NAV 2024/1. adózási kérdés: fogászati ügyletek adómentessége

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján megjelent a fogászati ügyletek adómentességéről szóló 2024/1. adózási kérdés.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 34. § (1) bekezdése 2024. január 1-jei hatályba lépéssel módosította az áfatörvény 85. § (1) bekezdés e) pontját. Ahogyan azt a Mód. tv. indokolása is tartalmazza, a módosítás jogharmonizációs jellegű, azt a célt szolgálja, hogy az áfatörvény érintett rendelkezése pontosabban megfeleljen az áfa uniós szintű szabályait tartalmazó 2006/112/EK irányelvnek (a továbbiakban: áfairányelv) és az Európai Unió Bírósága releváns ítélkezési gyakorlatának. A magyar gyakorlatra nézve e módosítástól nem várható érdemi, nagy volumenű változás, tekintettel arra, hogy a gyakorlat az uniós jogot az eddigiekben is figyelembe vette, ahogyan azt a 2021.03.24-én közzétett 2021/2. Adózási kérdés is tükrözi.

Az áfatörvény 85. § (1) bekezdés e) pontjának 2024. január 1-jétől hatályos szövege értelmében mentes az adó alól a humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítése.

Az áfatörvény ezen módosítása alapján egyértelművé válik, hogy a jogszabályi feltételeknek megfelelő termék értékesítése önálló ügyletként is adómentesség alá tartozik, tehát nem pusztán abban az esetben, ha adómentes szolgáltatáshoz járulékosan kapcsolódó ügyletnek tekintendő. Továbbá a módosítás alapján az értékesített termékkör megnevezése is igazodik az irányelvi megnevezéshez. A fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által nyújtott szolgáltatás tekintetében nem módosult a jogszabályszöveg.

Mindezek tükrében az alábbiakat szükséges kiemelni az áfatörvény 2024. január 1-jétől hatályos 85. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adómentesség alkalmazása kapcsán a termékekre vonatkozóan.

1. Termékértékesítés

Az áfatörvény 85. § (1) bekezdés e) pontjának 2024. január 1-től hatályos, fent idézett szövegében „a fogtechnikusi, fogorvosi minőségben” kitétele változatlanul arra utal, hogy az adott ügyletet annak adómentességéhez a fogtechnikus, fogorvos hivatása gyakorlása körében kell, hogy teljesítse. Ennek megítéléséhez figyelemmel kell lenni az áfatörvény 85. § (3) bekezdése b) pontjában foglaltakra is. Eszerint abban az esetben, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott valamely tevékenység képesítéshez kötött, és jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – kivételt nem tesz, a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adómentességének feltétele, hogy az érintett személy, szervezet javára (munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) tevékenykedők között legalább egy olyan természetes személy legyen, aki a jogszabályokban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelel. A „javára tevékenykedők” kifejezés alapján elvárható, hogy az érintett személy olyan munkakörben kerüljön alkalmazásra, amely során az említett végzettségből eredő tudása az adóalany tevékenysége során hasznosul.

Az adómentesség tehát a jogszabályban foglalt képesítési követelményeknek igazolt módon megfelelő fogtechnikusok, fogorvosok (ideértve a legalább egy fogtechnikus, illetve fogorvos képzettséggel rendelkező természetes személy alkalmazottat foglalkoztató gazdasági társaságokat is) által ilyen minőségükben teljesített

• szolgáltatásnyújtásokra,
• fogászati protézis értékesítésekre,
• valamint értelemszerűen a fenti ügyletekhez az áfa szabályai szerint járulékosan kapcsolódó ügyletekre

terjed ki.

Az áfatörvény a „fogászati protézis” kifejezést használja az érintett termékkör megnevezésére, amely összhangban áll az áfairányelv angol nyelvű szövegváltozatával is. Ennek értelmezése során szükséges figyelemmel lenni egyrészt az áfa rendszerének egyik uniós jogi alapelvére, miszerint az adóköteles jelleg főszabályából kiindulva az adómentességeket szűken kell értelmezni; másrészt arra, hogy protézis alatt alapvetően a test mesterséges részét érthetjük, mely a test hiányzó részét, funkcióját pótolja.

Mindezek tükrében továbbra is az adómentesség alá tartozónak tekinthetők különösen a

• fogsorok, kivehető és rögzített fogpótlások: hidak, körhidak,
• koronák saját fogra és implantátumra,
• implantátumok, implantátum fejek, közti elemek (implantátumhoz kapcsolódó protetikai elemek),
• implantációhoz szükséges csontpótlók (mesterséges és állati eredetű), humán szövetből álló csontpótlók (granulátumok, a páciens anatómiai adottságainak megfelelő egyedi csontblokkok és előre gyártott gyűrűk),
• membránok (felszívódó és nem felszívódó),
• a csontpótlók, csontblokkok és membránok rögzítésére szolgáló sebészi termékek,
• fogszabályozók.

A fentieket nem befolyásolja, hogy egyedi vagy standardizált termékekről van szó.

Azonban továbbra sem tartoznak az adómentes termékkörbe például azok az alapanyagok, nyersanyagok, tömbök, amelyek a felhasználáshoz további megmunkálást igényelnek, amelyek új termék létrehozására szolgálnak, vagy amelyekből ilyen termékek alkotórészei készíthetők el, valamint a fogászati gépek, berendezések, kezelőeszközök, szoftverek sem.

Az áfatörvény 85. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adómentességi előírás (valamint az annak alapját képező uniós szintű szabályozás) az értékesített termék jellegére, valamint az értékesítő minőségére vonatkozóan tartalmaz feltételeket, nem tartalmaz azonban az adómentesség alkalmazásához szükséges feltételt a termék beszerzője vonatkozásában. Erre tekintettel az áfatörvény 85. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adómentesség alkalmazhatósága nem függ attól, hogy a fogorvos, fogtechnikus adóalany a terméket (például az implantátumot) közvetlenül a páciensnek értékesíti-e. Ennek megfelelően az adómentesség e körülménytől függetlenül alkalmazható abban az esetben, ha az adómentesség egyéb jogszabályi feltételei teljesülnek.

2. Termékbeszerzés

Az áfatörvény 91. § (1) bekezdés a) pontja értelmében mentes az adó alól a termék Közösségen belüli beszerzése, ha a termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól.

Az áfatörvény 93. § (1) bekezdés a) pontja alapján mentes az adó alól a termék importja abban az esetben, ha a termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése szintén mentes az adó alól.

A fentiek tükrében, az áfatörvényben foglalt feltételeknek egyébként megfelelő, önmagában álló [vagyis az áfatörvény 85. § (1) bekezdés e) pontja szerint adómentes szolgáltatásnyújtáshoz nem kapcsolódó] protézis (mint termék) beszerzése vonatkozásában mind a Közösségen belüli beszerzés, mind az import esetében az adómentesség fennállásának vizsgálata során azt szükséges tisztázni, hogy teljesül-e az, hogy a beszerzett termékekkel megegyező termék 2. § a) pontja szerinti értékesítése (tehát nem az adott beszerzett termék belföldi tovább értékesítése, hanem egy ugyanolyan termék azonos feltételek melletti belföldi értékesítése) mentes az adó alól.

E vonatkozásban a jelen tájékoztató 1. pontjában kifejtettekre szükséges tekintettel lenni, különös figyelemmel arra, hogy a Közösségen belülről vagy import útján beszerzett termékek értékesítői vonatkozásában teljesülnek-e az áfaszabályozás által előírt személyi feltételek is. [Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztály PM/1041/2024. – NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztály 2981182544/2024.]