További témák

Készlet leértékelése, selejtezése egyéni vállalkozás megszüntetésekor

  • adozona.hu

Ruházati áruk kereskedelmével foglalkozó áfás egyéni vállalkozó a tevékenységét 2015. 07.01-jétől szünetelteti. 2019-ben úgy döntött, hogy a vállalkozást megszünteti a szüneteltetés alatt. A szüneteltetés megkezdése előtt a leltározott áru értéke 3,5 millió forint volt, ami szerepelt a 1553-as bevallásban. Az eltelt négy év alatt a leltárban szereplő áru egy része kiment a divatból, eladhatatlanná vált. A megszűnéskor milyen érték után kell áfát és személyi jövedelemadót bevallani és megfizetni? Lehet-e leértékelni, illetve selejtezni? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Ha a ruhakészletet nem kívánja értékesíteni a vállalkozó, akkor az alábbi lehetőségek adottak a számára:

1.) Megszünteti úgy a vállalkozását, hogy a készletek a megszűnés napján is a vállalkozásban vannak. Ez esetben mindenekelőtt áfafizetési kötelezettsége keletkezik az áfatörvény 11. paragrafus (2) bekezdésének d) pontja alapján. Ha ugyanis a vállalkozó áfafizetésre kötelezett adóalany volt a termékek (ruhák) beszerzésekor, akkor az azt jelenti, hogy az áfalevonási joga fennállt a beszerzés napján, emiatt megszűnéskor áfát kell fizetnie, ha ezen termékek a megszűnéskor is a tulajdonát képezik. A fizetendő áfáról az utolsó, megszűnéskori, soron kívüli áfabevallásban kell számot adni.

A fizetendő áfa alapja pedig nem más, mint a szóban forgó termékek megszűnéskori beszerzési ára, vagyis az az ár, amelyet azonos vagy hasonló termékek megszerzésért fizetni kellene egy másik – független – személynek.

Az szja-törvény 10. számú mellékletének II. szakasza értelmében megszűnéskor vállalkozói bevételnek kell könyvelni a korábban költségként elszámolt és a megszűnéskor meglévő készlet leltári értékét. A leltári érték pedig nem más, mint a számla szerinti beszerzési érték.

Ha az áfát levonta a vállalkozó a beszerzéskor, akkor természetesen az áfa nélküli nettó érték minősül leltári értéknek, s ezen összeget – amennyiben költségként korábban elszámolta – vállalkozói bevételként kell figyelembe vennie a megszűnéskor.

2.) Megteheti azonban a vállalkozás, hogy a készlet egy részét vagy akár az egészét leselejtezi. Ha ezt teszi, akkor a selejtezés miatt sem áfát nem kell fizetnie, sem bevételt nem kell kimutatnia.

Nagyon lényeges azonban, hogy a selejtezésnek indokoltnak, okszerűnek és gazdaságilag igazolhatónak kell lennie. Egy termék selejtezése akkor indokolt és okszerű, ha rendeltetésszerűen egyáltalán nem használható, elavult, felesleges vagy teljesen forgalomképtelen. Ruhák esetében ezt nem mindig könnyű bizonyítani, a "divat" sok esetben igen szubjektív.

A teljes készlet selejtezése nem biztos, hogy gazdaságilag életszerű. Az adóhatóság könnyen juthat olyan következtetésre, hogy a selejtezésre csupán az adófizetési kötelezettség megkerülése miatt került sor, ami ütközik a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe, vagyis jogellenes. Ennek a kérdésnek az eldöntéséhez azonban az eset összes körülményeit ismerni kell.

Mindenesetre, ha indokolt és igazolható, akkor a készlet egy része selejtezendő.

A selejtezésről selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni két tanúval, melyben tételesen és azonosíthatóan fel kell sorolni a selejtezett termékeket (megnevezés, beszerzés kelte, beszerzési bizonylat azonosító száma, beszerzési érték). A selejtezés okát fel kell tüntetni. Meg kell jelölni, hogy mi lett a sorsa a kiselejtezett termékeknek (például hulladékudvarba kerültek), amiről javasolt szintén bizonylatot, igazolást kérni.

3.) A ruhakészlet egy részét vagy akár egészét közcélú adományként is fel lehet ajánlani. Az áfatörvény 11. paragrafus (3) bekezdésének b) pontja értelmében ugyanis a közcélú adomány formájában történő tulajdonátengedés nem tekinthető termékértékesítésnek, vagyis emiatt nem áll be az áfafizetési kötelezettség az átadónál, akkor sem, ha a beszerzéskor az áfát levonta.

Közcélú adományként az alábbi módon "szabadulhat meg" a vállalkozás a készletektől:

– közhasznú szervezetnek (például Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat stb.) adja át a termékeket a közhasznú tevékenység támogatása céljából,

– oktatási intézmény részére adja át az alapító okiratában meghatározott tevékenység támogatása céljából,

– valamely egyháznak adja át a törvényben meghatározott tevékenységének támogatása céljából.

A közcélú adományozásnak azonban az alábbi feltételei vannak:

– az ügyletről készült okiratból vagy más körülményből ne lehessen megállapítani, hogy az adományozás nem, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú tevékenységet vagy törvényben, alapító okiratban meghatározott célt;

– a felajánlott adomány semmilyen vagyoni előnyt nem jelenthet az adományozónak, vagyis azt önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül nyújtják;

– az adományozónak rendelkeznie kell az adományban részesülő közhasznú szervezet, egyház stb. által kiállított igazolással, mely tartalmazza a támogatott (közhasznú vagy törvény szerinti) célt, az adományozó és az adományban részesülő nevét, székhelyét, adószámát vagy adóazonosítási számát.

A közcélú adományként felajánlott ruhakészlet miatt bevétele sem keletkezik a vállalkozónak, vagyis szja és áfamenetesen tud a fenti módon "megszabadulni" a készlettől.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Regisztrációs adó könyvelése

Pölöskei Pálné

adószakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Munkásszállás idegenforgalmi adó

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X