hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Euró elfogadása kereskedelemben, vendéglátásban

  • adozona.hu

Hogyan kell helyesen eljárni, ha a kereskedő vagy a vendéglátó eurót szeretne elfogadni? – kérdezte az Adózóna olvasója. Antretter Erzsébet szenior menedzser, a Niveus Consulting Group szakértője válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Több ügyfelem is jelezte, hogy szeretnének elfogadni eurót kiskereskedelemben, vendéglátóiparban. A helyes eljáráshoz szeretnék segítséget kérni. 1. Hogyan kell helyesen eljárni, ha a pénztárgép kezeli az eurót, és ha nem? 2. Jól látható helyen kifüggesztett alkalmazott árfolyam elegendő? Ha a pénztárgép kezeli az eurót, akkor ezzel az árfolyammal átszámított eurós összeget kell beütni a pénztárgépbe? 3. Ha nem kezeli az eurót, akkor be kell ütni a forintértéket, és a kifüggesztett árfolyam szerint kell elvenni az eurót a vendégtől/vásárlótól? Ennek a nyilvántartása hogyan történik a pénztárgépben? El kell különíteni az eurót a kasszában? 4. Fel kell-e tüntetni az árakat euróban is? Vagy elég a kifüggesztett árfolyam? 5. Visszaadni csak forintban lehet? Ha van a pénztárban euró is, akkor lehet visszaadni euróban is eurós fizetés alkalmával? Ez nem minősül pénzváltó tevékenységnek? 6. A cégek jellemzően az MNB-árfolyamot alkalmazzák az áfatörvény és a számviteli törvény esetében. A kifüggesztett árfolyam ezzel természetesen nem egyezik meg. Hogyan állapítom meg az euróval történt fizetés esetén az áfaalapot, illetve a bevétel értékét? (Egy 12 700 forint értékű árunak 2700 forint az áfája. A kifüggesztett árfolyam 285 forint/euró, így elkérek az áruért 45 eurót, aminek – kerekítve – 10 euró az áfatartalma. Bekerül a valutapénztárba 45 euró. Ezen a napon az MNB-árfolyam 320 forint/euró. Milyen forintértéken állapítom meg a valutapénztárban szereplő euró értékét? Mennyi lesz a számviteli törvény szerinti árbevétel, és mennyi lesz a fizetendő áfa összege?)

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Véleményem szerint el kell különíteni azt az esetet, amikor az árak az üzletben csak forintban kerülnek a termékeken feltüntetésre (ekkor az átváltáskor alkalmazott árfolyam mindenképpen kifüggesztendő az üzletben) és azt, amikor az árak mind euróban, mind forintban feltüntetésre kerülnek a termékeken. 

Amennyiben kizárólag forintban tüntetik fel az árakat a termékeken, de a fizetés euróval is történhet, meglátásom szerint nem probléma, ha a pénztárgép nem kezeli az eurót, mivel a vevő a forintban meghatározott értéket egyenlíti ki euróval, a pénztárgépbe a forintos értéket kell beütni, illetve a nyugtán is forintértéknek kell megjelennie, így árbevételként és áfaalapként is a forintos összeg jelenik meg.

Mivel az árak kizárólag forintban kerülnek meghatározásra, a kereskedő kvázi forintért megveszi a vevőtől az eurót, amit az üzletben kiírt árfolyamon átszámítva tesz be a valutapénztárba [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60. § (1) alapján]. A példában így a 45 eurót nem 320 forint, hanem 285 forintos árfolyamon kell szerepeltetni, hogy ezzel a forintértékkel (12 700 forint) megegyezzen. A visszaadás történhet forintban és euróban is – amennyiben forintban történik, úgy az átadott euró kifüggesztett árfolyammal beszorzott forintértéke és a termék forintos ellenértéke közötti összegeket kell visszaadni.

Amennyiben euróban adnak vissza, úgy a visszaadott összeget a számviteli politikának megfelelően kell kivezetni (átlagárfolyam, FIFO stb.)

A pénztárgépben az eurót mindenképpen javasolt elkülöníteni. 

Amennyiben viszont az árak minden termék esetében euróban is feltüntetésre kerülnek, mindenképpen szükséges egy olyan pénztárgép, amely kezeli az eurós ügyleteket is és a nyugtán az árnak euróban kell megjelennie. Ekkor a könyvelésben és a nyugtán a hitelintézeti vagy MNB árfolyamon átszámítva kell szerepeltetni a forintértéket, amelyet a pénztárgépnek képesnek kell lennie kezelni.

A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) 92. pont alapján nem minősül pénzváltási tevékenységnek a belkereskedelemben az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése, ezt az MNB alábbi állásfoglalása is megerősíti: http://alk.mnb.hu/data/cms2426027/Kozzeteteli_verzio_153491.pdf.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Pótbefizetés

Pölöskei Pálné

adószakértő

Közhasznú alapítványnak tartós adomány

Pölöskei Pálné

adószakértő

Beszámoló – kapcsolt vállalkozás

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close