További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Használt háztartási gép beszámításának bizonylatolása

  • adozona.hu

Hogyan kell bizonylatolni az akció keretében új háztartási gépet vásárló vevő használt gépének beszámítását? – kérdezte az Adózóna olvasója. Juhász Tibor okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Cégünk egy marketing akció keretében azt kívánja a vevőinek felajánlani, hogy amennyiben új gépet vásárolnak nálunk, a régi, használt gépet kilónként vagy más mértékegység szerint 100 EUR összegben beszámítjuk. Az így megvett termék az esetek többségében használhatatlan, szétbontás után leadásra kerül a hulladékfeldolgozóba. Mi a helyes bizonylatolása ennek a tranzakciónak? Az, ha mínuszos tételként szerepeltetjük a használt gépet a vevőnek az új gépről adott számlán, vagy ha a vevő számlázza felénk, vagy teljesen más módon kell kezelni? A használt gép készletre kerül rögtön, vagy csak szétbontás után? Mi történik akkor, ha magasabb értékű a beszámítandó termék, mint az eladandó új? Van adózási korlátja az ilyen engedménynek?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Nagyon izgalmas a kérdés. Két megoldás is lehetséges álláspontom szerint. Az egyik: üzletpolitikai célú engedmény. A másik: normál értékesítés és használttermék-felvásárlás. Előbbi, az üzletpolitikai engedmény azonos feltétele, a begyűjtés lehetséges, amit mindenki számára azonos feltétellel, ha teljesítenek, akkor azonnali engedmény lehet a számlában.

Üzletpolitikai engedmény feltételei:

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) rendelkezései szerint üzletpolitikai célú árengedmények esetén az egyik fontos feltétel, hogy az engedmény pénzben kifejezett (adó nélkül számított) összesített összege ne legyen nagyobb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett értéke.

A második feltétel, hogy az árengedmény minden érintett, független fél számára azonos feltételekkel legyen elérhető. Az akciót nyújtó, begyűjtést végző társaságnak megvan arra a lehetősége, hogy különböző vevői csoportokat képezzen, és ha a kedvezmény feltételei ugyanazok, a vevőcsoportoknak nyújtott kedvezmény összege akár el is térhet.

Így tehát lehetősége van a vállalkozásoknak, hogy tovább differenciálják, és ezzel további vásárlásra ösztönözzék a vevőiket, hiszen nem kell minden vevőnek ugyanolyan mértékű és összegű árengedményt adniuk. Ugyanakkor fontos, hogy nem lehet egyedileg mérlegelni a kedvezmény odaítélését.

A harmadik, az Áfa tv.-ben felsorolt feltétel, hogy az árengedménynek megállapodásban rögzítettnek kell lennie. A feltételeket tehát előre rögzíteni kell, ami történhet külön megállapodásban, az akció meghirdetésével, vagy akár az üzletszabályzatban. Ez esetben a használt áru beszámítása az engedményben jelenik meg, a használt áru pedig vélhetően hulladék, aminek értéke valószínű nulla. De akár költsége is lehet a megsemmisítésnek, vagy éppen a hulladékból visszanyert hasznosításból akár bevétele is lehet a vállalkozásnak, ami már önálló ügylet és áfakérdés (ha hulladék, akkor az Áfa tv. külön szabályozza).

Az Áfa tv. 142. § (1) d) pontja alapján "az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője fizeti a 6. számú mellékletben felsorolt termékek értékesítése esetében...

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek

a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint

b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető."

Tehát amennyiben a 6. számú mellékletben felsorolt  hulladék értékesítéséről lenne szó, és a vevő belföldi adóalany, akinek nincs olyan jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető, úgy a fordított adózás alkalmazandó a továbbszámlázáskor, kivéve, ha nem használt termékként veszem meg. Ez a második esetem.

A második esetben: termékértékesítés, teljes áron, vétel használttermék, fizet a vevő kompenzációval a két gazdasági esemény különbsége. A használt termékre az Áfa tv. XVI. fejezete tartalmaz szabályokat.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás vállalkozó járulékolása

Szipszer Tamás

adószakértő

Magánszemélytől kapott támogatás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Egyéni ügyvéd tevékenységének befejezése

Szipszer Tamás

adószakértő

2019 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X