Tilos a településeknek a termőföld megadóztatása, elfogadták a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt, maradnak az extraprofitadók

Megosztás Tetszik

Idén szeptembertől a településeknek tilos adót kivetni a termőföldre - döntött az Országgyűlés 169 igen, 14 nem és kilenc tartózkodó szavazattal fideszes képviselők indítványára, a pedagógusok életpályájáról szóló a jogszabályt a képviselők 134 igen, 60 nem szavazattal hagyták jóvá. Elfogadta az Országgyűlés – 136 igen, 49 nem és kilenc tartózkodó szavazattal – az adótörvények módosítását is a kormány kezdeményezésére.

A helyi adókról szóló törvény módosítása

A helyi adókról szóló törvény módosítása kimondja, hogy szeptember 1-jétől megszűnik a települések adóbevezetési joga a termőföldre, a termőföld-tulajdonra vagy a termőföldön fennálló vagyoni értékű jogra.

Az önkormányzatoknak szeptember 2-áig kell megtenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a hatályos települési adóról szóló rendeletük megfeleljen a törvénynek.

Az indoklásban emlékeztettek: a helyi adókról szóló törvény 2015-ben hatályba lépett módosítása tette lehetővé a helyi önkormányzatoknak, hogy bármely adótárgyra vonatkozóan települési adót vessenek ki.

Elfogadták a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt

A törvény alapján a pedagógusok a közalkalmazotti jogviszonyból 2024. január 1-jével átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba, egyebek mellett változik az óraszámuk, és létrejön a teljesítményalapú bérezési rendszerük is.

Maradnak az extraprofitadók, emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója

Törvénybe foglalták a veszélyhelyzeti jogalkotás során rendeleti szinten született adószabályokat: így az extraprofitadókra vonatkozó eddigi rendelkezéseket, a 30 év alatti anyák adómentességét, a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő gyermeket nevelők emelt összegű családi kedvezményének szabályait, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya alszámláinak megszüntetésével összefüggő adószabályok módosítását is.

Törvényi szintre kerül a légitársaságok hozzájárulása, valamint a munkába járás adómentes költségtérítésének 30 forintra emelése, és rögzítették az egyszerűsített foglalkoztatás napidíjait.

Jövő év január 1-jétől emelkedik az üzemanyagok jövedéki adójának mértéke. Ez a kőolaj világpiaci árától is függ: 50 dolláros hordónkénti ár alatt a benzin jövedéki adója 125 helyett 157,55 forint lesz literenként, felette 120-ról 152,55 forintra emelkedik. A gázolaj esetében 50 dolláros kőolajár alatt 120,35-ről 152,9 forintra emelkedik a jövedéki adó, felette 110,35-ről 142,9 forintra nő. A kormány közlése szerint az emelésre az uniós adóminimumoknak való megfelelés érdekében van szükség.

Bővül a gépjárműadó alól mentes autók köre: az egyesületekhez és alapítványokhoz hasonlóan a köztestületek tulajdonában álló gépjármű után sem kell fizetni, feltéve, ha a köztestületnek a tárgyévet megelőző évben társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az évi két alkalom helyett egy alkalommal kell majd gépjárműadót fizetni, aki ezt nem tudja megtenni, öt alkalomból álló részletfizetést kérhet.

Nulla százalékra csökken a napilapokra – hetenként legalább négyszer megjelenő kiadványokra – vonatkozó áfakulcs. Az indoklás szerint ezt a Magyar Lapkiadók Egyesülete kezdeményezésére fogadták el, célja, hogy „támogassa mindenki számára a sokszínű információhoz való hozzáférést, a kultúrafogyasztást, a széleskörű tömegtájékoztatást és ösztönözze a médiapluralizmust”.

Változnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belüli átszervezési és létszámcsökkentési szabályok: a jövőben nem kell az érintett beleegyezése a kinevezés tartalmának módosításához átszervezés vagy létszámcsökkentés esetén, és akkor sem, ha a munkavállalót a NAV más szervéhez helyezik át. NAV-tisztviselők esetében a munkavégzési hely kizárólag a település területén belül változtatható meg, míg pénzügyőr esetén a munkakör a státusz megváltoztatása nélkül módosítható.

Egy túlterjeszkedő módosító indítvány elfogadásával ebben a jogszabályban módosították a fémkereskedelemről szóló törvényt is, amire a hulladékgazdálkodás koncessziós rendszerére történő átálláshoz kapcsolódóan volt szükség. Új fogalomként vezetik be a koncesszori fémkereskedő, a koncesszori fémkereskedelmi engedély, valamint a koncesszori fémkereskedelmi tevékenység kategóriáját. A fémkereskedőknek július 20-ig kell benyújtaniuk a koncesszori fémkereskedelmi engedély iránti kérelmüket.

Törvény születik az állami építési beruházásokról

Egységes törvény vonatkozik a jövőben az összes állami építési beruházásra. A jogszabály – amelyet 135 igen szavazattal, 49 ellenvoks és 9 tartózkodás mellett fogadtak el a képviselők - mindazokat a beruházásokat érinti, amelyeket legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve európai uniós forrásból finanszíroznak.

A törvény ismertetésekor Lázár János építési és közlekedési miniszter elmondta: a jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető patriótának nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kívánják bevonni az állami beruházásokba.

Az alapelvek között szerepel, hogy az állami beruházásokat egy állami ágazati koncepció, beruházási tervek és az állami építési beruházási keretprogram alapján kell megvalósítani. Utóbbi 2035-ig sorolja majd fel az összes megvalósítandó tervet, minisztériumonként. A tárcáknak tízéves fejlesztési listát kell összeállítaniuk, a kormány ez alapján fogja meghatározni a beruházási listáját.

A törvény a beruházások teljes életciklusát szabályozza a terv készítésétől az előkészítő és kivitelezési munkákon át a működtetésig és fenntartásig.

A részletszabályok megalkotására létrejön az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács többek között a szaktárca vezetője, az államkincstár, a mérnöki és az építész kamara, vállalkozói szervezetek, a MÁV, a Gazdasági Versenyhivatal, a fővárosi önkormányzat és az országos főépítész részvételével.

A szakami és civil szervezetekből álló tanács dönt majd négyötödös többséggel például az építési és beruházási folyamatok, a tervezői szolgáltatások rendszeréről.

A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük.

A közbeszerzés csak akkor lesz érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat érkezik, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz. Elbírálási szempont a környezeti hatások mérlegelése.