adozona.hu
Fiktív számlát talált a NAV: lehet sztornózni?
//adozona.hu/afa/Fiktiv_szamla_sztornozasa_EXESZC
Fiktív számlát talált a NAV: lehet sztornózni?
Áfaellenőrzés során derült ki, hogy egy jutalékszámlát nem a kft.-nek, hanem az ügyvezetőjének kellett volna kiállítania. Az áfát korábban a kft. megfizette. Sztornózhatja-e a kft. a számlát? – kérdezte olvasónk. Verbai Tamás, a HÍD Adószakértő és Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Egy kft.-nél a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés során áfa adónemben a 2016. évre vonatkozóan a vizsgálat megállapította, hogy nem a kft.-nek kellett volna kiállítania a jutalékszámlát, hanem a kft. ügyvezetőjének, aki áfás magánszemély és magánszemély minőségében végezte el a feladatot. A kft. annak idején bevallotta és megfizette a számla áfáját. A 2018 elején kézhez kapott NAV-os határozat alapján a kft. sztornózni szeretné a fiktívnek minősített számlát, az áfás magánszemély pedig kiállítaná a vevőnek visszamenőleges teljesítésre vonatkozóan a helyes számláját. Sztornózhatja-e a kft. a számlát? – részletezte kérdését olvasónk.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 55. paragrafusának (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés).
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy
a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy
b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette,
és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg - nevében, de más által kiállított számla esetében - az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet.
Az áfatörvény 147. paragrafusának (1) bekezdése alapján e törvény egyéb rendelkezéseitől függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki (amely) számlán áthárított adót, illetőleg a 83. paragrafusban meghatározott százalékértéket tüntet fel.
Ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdése értelmében az adót a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személy, szervezet fizeti, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlán más tüntette fel jogosulatlanul az (1) bekezdésben említett adatokat.
A fenti jogszabályi rendelkezések értelmében a teljesítés hiányában kiállított „fiktív” számla is sztornózható, egészen addig, amíg a fiktivitást nem az adóhatóság bizonyítja, ebben az esetben ugyanis beáll a számlakibocsátónál a fentiek szerinti szankciós adófizetés (ezt jellemzően maga a számlakibocsátó ellenőrzésének realizálásáról szóló adóhatósági határozat mondja ki), mely számlahelyesbítéssel sem annullálható.
Szakértőnk hozzátette: egzakt választ csak a tényállás teljeskörű ismeretében adható.
Hozzászólások (1)
Amennyiben a visszaélésszerű magatartás megállapításra került, az érintett ügyleteket át kell minősíteni oly módon,
hogy az a helyzet kerüljön visszaállításra,
amely a visszaélésszerűen végzett ügyletek hiányában fennállt volna. (C-255/02 Halifax ügy: http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-255/02).
Ezért a sztornózás és annak hatása a számlakibocsátónál nem lenne megtagadható, ezt mégis anélkül teszik meg a magyar bíróság, hogy nem veszi figyelembe az EUB ítéleteit és nem is fordul értelmezésért az EUB felé.
A válasz szerzője - volt adóhatósági vezetőként - hibás gyakorlatot szokott meg a témában, ezért érthető, hogy most is téves választ közölt.