingatlanrészek értékesítésekor alkalmazandó áfakulcsról.

A közlemény a következőket tartalmazza:

1. Lakóingatlanokhoz kapcsolódó tárolók értékesítése

1.1. Tárolók értékesítésének adómérték

A lakóingatlanokhoz kapcsolódó tárolók az életvitelhez szükséges anyagoknak és tárgyaknak a tárolására irányuló funkciót, vagyis lakófunkciót töltenek be, ezért a tárolók a lakóingatlanok rendeltetésszerű használatához szükséges ingatlanoknak, ingatlanrészeknek minősülnek.

Abban az esetben, ha

• a tároló az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti lakóingatlannak minősülő lakáshoz, lakóházhoz kapcsolódó ingatlanként, ingatlanrészként azonosítható, vagyis az adott lakás, lakóház esetében biztosítja a tároló funkciót mint lakófunkciót, és emellett

• a tárolót az adott lakással, lakóházzal együtt értékesítik,

akkor a tárolóra jutó adóalapot képező ellenértékre az adott lakás, lakóház értékesítésének megfelelő (5%-os kedvezményes vagy 27%-os általános) áfamértéket kell felszámítani.

A lakás, lakóház tárolóval együtt történő értékesítése akkor valósul meg, ha

• a vevő szándéka egyértelműen a lakásnak, lakóháznak az adott tárolóval együtt történő beszerzésére irányul, valamint

• a lakásnak, lakóháznak és a tárolónak az értékesítése ugyanazon ügylet tárgyát képezi (függetlenül attól, hogy arról egy vagy több szerződésben állapodnak meg a felek).

Az együtt történő értékesítéssel összefüggésben kiemelendő, hogy azokban az esetekben, amikor a lakóingatlan és a tároló értékesítése két vagy több szerződéssel, eltérő időpontban történik, vizsgálandó a vevő szándéka. Ha a szándék a tárolónak és a lakóingatlannak az együtt történő megvásárlására irányul, de a lehetőségek olyan módon adottak, hogy csak két külön szerződéssel történhet meg az értékesítés, különböző időpontokban, ekkor is az értékesített tárolót a lakóingatlan fogalomba beletartozó, lakás rendeltetésszerű használatához tartozó helyiségnek kell tekinteni. Mivel a szándék vizsgálata a kizárólagos szempont, az időbeliséghez nem határozható meg konkrét időbeli korlát. Az áfatörvény 86. § (2) bekezdés j) pont ja), jb) vagy jc) alpontjában szereplő időbeli korlátokat a lakóingatlanra szükséges figyelembe venni a lakóingatlan és a hozzá kapcsolódóan megvásárlásra kerülő tároló vételi időpontjai közül.

Mindezek alapján, ha az adott lakás, lakóház értékesítése az ügylet körülményei alapján az 5%-os kedvezményes adómérték alá tartozó lakóingatlan-értékesítésnek minősül, akkor a lakással, lakóházzal együtt értékesített tároló esetében is 5%-os adómértéket kell alkalmazni.

1.2. Tárolók beszámítása a lakások, lakóházak összes hasznos alapterületébe

A lakásnak, lakóháznak és az ahhoz kellően szorosan kapcsolódó tárolónak az együtt történő értékesítése esetén a tároló nettó alapterületét kizárólag akkor kell beszámítani az adott lakásnak, lakóháznak az 5%-os adómérték alkalmazása szempontjából relevanciával bíró összes hasznos alapterületébe, ha a tároló

• a lakással, lakóházzal egybe épült vagy egybe nem épült, 190 cm-es belmagasságot elérő helyiségként; vagy

• a többlakásos lakóingatlanhoz vagy az abban kialakított lakáshoz, vagy a lakóházhoz kapcsolódó, valamelyik építményszinten elhelyezkedő, legalább 190 cm-es belmagasságot elérő, épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott fedett térként

azonosítható.

Az ilyen helyiségeknek és tereknek minősülő tárolóknak a nettó alapterülete az alábbi mértékben számítandó bele az azokkal együtt értékesített lakások, lakóházak összes hasznos alapterületébe.

Abban az esetben, ha az adott tároló

• a lakással, lakóházzal egybe épült, vagy

• az ingatlan-nyilvántartásban a lakáshoz, lakóházhoz tartozó helyiségként, ingatlanrészként szerepel, vagy

• az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon, illetve önálló albetétként szerepel,

akkor a tároló teljes nettó alapterülete beszámítandó az értékesítendő lakás, lakóház összes hasznos alapterületébe.

A társasházként működő többlakásos lakóingatlanokban kialakított lakások tulajdonosainak a közös tulajdonát képező, közösen vagy kizárólagosan használt tárolók esetében

• a közösen használt tárolók nettó alapterületéből a tulajdonos társasházi közös tulajdoni hányada arányában számított területet,

• a kizárólagosan használt tárolók nettó alapterületéből pedig a kizárólagos használati joggal érintett területet

kell beszámítani az értékesítendő lakás összes hasznos alapterületébe.

