Panasztörvény vagy bejelentővédelmi törvény: amit érdemes tudni róla

Megosztás Tetszik

Napjainkban már elengedhetetlen a vállalatok és egyéb intézmények számára, hogy megadják a lehetőséget munkavállalóiknak és partnereiknek a lehetséges szabálytalanságok és a korrupció elleni fellépésekre. Ezt szolgálja a 2023. május 25-én megjelent Magyar Közlönyben a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény („bejelentővédelmi törvény”, „panasztörvény”), más néven a „Whistleblowing”. A BDO Magyarország legal tanácsadás szakértői összefoglalták a legfontosabb tudnivalókat a kezdetektől az EU-irányelven át a panasztörvényig.

Új védelmet nyújt az EU: fontos változások a whistleblowereknek

Az Európai Parlament 2019. október 7-én elfogadott egy irányelvet, amely védelmet nyújt az uniós jog megsértését bejelentő embereknek (az ún. whistleblowereknek). Az irányelvnek a tagállamoknak 2021. december 17-éig kellett átültetniük a saját jogrendszerükbe.

Az irányelv minimum szabályokat rögzít a bejelentések megtételével kapcsolatos eljárásrendre és a bejelentő védelmére, ha a bejelentő bizonyos uniós iparági szabályozások (közbeszerzés, pénzügyi szolgáltatások, illetve pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzése, termékbiztonság és termékfelelősség, környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, fogyasztóvédelem, közlekedésbiztonság stb.) megsértését észleli. Feladatok:

• biztonságos csatorna kialakítása (írásban, szóban vagy személyesen);
• bejelentés kézhezvételének visszaigazolása 7 napon belül;
• pártatlan személy kijelölése a nyomon követésre (lehet belsős vagy külsős);
• bejelentés kivizsgálása 3 hónapon belül;
• esetleges megtorlással szembeni védelem;
• világos és könnyen hozzáférhető információ nyújtása.

Az új irányelv alapján a cégeknek biztosítaniuk kell, hogy a dolgozók és partnerek könnyen és biztonságosan tudjanak bejelentéseket tenni a gyanús vagy jogellenes tevékenységekről, akár írásban, szóban vagy személyesen is. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek felhívják a figyelmet az esetleges problémákra vagy aggasztó magatartásokra. A bejelentés után a vizsgálatot legfeljebb 3 hónapon belül be kell fejezni – emelik ki a BDO Magyarország legal tanácsadás szakértői.

Az eljárásról világos és könnyen érthető információkat kell nyújtani az érintetteknek, hogy tudják, hogyan kell eljárniuk és milyen várható eredményekre számíthatnak. Emellett fontos, hogy minden esetben az érintettek biztonságban érezzék magukat.

Mi történik most, és mi tegyünk, ha jogszerűen szeretnénk működtetni vállalatunkat? Miért kell külső jogi irodát megbízni a működtetésével?

2023. május 25-én elfogadták és közzétették a panaszok, közérdekű bejelentések és visszaélések bejelentésével kapcsolatos szabályokról szóló új törvényt, amelyet panasztörvényként is ismerünk. Ez a bejelentővédelmi törvény két elkülöníthető részben szabályozza a bejelentővédelmi rendszerek kialakítására kötelezett szervezeteket, és különbséget tesz a közszférában a panaszok és közérdekű bejelentések, valamint a magánszférában a visszaélések bejelentése között. Bejelentési rendszer létrehozására kötelesek egyrészt a panaszok és a közérdekű bejelentések vizsgálatára kötelezett állami és helyi önkormányzati szervek, másrészt a visszaélés-bejelentések vizsgálatára kötelezett egyéb foglalkoztatók. A BDO Magyarország legal tanácsadás szakértői alább részletesen bemutatják ezt.

a) Állami és helyi önkormányzati szervek

Az állami szervek és a helyi önkormányzati szervek méretüktől és a foglalkoztatottak számától függetlenül kötelesek a bejelentők védelme érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, az egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányuló panaszok és a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgáló közérdekű bejelentések kezelése érdekében.

b) Egyéb foglalkoztatók

A bejelentővédelmi törvény 16. § szerint foglalkoztató bárki, „aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat”, és foglalkoztatásra irányuló jogviszony az, amelyben „a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi”.

A bejelentővédelmi törvény tehát kiterjed mind a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) szerinti munkaviszonyra, mind a megbízási jogviszonyra, vállalkozási jogviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyra, továbbá egyéni vállalkozókra és egy- vagy többszemélyes ügyvédi irodákra.

