Családi gazdaság vezetője után örökölt eszközök áfája

Megosztás Tetszik

Családi gazdaság elhunyt vezetője után a családi gazdaság tagjai és nem tagjai is örököltek földet és eszközöket. Hogyan alakul az áfafizetési kötelezettség? Olvasói kérdésekre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Egy családi gazdaság vezetője, aki egyben egyéni vállalkozó is volt, 2020-ban elhunyt. A családi gazdaság és az egyéni vállalkozás áfás. A vezető halálát követően felesége örökösként folytatja az egyéni vállalkozást, és a családi gazdaság is folytatódik tovább. Hagyatéki tárgyaláson minden földet és gépet leltároztak, és az örökösök között szétosztották. Van olyan örökös, aki a családi gazdaság tagja, a földet és a gépeket, amelyeket édesapjától örökölt, továbbra is a családi gazdaság rendelkezésére bocsájtja. (Korábban a családi gazdaságban az áfalevonás megtörtént, a mezőgazdasági gépet adóköteles tevékenységükhöz használták.) Viszont vannak olyan gépek, amelyek „kikerülnek” a családi gazdaságból, mert olyan örököshöz kerülnek, aki nem tagja az örökhagyó családi gazdaságának. Mivel ezek a gépek áfája korábban levonásra kerültek, így mivel kikerül a gazdaságból, áfafizetés is kapcsolódik hozzá? Mikor keletkezik, ha keletkezik áfafizetési kötelezettség? A hagyatéki tárgyalás időpontjában? Mi lesz az áfafizetési kötelezettség alapja, a hagyatéki eljárásban felértékelt érték? Ezt pontosan hol kell szerepeltetni az áfabevallásban? Esetleg más adófizetési kötelezettség is felmerül ebben az esetben? Azok a gépek, amelynek az áfája a családi gazdaságban korábban levonásra kerültek, de örökösük továbbra is a családi gazdaság tagja és továbbra is a családi gazdaság rendelkezésére bocsájtja, ott nincs áfafizetési kötelezettség?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 147. §-a alapján az adózó halála esetén a fizetendő adót az adóhatóság határozatban állapítja meg:

„(1) Ha az adókötelezettség az adózó halála miatt szűnik meg, az adóhatóság az adót határozattal állapítja meg.
(2) Az adóhatóság az adózó házastársa vagy örököse kérelmére az adót év közben is megállapítja, ha a kérelmező az adó megállapításához szükséges igazolásokat rendelkezésre bocsátja.
(3) Az adózó halála esetén az adóhatóság az örököst a személyéről történő tudomásszerzést követően örökrésze arányában külön határozatban kötelezi az adózót terhelő tartozás megfizetésére, illetve rendelkezik az adózót megillető költségvetési támogatás, adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés örökös részére örökrésze arányában történő kiutalásáról.
(4) A (3) bekezdés szerinti tartozást, illetve a költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külön határozat véglegessé válásától számított harminc napon belül kell megfizetni, illetve kiutalni. Az örökös részére kiutalandó összeget az örököst terhelő tartozás összegéig az adóhatóság visszatarthatja. A tartozás megfizetésének elmaradása esetén végrehajtás csak a hagyaték tárgyaira, illetve azok hasznaira terjedhet ki azzal, hogy ha a hagyaték tárgyai vagy annak hasznai már nincsenek az örökös birtokában, a végrehajtás az örökrésze erejéig az örökös egyéb vagyontárgyaira is folytatható.
(5) Ha az adózó halála esetén más örökös hiányában a hagyaték az államra száll, az adóhatóság külön határozat meghozatala nélkül, hivatalból törli az örökhagyó adószámlájáról az államot mint örököst terhelő tartozást, illetve az államot mint örököst megillető költségvetési támogatást, adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést.”

Az egyéni vállalkozóról, egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 17. § (1) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó halála esetén az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse az egyéni vállalkozói tevékenységet folytathatja, ha az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az e törvényben meghatározottak szerint – az ok bekövetkezésétől számított 90 napon belül – a Hatóságnál személyesen bejelenti.

Az adó alapja az 68. § alapján a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 10. § alapján:

„(2) Szintén ellenérték fejében teljesített termékértékesítés:
d) az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.”

Tehát amennyiben az adóalany a halál időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelyhez kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg, úgy az általános forgalmi adó köteles.

Az adó alapját ez esetben az áfatörvény 68. §-a alapján kell meghatározni:

„68. § A 11. és 12. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke.”

Az áfatörvény 17. §-a alapján ugyanakkor nem történik termékértékesítés, ha az egyéni vállalkozói, őstermelői tevékenységet az özvegy vagy örökös folytatja:

„(2) Szintén nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve, hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik.
d) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a továbbiakban: Evectv.) szerinti egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság – egyéni cég vagy korlátolt felelősségű társaság alapítására tekintettel történő – megszűnését, valamint egyéni cégnek az Evectv. szerinti átalakulását a jogutódlással érintett vagyonelemek tekintetében;
e) egyéni vállalkozó, mezőgazdasági termelő halálát, vagy cselekvőképességének elvesztését, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói, őstermelői tevékenységet
ea) elhalálozás esetében az özvegy vagy örökös folytatja;”.