Az olyan közös tulajdonú ingatlanok esetében, amelyek

• nem minősülnek társasháznak, és emellett

• az ingatlan-nyilvántartásban önálló albetétekként be nem jegyzett, de a kialakításuk alapján egyértelműen lakásokként és egyéb rendeltetési egységekként, többek között tárolókként beazonosítható ingatlanrészekből állnak,

a közös tulajdonú ingatlanból a tulajdonosok tulajdoni hányada arányában számított területet kell figyelembe venni a lakásként azonosítható ingatlanrészek összes hasznos alapterületének és az abba beszámítandó, tárolóként azonosítható ingatlanrészek területének a megállapítása során.

2. Gépjárművek elhelyezésére szolgáló ingatlanok és ingatlanrészek értékesítése

2.1. Garázsok és egyéb helyiségek

A kialakításuk, valamint a műszaki és technikai jellemzőik alapján garázsokként vagy gépjárművek elhelyezésére irányuló funkciót ellátó egyéb helyiségekként vagy azok részeiként azonosítható ingatlanok, ingatlanrészek az áfatörvény alkalmazásában nem minősülnek lakóingatlanoknak, ezért az ilyen garázsok és egyéb helyiségek értékesítése

• nem minősül áfatörvény szerinti lakóingatlan-értékesítésnek és

• minden esetben 27%-os általános adómérték alá tartozik.

Ha ezeket a garázsokat és egyéb helyiségeket lakásokkal, lakóházakkal együtt értékesítik, akkor az ilyen ügyletek esetében

• az adóalapot meg kell osztani és úgy kell tekinteni, hogy az adott lakás, lakóház értékesítése 5 vagy 27%-os áfamértékű lakóingatlan-értékesítésként, a garázsok és egyéb helyiségek értékesítése pedig 27%-os adómértékű nem lakóingatlan-értékesítésként valósul meg, valamint

• a garázsoknak és egyéb helyiségeknek, mint nem lakóingatlanoknak a területe eleve nem számítandó bele az azokkal együtt értékesített lakások, lakóházak összes hasznos alapterületébe.

Abban az esetben, ha a garázsok és a gépjárművek elhelyezésére irányuló funkciót ellátó egyéb helyiségek társasházként működő többlakásos lakóingatlanokban kialakított lakások tulajdonosainak közös tulajdonában, valamint közös vagy kizárólagos használatában vannak, akkor

• a közösen használt garázsok és egyéb helyiségek nettó alapterületéből a tulajdonos társasházi közös tulajdoni hányada arányában számított területet;

• a kizárólagosan használt garázsok és egyéb helyiségek nettó alapterületéből pedig a kizárólagos használati joggal érintett területet

nem kell beszámítani az adott lakás összes hasznos alapterületébe, valamint az ilyen területre jutó ellenérték 27%-os áfamértékkel adózik.

2.2. Helyiségnek nem minősülő terek és egyéb ingatlanrészek

A többlakásos lakóingatlanokban és a lakóházakban vagy az azokhoz tartozó földrészleten, illetve telken kialakított, a műszaki és technikai jellemzőik alapján gépjárművek elhelyezésére irányuló funkciót ellátó, ugyanakkor helyiségnek nem minősülő, épületszerkezettel részben közrefogott terek és egyéb ingatlanrészek az áfatörvény alkalmazásában lakóingatlanoknak, illetve lakóingatlanok részeinek minősíthetők.

Ha ezeket a tereket és ingatlanrészeket a lakásokkal, lakóházakkal együtt értékesítik, akkor az azokra jutó adóalapot képező ellenérték az adott lakás, lakóház értékesítésének megfelelő (5%-os kedvezményes vagy 27%-os általános) áfamértékkel adózik.

Ha az ilyen terek és ingatlanrészek az értékesítendő lakáshoz vagy azt magában foglaló többlakásos lakóingatlanhoz, vagy az értékesítendő lakóházhoz kapcsolódó, valamelyik építményszinten elhelyezkedő, legalább 190 cm-es belmagasságot elérő, épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott fedett térként azonosíthatók, akkor azoknak a nettó alapterületét be kell beszámítani az adott lakásnak, lakóháznak az 5%-os adómérték alkalmazása szempontjából relevanciával bíró összes hasznos alapterületébe.

Ha a fenti fizikai és műszaki paramétereknek megfelelő, gépjárművek elhelyezésére irányuló funkciót ellátó, ugyanakkor helyiségnek nem minősülő, épületszerkezettel részben közrefogott terek és egyéb ingatlanrészek társasházként működő többlakásos lakóingatlanokban kialakított lakások tulajdonosainak közös tulajdonában, valamint közös vagy kizárólagos használatában vannak, akkor

• a közösen használt terek és egyéb ingatlanrészek nettó alapterületéből a tulajdonos társasházi közös tulajdoni hányada arányában számított területet,

• a kizárólagosan használt ingatlanrészek nettó alapterületéből pedig a kizárólagos használati joggal érintett területet

kell beszámítani az értékesítendő lakás összes hasznos alapterületébe.

A fenti fizikai és műszaki paramétereket nem teljesítő egyéb tereket (épületszerkezettel nem közrefogott – például kizárólag csak térkövezett – parkolóhely, terasz, kert stb.), a lakással, lakóházzal együtt értékesítve, a lakóingatlanok részének kell tekinteni (így értékesítésükre az adott lakóingatlantól függően 5%-os áfa vonatkozhat), de azok nettó alapterülete nem számítandó bele az adott lakás, lakóház összes hasznos alapterületébe.