Adócsomag 2024: a szochotörvény tervezett módosításai

Megosztás Tetszik

A havi minimális adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége szüneteltetése esetén csak abban az esetben mentesül a minimális szociális hozzájárulási adó (szocho) megfizetése alól, ha a szüneteltetés a hónap egészében fennáll – ez az egyik lényeges változás a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény módosítási javaslatai közül, amelyet a 2024. évi adótörvény-módosítási csomag tartalmaz.

Az első, amit meg kell említenünk, hogy a tervezet szerint a havi minimális adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége szüneteltetése esetén csak abban az esetben mentesül a minimális szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, ha a szüneteltetés a hónap egészében fennáll.

Jelen szabályok szerint, ha a vállalkozói tevékenység szüneteltetése hó közben kezdődik vagy ér véget, akkor az adott hónapra minimum kötelezettségként a minimálbér 112,5 százalékának a harmincad részét alapul véve kell megfizetni a járulékot a szüneteltetéssel nem érintett naptári napokra. Ez az arányosítási szabály – összhangban a minimumjárulékra vonatkozó szabályok tervezett módosításával – a 2024. január 1-jét követően kezdődő szüneteltetések vonatkozásában megszűnik.

A javaslat három rendelkezése a szochokedvezményeket érinti.

Egyrészt kiegészülne a törvény 11. szakasza, mely szerint a munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezmény vonatkozásában nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás. (Az erről szóló, T/4026. számon benyújtott törvényjavaslatról mai ülésén szavaz a parlament.)

Másrészt a szochotörvény 13. paragrafusa szerinti kedvezmény alkalmazása során a jövő évtől megváltozott munkaképességű személynek lehet tekinteni azt a munkavállalót, egyéni vagy társas vállalkozót is (tehát bővül a kedvezményezettek köre!), aki fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában részesül. Esetükben a kedvezményre való jogosultság bizonyításához az ellátás folyósítását igazoló határozattal kell rendelkeznie a kifizetőnek.

Fontos változás, hogy a szakképzésben való részvétellel összefüggő adókedvezmény (17/A § (1) bekezdése) a jövő évtől arányosítva vehető figyelembe. Az adókedvezmény összegének a meghatározása során továbbra is az arányosított önköltség egy munkanapra eső értékét kell a tárgyhónap munkanapjainak a számával (ide nem értve a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási napokat és az olyan munkanapokat, melyekre tekintettel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult) megszorozni. Ugyanakkor mindezt meg kell szorozni egy újabb arányszámmal is, amely azt mutatja, hogy a munkanapokon a szakoktatás időtartama miként aránylik a 8 (vagy 7) órás munkaidőhöz.

E módosítással – a törvény indoklása szerint – „elkerülhetővé válik, hogy az adókedvezmény maximális összegben legyen igénybe vehető akkor is, ha a szakirányú oktatás munkanapokon belüli mértéke csupán töredéke a teljes napi munkaidőnek (illetve a 7 órának)”.

Ezzel párhuzamosan a javaslat szerint hatályát veszíti a 17/A paragrafus (2) bekezdése, mivel a rendelkezés a kedvezmény tényleges munkaidőhöz kötésével okafogyottá válik.

A szochotörvény 5. paragrafusának (6) bekezdése értelmében a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett

a) az 1. § (5) bekezdésének a)–d) pontja szerinti jövedelmet,

b) az szja-törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelmet és

c) az 1. paragrafus (4) bekezdése szerinti jövedelmet

nem terheli adófizetési kötelezettség.

E mentesség nem vonatkozna a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkásokra. Esetükben tehát a a külföldi státusz nem mentesít az említett jövedelmek tekintetében sem a szochofizetési kötelezettség alól.

És végül, a szochotörvény 18. paragrafusa egy új bekezdéssel (2a) egészül ki. Eszerint, ha az szja-törvény szerint egyéb jövedelemnek minősülő jövedelem kifizetőtől származik, az adót a kifizető az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg, s a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg, kivéve, ha a jövedelem adóelőlegét a kifizető nem köteles megállapítani. A kiegészítést az indokolja, hogy ez ideig nem tartalmazott a törvény az egyéb jövedelem juttatása esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozó egyértelmű előírást.