További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Áfakulcs lakóingatlan és telek értékesítésekor

  • adozona.hu
1

Egy kivitelező a tulajdonában lévő építési telken társasházat épített, amit értékesíteni szeretné. A lakásokat a telekkel együtt kiszámlázhatja-e 5 százalékos áfával? Az építési engedélyeket az elmúlt évben megkapták. Ha külön számlázzák a telekhányadot és külön a lakóingatlant, akkor is mehet az egész 5 százalékos áfával? Az Adózóna olvasójának kérdésére dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

Szakértőnk elöljáróban a kérdés jogi szabályozását idézte: Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 3. melléklet 50. és 51. pontja alapján 5 százalékos adókulcs az alábbi ügyletekre vonatkozik:

♦ A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás értékesítésére, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert,

♦ A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakás értékesítésére, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert,

♦ A 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan egylakásos lakóingatlan, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.

Az 5 százalékos adókulcs 2020. január 1-jétől kerül kivezetésre. Az 5 százalékos adókulcs, abban az esetben alkalmazható, ha a kérdéses ügylet 2019. december 31-éig teljesül, azaz a létrehozott ingatlan ezen időpontig a jogosult részére átadásra kerül.

Továbbá, az áfatörvény 327. § alapján:

327. § E törvény 2019. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. rész 50–51. pontja szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont a 2020. január 1. napjával kezdődő és 2023. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy

a) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére 2018. november 1. napján van végleges építési engedély, vagy

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet legkésőbb 2018. november 1. napján bejelentették.

Az áfatörvény 259. § 12. pontja alapján a lakóingatlan lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan. Nem minősül lakóingatlannak a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen: a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület.

A 86. § ja) és jb) pontja alapján adóköteles az olyan beépített ingatlan és hozzá tartozó földrészlet értékesítése, amely:

♦ első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy

♦ első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése vagy használatbavétel-tudomásulvételi eljárás esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvétele és az értékesítés között még nem telt el 2 év, vagy beépítése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján valósult meg, és a beépítés tényét igazoló hatósági bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között még nem telt el 2 év.

Mint látható a beépített ingatlanra és a hozzá tartozó földrészletre annak értékesítésekor azonos adókezelést kell alkalmazni.

Továbbá, a 2016/13. Adózási kérdés alapján:

"Kötelezően adóköteles új ingatlan értékesítés valósul meg a rendeltetésszerű használatba nem vett ingatlan, illetve az olyan rendeltetésszerű használatba vett ingatlan értékesítése esetén, amelynek az első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedésétől vagy használatbavétel tudomásulvétel esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásulvételétől számított két év nem telt el, függetlenül attól, hogy az adott ügylet keretében sor kerül-e az ingatlanhoz tartozó földterület értékesítésére, vagy csak a felépítményt értékesítik az ahhoz tartozó földterület nélkül.

Amennyiben az épületet, építményt tartalmazó földterület és az épület, építmény tulajdonosa eltérő személy, akkor a földterület értékesítését terhelő adókötelezettséget a beépített ingatlanra vonatkozó előírások alapján kell megállapítani. Utóbbi esetben tehát a földterület értékesítése akkor minősül kötelezően adókötelesnek, ha azon új ingatlan, azaz rendeltetésszerű használatba nem vett ingatlan, vagy olyan rendeltetésszerű használatba vett ingatlan van, amelynek az első rendeltetésszerű használatbavételére jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedésétől vagy használatbavétel tudomásulvétele esetén a használatbavétel hallgatással történő tudomásul vételétől számított két év nem telt el. Megjegyzendő, hogy amennyiben az adott ügylet keretében kizárólag a lakóingatlanhoz tartozó földterület önálló értékesítése történik, és az adóköteles, akkor arra a 27 százalékos adómérték alkalmazandó, mivel ez esetben az értékesített ingatlan nem felel meg az áfatörvény 3. számú melléklet I. rész 50–51. pontjaiban foglaltaknak, mivel az nem lakás, illetve lakóingatlan."

A fentiek alapján elmondható, hogy a lakóingatlanhoz tartozó földterület adókulcsa ( a feltételek fennállása esetén) 5 százalék, amennyiben az ingatlan és a földterület értékesítése nem elkülönült ügylet (önmagában az, hogy a beépített ingatlant és a telket elkülönülten számlázzák, nem jelenti azt, hogy az értékesítések elkülönült ügyletek lennének, ennek eldöntése a szerződés és a tranzakció tényleges jellemzői alapján lehetséges). 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Rien

A jogalkotónak kívánom reggel hátranézve sünt lásson !

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Osztalék fizetése ingatlan vagyonnal

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Export adómentességének igazolása

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Evas bt. beltagja

Széles Imre

tb-szakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X