adozona.hu
Jogorvoslat adóügyekben: csak súlyos pénzekért fellebbezhetünk
//adozona.hu/adozas_rendje/20110905_adougyek_fellebbezes_illetek
Jogorvoslat adóügyekben: csak súlyos pénzekért fellebbezhetünk
Adóügyekben az első fokú határozat ellen csak borsos illeték befizetése után fellebbezhetünk. Szakértőnk összefoglalja, miért túlzó az illeték mértéke, s mivel lehetne segíteni a jogorvoslat menetét.
Adóügyekben is megilleti az ügyfelet a jogorvoslathoz fűződő jog. Elsőként a jegyzőkönyvre tehetünk észrevételt - ez még illetékmentes. Az első fokú határozatra benyújtott fellebbezés viszont már illetékköteles. Véleményem szerint az illeték mértéke eltúlzott.
A vitatott összeg minden megkezdett 10 ezer forintja után 400 forint, legfeljebb 500 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy például egy 5 millió forint adóhiányt megállapító határozattal szemben a fellebbezés eljárási illetéke 200 ezer forint. Bár komolynak tűnik ez az összeg, nem ritka ez a nagyságrend. A jogszabályok értelmezése körüli – adóhatóság és szakértő között zajló - viták már rámutattak arra, hogy egy-egy fogalom eltérő értelmezés milyen károkat okozhat az adózónak (gondoljunk a vagyonosodási ügyekben a szja-törvény „bevétel” fogalmára vagy a vaterás ingó értékesítésnél az szja-törvény üzletszerűség fogalmára).
Tapasztalatom szerint a fellebbezés benyújtásakor „mellbe vágja” az adózókat, amikor megtudják, hogy mennyi a fellebbezési illeték. A fellebbezéseket sokszor elutasítják, illetve súlyosbítják az elsőfokú megállapításokat. Ilyen esetekben unem jár vissza a fellebbezési illeték. A fellebbezési illeték akkor jár vissza, ha az adózó javára akár csak 1 forinttal is mérsékli az adóhiány megállapítást a másodfokon eljáró adóhatóság. Idén szinte minden ügy bíróságon végződik. A bírósági eljárásban a keresetlevél benyújtásakor nem kell illetéket leróni. Közigazgatási ügyekben automatikus illeték feljegyzési jog illeti meg az adózót. Tehát csak a per végén kell a pervesztes félnek megfizetni az illetéket.
Véleményem szerint a jelenlegi fellebbezési illetékmérték jelentősen korlátozza a jogorvoslathoz fűződő jogokat. A bírósági eljáráshoz hasonlóan a fellebbezési illetéket adóügyekben a másodfokú határozatban kellene megállapítani, amennyiben a fellebbezést elutasítja a másodfokú hatóság. Ez a lépés is az adminisztráció egyszerűsítés irányába hatna, mert az illetékről nem kellene külön határozatban rendelkezni. Mértékét tekintve legalább felezni, negyedelni kellene.
Távlatokban gondolkodva adóügyekben át kellene alakítani a jelenlegi jogorvoslati rendszert. A kormány terveiben szerepel az önálló közigazgatási bíróságok felállítása. Ennek keretében adóügyekben meg kellene szűntetni a másodfokú adóhatósági elbírálást és helyette a bírósági eljárást kellene ismét kétfokozatúvá tenni. Az elsőfokú bírósági eljárásban hivatalból kötelező lenne okleveles adószakértő végzettségű igazságügyi adó- és járulékszakértő szakvéleményének beszerzése. Az elsőfokú (szakvéleményt is tartalmazó) bírósági ítélettel szemben lenne fellebbezési lehetőség.
Jelenleg alkotmányos szempontból is kifogásolható jogorvoslati rendszer van adóügyekben. Első fokon APEH-NAV, másodfokon APEH-NAV dönt, a bíróság pedig a speciális szakértelem hiányában jogkérdésnek tekinti ezeket az ügyeket. Az adózási szakma tagjai pedig periférikus szerepet kapnak adózási szakkérdések megítélésben.
Angyal József
okleveles adószakértő