Év végi választási lehetőségek az áfa és a környezetvédelmi termékdíj kapcsán

Megosztás Tetszik

Az általános forgalmi adó (áfa) és a környezetvédelmi termékdíj (termékdíj) kapcsán több döntési lehetőség vagy jogosultság határideje december és január vége, melyeket adóoptimalizációs vagy éppen adminisztrációcsökkentési szempontból érdemes fontolóra venni, illetve kihasználni, hiszen akik időben döntenek és cselekednek, azok nagyban megkönnyíthetik működésüket az új évben. A Grant Thornton Magyarország honlapján összefoglalta ezeket a döntési lehetőségeket.

Év végi döntések az általános forgalmi adó kapcsán

Alanyi adómentesség

Az év utolsó napjáig, december 31-éig lehet a feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak alanyi adómentességet választaniuk, mely döntésüket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé is be kell jelenteniük. A vállalkozások kötelesek két évig döntésüknek megfelelően működni, attól eltérni nem tudnak. (Azon vállalkozások, amelyek év közben kezdik tevékenységüket, természetesen év közben is dönthetnek az alanyi adómentesség mellett.)

Az alanyi adómentesség választásának feltételei a következők: a vállalkozás belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértékeknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évét megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintot.

Amennyiben alanyi adómentességet választ egy vállalkozás, akkor ezen minőségében áfafizetésre nem lesz kötelezett, kizárólag olyan számlát állíthat ki, amelyen áfa nincs feltüntetve. Azonban ebből kifolyólag a vállalkozás áfa levonásra sem lesz jogosult. Áfabevallási kötelezettsége alól pedig mentesül az alanyi adómentességet választó adózó – emlékeztetnek a Grant Thornton Magyarország szakértői.

Ingatlanértékesítés, illetve -bérbeadás adókötelessé tétele

A két évnél régebben beépített ingatlanok, az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlanok értékesítése, illetve a lakóingatlanok és egyéb ingatlanok bérbeadása az áfatörvény szerint adómentes. Tehát az ingatlanok értékesítése és bérbeadása után az értékesítőt és bérbeadót nem terheli áfafizetési kötelezettség, azonban adómentességükből kifolyólag nem is jogosultak az értékesítéshez, bérbeadáshoz kapcsolódó beszerzések áfájának levonására.

Ennek elkerülése érdekében a jogszabály lehetőséget biztosít a fentiek szerinti értékesítési és bérbeadási tevékenységek adókötelessé tételére (külön-külön, vagy akár együttesen is), mely a kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonására is feljogosítja az adóalanyokat. Az adókötelessé tétel választását az adóalanyoknak még az ilyen jellegű tevekénységük megkezdését megelőzően kell bejelenteniük a NAV felé, viszont azon adózók, amelyek korábban már folytattak ilyen tevékenységet, de a következő évtől szeretnék azt adókötelessé tenni, döntésüket a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig, vagyis december 31-éig kell bejelenteniük.

A döntést megelőzően érdemes fontolóra venni, hogy a potenciális vevők áfalevonásra jogosult adóalanyok-e, vagy sem, mert az utóbbiak számára a bruttó ellenérték számít és az áfával növelt eladási ár akár versenyhátrányt is jelenthet, illetve számolni kell azzal is, hogy az adókötelessé tételtől a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem lehet eltérni – figyelmeztetnek a Grant Thornton Magyarország szakértői.

Pénzforgalmi elszámolás választása

Ne feledkezzünk el a pénzforgalmielszámolás-választási lehetősééről sem, melynek határideje szintén december 31-e! A pénzforgalmi elszámolású vállalkozásoknak fizetendő áfájukat akkor kell megállapítaniuk, amikor a vevőjük megfizette számukra a vételárat, beszerzéseik után pedig csak akkor élhetnek az áfalevonási jogukkal, ha már megfizették azok vételárát az eladójuk felé. A pénzforgalmi elszámolás azonban nemcsak az ezt választó vállalkozásokat érinti, hanem a vevőjük jogait ugyanúgy. Hiszen az ilyen adóalany vevője is csak abban az esetben élhet áfalevonási jogával, ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany számlája kapcsán a vételárat már megtérítette.

A pénzforgalmi elszámolás választására a következő feltételeknek eleget tevő vállalkozások jogosultak:

• gazdasági céllal belföldön letelepedett vállalkozás;
• a tárgy naptári év első napján a kkv-törvény rendelkezései szerinti kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a törvény hatálya alá tartozna;
• a vállalkozás nem állhat csőd-, vagy felszámolási eljárás hatálya alatt;
• a vállalkozás termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített, vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladhatja meg a 125 millió forintot.

Áfaátváltási árfolyam választása

Amikor az áfa alapja (főszabály szerint az ellenérték) külföldi pénznemben meghatározott, abban az esetben az adóalanyoknak választaniuk kell, hogy a forintra való átváltáshoz mely belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyzett árfolyamát alkalmazzák. Választható továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB), vagy az Európai Központi Bank (EKB) hivatalos devizaárfolyama is, azonban erről előzetesen bejelentést kell tenni a NAV felé. A döntésnél tisztában kell lenni azzal, hogy az MNB, vagy az EKB-devizaárfolyamtól a választása évét követő naptári év végéig nem lehet eltérni. Cégalapításkor gyakran választják automatikusan az MNB-árfolyam alkalmazását, viszont a tevékenység megkezdésekor a számviteli politikában nem feltétlenül ezt az árfolyamot választják a könyvvezetés szempontjából. Ilyen esetben a folyamatos árfolyam-különbözetek eredménytorzító hatásának elkerülése érdekében érdemes lehet a kétéves tilalmi idő lejártával megváltoztatni a korábban választott áfaátváltási devizaárfolyamot – emelik ki a Grant Thornton Magyarország szakértői.

