adozona.hu
Pénztárgép nélkül ők is bajba kerülhetnek
//adozona.hu/adozas_rendje/Penztargep_nelkul_megutheti_a_bokajat_J0TD45
Pénztárgép nélkül ők is bajba kerülhetnek
Kell-e új online pénztárgépet vásárolnia annak, akinek csak a TEÁOR számánál szerepel olyan tevékenység, amihez ez előírás? Hogyan kell értelmezni a napi nyitás és zárás fogalmát, ha egy vállalkozás alkalmilag, szezonálisan értékesíti az irodájában vagy rendezvényeken a helyi termelőktől felvásárolt kézműves termékeket? Értékesítés hiányában is naponta meg kell nyitni és le kell zárni a pénztárgépet? – szakértőnk olvasói kérdésekre reagálva írta cikkét.
A pénztárgépekkel kapcsolatos előírásoknál először is érdemes felidézni, hogy kinek kell gépi nyugtát adnia. Ezt a 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 1. számú melléklete szabályozza. Az Áfa tv. 166. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése hiányában nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget az alábbi adóalanyok, illetve üzletek:
a) a gyógyszertárak,
b) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 47.1-47.7 és 47.91 szerinti kiskereskedelmi, az 56.1 és 56.3 szerinti vendéglátási (kivéve a mozgó szolgáltatásnyújtást), az 55.1-55.3 szerinti szálláshely-szolgáltatási, a 77.1-77.2 és 77.33 szerinti kölcsönzési és a 95.1-95.2 szerinti javítási tevékenységet folytató valamennyi adóalany, üzlet, mozgóbolt, kivéve:
ba) a betétdíjas göngyöleget visszaváltó üzlet,
bb) a csomagküldő kereskedelem, kivéve annak nyílt árusítást végző üzlete, bemutatóterme,
bc) az ipari - kivéve élelmiszeripari - tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha termelő és értékesítő tevékenységét ugyanabban a helyiségben folytatja,
bd) a termelői borkimérés,
be) az utazási iroda, utazási ügynökség, turisztikai szolgáltató iroda utazási szolgáltatásai tekintetében,
c) a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR ’08 46.2-46.7 szerinti nagykereskedelmi tevékenységet folytató adóalanyok, üzletek a kiskereskedelmi értékesítésük tekintetében.
Olvassa tovább, hogy megtudja, vonatkoznak-e vállalkozására a pénztárgép-előírások!
Hozzászólások (3)
A kiflit áruló bolt használja csak szépen a pénztárgépet. A cikk elején szereplő kérdésben arról volt szó, hogyha van olyan TEÁOR szám, ami alapján elviekben kellhet a pénztárgép, akkor azt a NAV hiányolhatja-e? Erre válasz az, hogy: NEM. Ehhez csupán az kell, hogy teljes körű számlázás történjen. Az olyan tevékenység, ami pedig csupán fel van sorolva, de az adózó ebből nem szerez az ellenőrzéskor bevételt, arra nem követelhető pénztárgép.
Speciális termékek esetében semmilyen probléma nem szokott lenni a név, cím megadásával, de például egy bútorboltban kifüggeszthetik, hogy nem szolgálnak ki olyan vevőt, aki nevet, címet nem ad meg. A közértben azonban nem fog menni a teljes körű számlázás, meg kell venni az online pénztárgépet.
https://www.facebook.com/fairconto/posts/385258551603288
És akkor mi van a sokat ismételt APEH-NAV indoklással: a számla kötelező eleme a
vevő neve és címe. Ha ezek megadására nem kötelezhető - pl. 5 kifli vásárlásakor - akkor hogy ad számlát ?
A hozzáadott értékadó (ÁFA) irányelv szerint a magyar jogalkotó a nyugtaadás módszertanán tovább nem szigoríthat, ha magasabb rendű bizonylat (számla) van az ügyletről kibocsátva. Ezért bár a rendeletben az szerepel, hogy adott tevékenységi körben kötelező a pénztárgép, a törvény, mint magasabb rendű jogszabály ezt felülírja az alábbi rendelkezéssel:
Nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású nyugtakibocsátási kötelezettség alól (ÁFA tv. 166.§ (2))
A széles körű tevékenységi körök "csapdája" így nem áll fenn.