Összefoglalva a magánszférában

Az új bejelentővédelmi törvény lehetővé teszi, hogy munkavállalók és partnerek bejelentsék a jogellenes cselekményeket. Biztosítja az anonim bejelentést is. A rendszernek belső szervezési, jogi és informatikai részei vannak, valamint tájékoztatási és oktatási feladatok is kapcsolódnak hozzá. A belső rendszer kiépítése során az alábbi főbb rendelkezésekre kell figyelemmel lenni:

• főszabály szerint legalább 50 személy foglalkoztatása esetén kötelező a belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása (a törvényben meghatározott esetekben – pl. Pmt. hatálya alá tartozók – ez létszámtól függetlenül is irányadó kötelezettség);
• 50 és 249 fő foglalkoztatott közötti létszám esetén a foglalkoztatók közösen is létrehozhatják (vállalatcsoportok);
• foglalkoztatott az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi;
• a bejelentő rendszert erre kijelölt, pártatlan személy vagy szervezeti egység, vagy külső bejelentővédelmi ügyvéd vagy más külső szervezet (összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása mellett) működtetheti;
• bejelenthető jogellenes vagy annak feltételezett cselekmény, mulasztás vagy egyéb visszaélésre vonatkozó információ.

A lehetséges bejelentők (bejelentésre jogosultak) köre:

• aktív és korábbi, valamint kiválasztás alatt álló foglalkoztatott;
• egyéni vállalkozó és egyéni cég, ha a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban áll;
• tulajdonos, ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testület aktív és korábbi, valamint kiválasztás alatt álló tagja;
• aktív és korábbi, valamint kiválasztás alatt álló önkéntes és gyakornok;
• aktív és korábbi, valamint kiválasztás alatt álló szerződéses partner (vállalkozó, alvállalkozó, beszállító).

A bejelentés vizsgálata mellőzhető, ha

• azonosíthatatlan vagy annak tekinthető bejelentő tette;
• nem bejelentésre jogosult személy tette;
• ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbival azonos tartalmú;
• a közérdek vagy nyomós magánérdek a bejelentésben érintett természetes vagy jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

A bejelentés kivizsgálása során

• értékelni kell a bejelentés helytállóságát;
• ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, a feljelentést meg kell tenni (nincs mérlegelési lehetőség);
• a bejelentőt írásban vagy szóban tájékoztatni kell a bejelentés kivizsgálásáról, annak mellőzéséről és indokáról, a kivizsgálás eredményéről és a hozott intézkedésekről (szóbeli tájékoztatás később nehezen bizonyítható);
• a bejelentő rendszer működtetője megfelelő információkat nyújt a rendszer működésével kapcsolatban;
• felhatalmazást ad a törvény személyes adatok kezelésére, kivételekkel (pl. bejelentésben érintett személy nem ismerheti meg a bejelentő személyes adatait adatkezeléshez kapcsolódó jogai gyakorlása során, adatok harmadik országba történő továbbításának különös feltételei);
• a bejelentő és bejelentésben érintettek adatait csak a jogosult személyek (bejelentő rendszert működtető, vizsgálatban résztvevők, akiknek feltétlenül szükséges), a szükséges mértékig ismerhetik meg;
• a bejelentésben érintett személyt vizsgálat kezdetekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, személyes adatai kapcsán a jogairól, adatkezelésről. Biztosítani kell, hogy álláspontját jogi képviselője útján fejtse ki. Kivételesen indokolt esetben, ha a vizsgálatot meghiúsítaná, utólagosan is sor kerülhet a tájékoztatásra;
• Mt. 9. § (2) bekezdése szerinti (személyiségi jogok korlátozása a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő, feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos okból, előzetes írásbeli tájékoztatás mellett), közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályok megsértése is bejelenthető;
• a kötelezettségek betartását a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, amely jogkövetkezmények lehetnek:
  • figyelmeztetés,
  • bírság és tevékenység végzésétől történő eltiltás nem alkalmazható.

A magyar szabályozás szélesebb körű bejelentéseket tesz lehetővé, mint az EU-irányelv. Az anonim bejelentések elfogadhatók, de nem kötelező kivizsgálni őket. A kivizsgálás legfeljebb 30 napig tart, de szükség esetén meghosszabbítható 3 hónapra. A kivizsgálást egy kijelölt személy vagy szervezeti egység végzi, és bejelentővédelmi ügyvéd is megbízható. A nemzetközi adattovábbítás során a magyar szabályok betartása kötelező. A foglalkoztatás felügyeleti hatóság ellenőrzi a végrehajtást, de nem alkalmazhat bírságot vagy eltiltást. Az adatvédelmi hatóság ellenőrzi a természetes személyek adatainak jogszabályoknak való megfelelőségét – foglalják össze a BDO Magyarország legal tanácsadás szakértői.

Gyakorlati összefoglaló a végére, kit, hogy érint és mikortól

A legalább 250 főt foglalkoztatóknak és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozóknak (pl. könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, adótanácsadóknak, ügyvédeknek, pénzügyi szolgáltatóknak, székhelyszolgáltatóknak stb.) a belső visszaélés-bejelentési rendszert 2023. július 24-éig kell elkezdeni üzemeltetni.

Az a társaság, amely legalább 50, de legfeljebb 249 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, 2023. december 17-étől köteles teljesíteni a kötelezettségeket és ezzel biztosítani, hogy a visszaélések bejelentését a rendszerben írásban vagy szóban meg lehessen tenni - akár anonim módon is.

A helyi önkormányzatra, helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervre, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezetre, gazdasági társaságra vonatkozó szabályait csak 2025. január 1-jétől kell majd alkalmazni – hangsúlyozzák.