Csapda az ekáerben, amit ma még elkerülhet!

Megosztás Tetszik

Félreérthetők az ekáer kockázati biztosítékkal kapcsolatos előírásai. Ha körültekintő, még megúszhatja, hogy kipottyanjon a köztartozásmentes adózói adatbázisból.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 208. § (1) bekezdése értelmében a „az ekáer rendszerében kockázati biztosítékot első alkalommal 2015. március 11-étől kell nyújtani”.

Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet [„Rendelet”] 16. § (8) bekezdése értelmében azonban „mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki …. b) legalább két éve működik és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint a 11. § és 13. § szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.”

A próbaüzem befejeztével, az élesüzem indulásával sokan szembesültek azzal, hogy ahhoz, hogy március 11-étől se kelljen kockázati biztosítékot nyújtaniuk, február vége előtt még be kellett volna nyújtaniuk adatbázisba történő felvételi kérelmüket a NAV-hoz a KOMA nyomtatványon. Ebből kifolyólag 2015. március 11. és április 11. között ekáer-köteles kockázatos termékkel kapcsolatos ügyleteik során kénytelenek voltak kockázati biztosítékot nyújtani, vagyis szabad pénzeszközeiket egyéb felhasználás helyett a NAV-hoz befizetni, vagy épp kölcsönt igénybe venni ehhez. Ők bizonyosan nem mulasztották el időben beadni a KOMA kérelmet az elmúlt néhány hétben, és az április 11-ei adatbázis felülvizsgálat után most sokan tapasztalhatták, hogy immáron szerepelnek a köztartozásmentes adózók adatbázisában, s már nem kell kockázati biztosítékot nyújtaniuk.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, hogy megtudja, hol rejlik a csapda, és hogyan kerülhető el!
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.