Adhat-e számlát egyéni vállalkozó vagy egyéni cég a szüneteltetése alatt?

Megosztás Tetszik

Vállalkozás azzal szembesült egy befogadott számla ellenőrzésekor, hogy a kiállító adószáma az EVNY felületén "Szüneteltetett vállalkozói tevékenység" állapotot mutat. Ráadásul az is kiderült, hogy a nevezett vállalkozó ugyan a főtevékenységén kívül még három tevékenységet végez, de azok egyikébe sem tartozik bele az a szolgáltatás, amit a számláján megjelölt, és a megrendelő kifizetett. Befogadható-e a kérdéses számla? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

A szolgáltatás végző vállalkozó a megrendelő kérdésre azt mondta, hogy egyéni cégként működik, amely csak az egyik tevékenységét szüneteltette, a másik tevékenysége az őstermelői tevékenység, és arról szabályosan állíthat ki számlát. Az őstermelői tevékenységhez nem egy másik számlát kellett volna kiállítania, melyen szerepel az őstermelői tevékenység keretében végzett szolgáltatás? – kérdezte olvasónk, aki úgy tudta, hogy a nyilvántartásban szereplő őstermelői tevékenységeket a magánszemély egyéni vállalkozóként nem végezheti. Az őstermelői nyilvántartásban nem szereplő tevékenység egyéni vállalkozóként végezhető. Ebben az esetben befogadható-e a kérdéses számla?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Annyi bizonyosan elmondható, hogy egyéni vállalkozó a szünetelése alatt gazdasági tevékenységet nem folytathat. Egyéni cég pedig nem tudja a tevékenységét szüneteltetni.

Ha egyéni vállalkozóként adta a számlát, akkor azon szerepelnie kell az egyéni vállalkozói okmányazonosító számnak. Ha ez a szám nem szerepel a számlán, akkor vélhetően nem egyéni vállalkozóként adott számlát a szolgáltató.

Egyéni vállalkozása mellett nem lehet egyéni cége is egy magánszemélynek, ugyanakkor őstermelői tevékenységet folytathat. Való igaz, a mezőgazdasági őstermelői tevékenység egyéni vállalkozóként nem folytatható.

Áfát csakis formailag és tartalmilag szabályszerű számla birtokában lehet levonni. Ha a számla megfelel a törvényben rögzített formai és tartalmi előírásoknak, és a felek között az ügylet a valóságban megtörtént, amit a számla hitelesen tükröz, akkor a levonási jog nem korlátozható.

A számla jóhiszemű befogadója nem felel azért, ha a számla kiállítója nem tartja be a jogszabályokat, például nem jelent be egy általa amúgy végzett tevékenységet, vagy nem jelenti be a munkavállalóit. Ezek a szabálytalanságok nem érinthetik az áfalevonási jogot.