Túlfizetés és görgetett áfa elévülése

Év végén érdemes a vállalkozásoknak ellenőrizniük mind a NAV-adófolyószámlájukon fennálló túlfizetéseik, mind pedig az utolsó áfabevallásukban az előző időszakról áthozott csökkentő tétel (korábban levonásba helyezett, de eddig vissza nem igényelt áfa – görgetett áfa) kapcsán, hogy azok december 31-ével elévülnek-e (a túlfizetés visszaigényléséhez és az adó visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt).

Az adófolyószámlán nyilvántartott túlfizetésből elévült összeget a NAV előzetes értesítés nélkül hivatalból törli, így ezen összegeket érdemes ellenőrizni, és ha szükséges, még év vége előtt gondoskodni kell annak átvezetéséről egy másik adónemen fennálló hátralék csökkentésére, vagy kiutalását kell kérelmezni. Hasonlóan érdemes utánajárni, december 31-ével elévül-e a görgetett áfa egy része, vagy egésze és van-e mód azt felhasználni az év utolsó áfabevallásában fizetendő adót csökkentő tételként, vagy fennállnak-e olyan körülmények, amik alapján még év vége előtt egy korábbi áfabevallás önellenőrzésével vissza lehetne-e azt igényelni.

Áfalevonási jog határideje

Az áfabevallásban azon ügyletek előzetesen felszámított áfa összegét lehet levonásba helyezni, amelyek után az adott időszakban, vagy ezt megelőzően, de nem korábban, mint a megelőző naptári év első napján nyílt meg az adólevonási jog. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a 2023-ban teljesült termékbeszerzések és igénybe vett szolgáltatások után keletkezett előzetesen felszámított áfa összegét legkésőbb a 2024. év utolsó áfabevallási időszakában lehet önellenőrzés nélkül levonásba helyezni. Ezt követően a levonható áfa összegét már csak önellenőrzés keretében lehet érvényesíteni, abban az áfabevallási időszakban, amelyben az adólevonási jog megnyílt (főszabály szerint, amikor az ügylet teljesült). Természetesen erre is csak akkor van mód, ha az adott bevallási időszak ellenőrzéssel még nem lezárt.

A felesleges adminisztráció elkerülése végett érdemes tehát év végén átnézni a még figyelembe nem vett levonható áfát tartalmazó 2023-as számlákat, hogy azokat még be lehessen tenni az év utolsó áfabevallásába – írják.

Termékdíjjal kapcsolatos választási lehetőségek

A termékdíj -kötelezett adóalanyoknak két választási lehetőséget is mérlegelniük kell, igaz nem az év végéig, hanem 2025. január 31-éig szükséges ezen döntésüket bejelenteni.

Készletre vétel

A termékdíj-kötelezettség többféle időpontban keletkezhet:

• Az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján.
• Saját célú felhasználásnál a saját célú felhasználás költségként történő elszámolás napján, ha ez az időpont nem határozható meg, akkor az ügylet teljesítésének napján.
• A külföldről behozott csomagolás lebontásához kapcsolódó saját célú felhasználáskor – ha az időpont az előbbiek alapján nem határozható meg – a csomagolás végleges lebontásának a napján.
• Belföldi előállítású egyéb kőolajterméknél az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán, vagy az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján.
• Elszámolható hiányt meghaladó hiány vagy megsemmisülés esetén a hiányról vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülésének tényéről felvett okirat alapján, annak könyvelése napján.

Adminisztrációjának egyszerűsítése végett a kötelezett dönthet úgy, hogy tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre vételének napján keletkezzen. Erről legkésőbb a tárgyév január 31-éig kell bejelentést tenni a NAV felé, azonban a bejelentést tárgyévenként nem kell megismételni, az folytonos lesz.

A bejelentésen túl a készletre vétel további feltétele, hogy a tárgyév első napján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt kell készíteni, és a termékdíjat a tárgyév első termékdíj-megállapítási időszakának bevallásában be kell vallani és meg kell fizetni. A kötelezettség keletkeztetésének módja tárgyéven belül nem változtatható meg, de a következő naptári évtől vissza lehet térni az általános szabályok szerinti eljárásra. Ehhez az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt kell készíteni, és a készleten levő termékeket elkülönítetten kell nyilvántartani, elkerülendő, hogy azokra a termékdíjat ismételten megfizesse.

Termékdíjátalány választása

A termékdíjátalány-fizetést

• a csekély mennyiségű kibocsátó (termékdíjköteles terméket forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő);
• a mezőgazdasági termelő; és
• a gépjármű-forgalmazó választhatja.

A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét, valamint átalányfizetési szándékát a megkezdésétől számított 15 napon belül jelenti be a NAV-nál. A tárgyévet megelőzően a NAV nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan termékdíjátalány-fizetést választó kötelezettnek a bejelentést tárgyév január 31-éig kell megtennie.

A bejelentést tárgyévenként nem kell megismételni, ha a bejelentés alapjául szolgáló termékdíjátalány-fizetési kötelezettség feltételei változatlanul fennállnak. Az átalányfizetés választása – a mennyiségi értékhatárok túllépésének esetét kivéve – tárgyéven belül nem változtatható meg – emlékeztetnek a Grant Thornton Magyarország szakértői.