hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Euró elfogadása kereskedelemben, vendéglátásban

  • adozona.hu

Hogyan kell helyesen eljárni, ha a kereskedő vagy a vendéglátó eurót szeretne elfogadni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet szenior menedzser, a Niveus Consulting Group szakértője válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Több ügyfelem is jelezte, hogy szeretnének elfogadni eurót kiskereskedelemben, vendéglátóiparban. A helyes eljáráshoz szeretnék segítséget kérni. 1. Hogyan kell helyesen eljárni, ha a pénztárgép kezeli az eurót, és ha nem? 2. Jól látható helyen kifüggesztett alkalmazott árfolyam elegendő? Ha a pénztárgép kezeli az eurót, akkor ezzel az árfolyammal átszámított eurós összeget kell beütni a pénztárgépbe? 3. Ha nem kezeli az eurót, akkor be kell ütni a forintértéket, és a kifüggesztett árfolyam szerint kell elvenni az eurót a vendégtől/vásárlótól? Ennek a nyilvántartása hogyan történik a pénztárgépben? El kell különíteni az eurót a kasszában? 4. Fel kell-e tüntetni az árakat euróban is? Vagy elég a kifüggesztett árfolyam? 5. Visszaadni csak forintban lehet? Ha van a pénztárban euró is, akkor lehet visszaadni euróban is eurós fizetés alkalmával? Ez nem minősül pénzváltó tevékenységnek? 6. A cégek jellemzően az MNB-árfolyamot alkalmazzák az áfatörvény és a számviteli törvény esetében. A kifüggesztett árfolyam ezzel természetesen nem egyezik meg. Hogyan állapítom meg az euróval történt fizetés esetén az áfaalapot, illetve a bevétel értékét? (Egy 12 700 forint értékű árunak 2700 forint az áfája. A kifüggesztett árfolyam 285 forint/euró, így elkérek az áruért 45 eurót, aminek – kerekítve – 10 euró az áfatartalma. Bekerül a valutapénztárba 45 euró. Ezen a napon az MNB-árfolyam 320 forint/euró. Milyen forintértéken állapítom meg a valutapénztárban szereplő euró értékét? Mennyi lesz a számviteli törvény szerinti árbevétel, és mennyi lesz a fizetendő áfa összege?)

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Véleményem szerint el kell különíteni azt az esetet, amikor az árak az üzletben csak forintban kerülnek a termékeken feltüntetésre (ekkor az átváltáskor alkalmazott árfolyam mindenképpen kifüggesztendő az üzletben) és azt, amikor az árak mind euróban, mind forintban feltüntetésre kerülnek a termékeken. 

Amennyiben kizárólag forintban tüntetik fel az árakat a termékeken, de a fizetés euróval is történhet, meglátásom szerint nem probléma, ha a pénztárgép nem kezeli az eurót, mivel a vevő a forintban meghatározott értéket egyenlíti ki euróval, a pénztárgépbe a forintos értéket kell beütni, illetve a nyugtán is forintértéknek kell megjelennie, így árbevételként és áfaalapként is a forintos összeg jelenik meg.

Mivel az árak kizárólag forintban kerülnek meghatározásra, a kereskedő kvázi forintért megveszi a vevőtől az eurót, amit az üzletben kiírt árfolyamon átszámítva tesz be a valutapénztárba [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60. § (1) alapján]. A példában így a 45 eurót nem 320 forint, hanem 285 forintos árfolyamon kell szerepeltetni, hogy ezzel a forintértékkel (12 700 forint) megegyezzen. A visszaadás történhet forintban és euróban is – amennyiben forintban történik, úgy az átadott euró kifüggesztett árfolyammal beszorzott forintértéke és a termék forintos ellenértéke közötti összegeket kell visszaadni.

Amennyiben euróban adnak vissza, úgy a visszaadott összeget a számviteli politikának megfelelően kell kivezetni (átlagárfolyam, FIFO stb.)

A pénztárgépben az eurót mindenképpen javasolt elkülöníteni. 

Amennyiben viszont az árak minden termék esetében euróban is feltüntetésre kerülnek, mindenképpen szükséges egy olyan pénztárgép, amely kezeli az eurós ügyleteket is és a nyugtán az árnak euróban kell megjelennie. Ekkor a könyvelésben és a nyugtán a hitelintézeti vagy MNB árfolyamon átszámítva kell szerepeltetni a forintértéket, amelyet a pénztárgépnek képesnek kell lennie kezelni.

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) 92. pont alapján nem minősül pénzváltási tevékenységnek a belkereskedelemben az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése, ezt az MNB alábbi állásfoglalása is megerősíti: http://alk.mnb.hu/data/cms2426027/Kozzeteteli_verzio_153491.pdf.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Mezőgazdasági őstermelőnek történő kifizetések a járulékbevallásban

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Közösségen belüli értékesítés II.

Bunna Erika

adótanácsadó

Részesedés térítésmentes átadása

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close