Transzferárazás mint kiemelt ellenőrzési terület – hogyan segíthet a technológia?

Megosztás Tetszik

A transzferárazás – sok más területhez hasonlóan – ma már nem csak módszertani, hanem adatkezelési és kockázatmenedzsment-kérdés is. Az elmúlt időszakban számos változás figyelhető meg a területen, az adóhatósági elvárások átalakulnak, a jogszabályi háttér változáson megy át, míg a gazdaság általános kiszámíthatatlansága, valamint bizonyos piacok aktuális nehézségei is előtérbe helyezik a transzferázás kérdését. Az említett kihívások mellett a technológiai megoldások – különösen a mesterséges intelligencia – megjelenése új lehetőségeket és egyben új kockázatokat is teremt a területen.

Transzferárak növekvő jelentősége

A transzferár adóhatóságon belüli kezelése évek óta kiemelt területnek számít. Ezt bizonyítja, hogy az éves ellenőrzési terv több transzferárakkal kapcsolat pontot is kiemelt a 2025-ös év vonatkozásában. Az ellenőrzési irányok között megjelentek az immateriális javakat érintő tranzakciók, a pénzügyi tranzakciók, vagy a kereskedelmi tevékenységet végző társaságokat érintő ügyletek ellenőrzése is. Mindezek mellett kiemelten ellenőrizték a veszteséges vagy alacsony eredményt elérő, gyártási tevékenységet végző adózókat is.

A transzferár-ellenőrzések kiemelt szerepét erősítette, hogy 2025-ben négy teljesen új Transzferár Szakértői Osztály kezdte meg működését az adóhatóságon belül, amelyek országos ellenőrzési módszertan kialakításával átfogó transzferár-célellenőrzéseket folytattak le, és várhatóan ez a tendencia folytatódik az elkövetkező időszakban is.

Az ellenőrzések tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az adóhatóság a formai megfelelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kapcsolt ügyletek tartalmi vizsgálatára is. Különösen igaz ez azon adózók esetén, akik a vizsgált üzleti évek során alacsony eredményt vagy akár veszteséget tudtak csak elérni. Ezen ellenőrzések keretében kiemelt figyelmet fordítottak annak vizsgálatára, hogy a vizsgált adózó saját hatáskörében rendelkezik-e azokkal az funkciókkal, eszközökkel, hogy a veszteséget viselje. Azaz mennyire van összhangban az adózó úgynevezett funkcionális profilja az általa elért eredményességgel.

Ezzel párhuzamosan az is tapasztalható volt, hogy az ellenőrzések a korábbiakhoz képest  jelentősen nagyobb hangsúlyt fektettek a transzferár-nyilvántartások formai vizsgálatára. Az elmúlt időszak ellenőrzési tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy az adóhatóság a jogszabályban előírt követelményeket kifejezetten szigorúan értelmezi, és akár az egyes követelményekkel kapcsolatos értelmezésein is alakított a saját korábbi gyakorlatához képest.

Ez a hozzáállásbeli változás az adóellenőrzések során több vitás helyzetet eredményez, amelyek az adózók oldalán az eddigiektől több erőforrást igényelhetnek, és olykor akár egészen a bírság kiszabásának lehetőségéig is eljuthat az ellenőrzés a hatósági szakasz idejére.

Az adózók ellenőrzésre kiválasztása, a „problémás” ügyletek azonosítása persze nem teljesen véletlenszerű. Az adóhatóság jelentős adatvagyonnal rendelkezik, amely megfelelő hasznosítás mellett iránytűként szolgál a hatékony ellenőrzések lefolytatásához.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• honnan származnak az adóhatóság rendelkezésére álló adatok, és milyen információkat tud ezekből kinyerni a NAV,

• hogyan reagálhatnak minderre az adózók,

• miben segíthet a GenAI.