hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ítélőtábla: nem elég elektronikusan megküldeni a számlát, azt vissza is kell igazolni

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó
9

Érdekes bírósági döntés látott napvilágot a közelmúltban. A perbeli ügyben a hitelező egy könyvelőiroda, az adós pedig egy olyan vállalkozás, amely több mint 1 milliós számlát hagyott hátra.

A könyvelőirodában a könyvelési munkákat elvégezték, azokat azonban a megbízó hónapokig nem fizette ki. A felgyülemlő számlák miatt az iroda fizetési felszólításokat küldött az adós cégnek.

Mivel továbbra sem mutatkozott fizetési hajlandóság, az adós ellen felszámolási eljárást indítottak. A bíróság azonban nem a hitelezőnek, azaz a könyvelőirodának adott igazat, hanem a nem fizető adósnak.

A tényállás szerint a könyvelőiroda szerződést kötött az ügyféllel, amelyben részletesen leírták, hogy a könyvelő és a cég milyen e-mail-címeken kommunikál egymással.

A megbízási szerződés értelmében a felek elsődleges kapcsolattartási csatornaként az elektronikus levelezést (e-mail) kötötték ki, és úgy rendelkeztek, hogy a szerződésben megadott e-mail-címükre küldött leveleket írásban kézbesítettnek tekintik. (Könyvelőirodáknál egyre inkább ez a bevett gyakorlat.)

A felek az okiratban egyező akarattal rögzítették, hogy amennyiben a szerződésben rögzített e-mail-címre érkezett levélre 3 munkanapon belül nem reagálnak, a kapott levél tartalmát elfogadottnak tekintik. A megbízási szerződésben a felek kifejezetten kikötötték, hogy a számla elektronikus úton (vagyis e-mailben) történő megküldésével a számlát kézbesítettnek kell tekinteni. 

A felek megbízási szerződésben rögzített szándéka tehát egyértelműen arra irányult, hogy az e-mailben küldött üzeneteket visszaigazolás nélkül is kézbesítettnek (a másik félhez megérkezettnek) és nem vitatottnak kell tekinteni, ha 3 munkanapon belül nem érkezik vitatást tartalmazó nyilatkozat a másik féltől.

A könyvelőiroda mindig a megadott e-mail-címre küldte a számlákat, és azon levelezett az ügyféllel. A felszámolási eljárásban azonban az adós cég azt nyilatkozta a bíróságnak, hogy ezeket a számlákat nem kapta meg. Ennek alapján az ügyben eljáró Fővárosi ítélőtábla – a felek között létrejött megbízási szerződésben foglaltak figyelmen kívül hagyásával – kimondta: kizárólag az az e-mail minősül átvett levélnek, amit az adós vissza is igazolt, hogy megkapta.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mivel indokolta döntését a bíróság, valamint, hogy mit tehetünk, hogy elkerüljük a hasonló eseteket!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (9) , melyek közül a legfrissebbek:
Kalmi1

Egy nemrégiben történt perünkben egy felmondást követően jelentős megbízási díjat meg nem fizető megbízónknál a bíróság a rászletes szerződés, elszámolás, órakimutatás alapján, amit még a megbízó volt pénzügyi vezetője is elismert (az cég egy más ternészerű vita miatt mondott fel, t.i. könyvelőként korrupciós ügyben nem voltunk/vagyunk hajlandóak közreműködni..) azt találta mondani az indokolásban, hogy nem bizonyítottuk hogy az egyes munkákat egyesével megrendelte az ügyfél írásban... meg hogy a tanácsadási és admin munkaórák megalapozottak... mindeközben a könyvelő mint megbízott ügyeket lát el a legjobb tudása szerint, az ügyfél érdekében eljárva... és nyilván nem szükséges egyesével megrendeltetni a napi admin feladatokat, elvégzett küllön munkákat (pl. szerződés nyilvántartás ha az nincs az ügyfélnél és kell az éves záráshoz, elhatárolásokhoz stb.). Felháborító és roppant káros a tisztességes piac szereplőkre amikor a bíróság nyilvánvalóan ostobaságokkal próbálja a védeni a védhetetlent. A bíróságba vetett bizalom mélyponton van kis hazánkban, és ezt egyebek mellett az ilyen ítéletek okkozzák.

Adózóna

Tisztelt Hozzászóló Szakértők!

Frissítettük a cikket, amelyben megtalálják a kattintható linkeken a határozat indoklását.

Üdvözlettel: az Adózóna Szerkesztősége

Ruszin Zsolt

11.Fpkf.43.768/2020/2

Sajnos az ítéletet nem találtam meg a Határozatok Tárában, de máshol se. Örülnék egy linknek, ahonnan letölthető lenne.

Az ítélet egészen hihetetlen, de látom, hogy honnan fúj a szél. A felszámolási eljárásban a felszámoló "védte" a céget, mert a könyvelő "odavágott" egy utolsó, nagy számlát.

Valóban körültekintőbben kellett volna a könyvelőnek kézbesítenie.

Így viszont korántsem általános az eset, hanem nagyon specifikus, így a cikk címe félrevezető:

Továbbra is lehet számlát e-mailen küldeni, visszaigazolás nélkül is!

@Vadász Iván: Az mondjuk elég trükkös lett volna, ha ezt bizonyítékként figyelembe veszik. Minden más esetben tényleg az lenne, hiszen a vállalkozás kap egy számlát, ha azt eljuttatja a könyvelőnek, hogy könyvelje le, vonja le az áfát, stb., akkor ez valóban bizonyítaná, hogy megkapta. De így, hogy a könyvelőtől származó számláról van szó, az csak annyit bizonyítana, hogy a könyvelő tudott a számláról - ami nem meglepő, hiszen ők állították ki. :)

Dr. Szeiler Nikolett

Kedves Vadász Iván,

Ez felszámolási eljárás elrendelésére indult, ahol nem vizsgálnak könyvelési anyagokat, nincs tárgyalás, csak igazolni kell a bíróság felé, hogy a fizetési határidő időpontjáig nem történt teljesítés, a szerződés alapján kiállított számlák el lettek küldve az adósnak.
Üdvözlettel

irjleveletnekem

Tehát a NAV alkalmazhatja a "el sem olvastad, akkor is tudomásul vetted" jogát az ügyfélkapura küldött levelekkel kapcsolatban minden cég és magánszeméllyel szemben...

Más nem...

Csókolom demokrácia...

Ruszin Zsolt

Melyik ítélet a cikk forrása?

Vadász Iván

Feltételezem, hogy a könyvelőiroda a ki nem egyenlített számlákat bekönyvelte, tehát ezek a számlák kötelezettségként kerültek feltüntetésre az adós számvitelében, valamint az ehhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonására sor került az adós áfa bevallásában. Ezen körülményeket a bíróságok nem vizsgálták. Ha ezeket a körülményeket a bíróságok figyelembe vették volna, akkor ez egy bizonyítékul szolgáltak volna arra, hogy a számlákat az adós befogadta és elismerte.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Másodállású egyéni vállalkozó adója és járulékai

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Katás egyéni vállalkozó gyeden

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close