Adócsomag 2021: változások az adózás rendjében, az adóigazgatásban

Megosztás Tetszik

Az adóigazgatás területén is számos változást hoz a nemrégiben elfogadott adótörvény-módosítási csomag; a főbb pontokat az Andersen Magyarország foglalta össze.

Megbízható adózói minősítés

2021. január 1-től a csoportos adóalany megbízható adózói minősítése nem szűnik meg abban az esetben, ha olyan újonnan alapított adózó csatlakozik a csoporthoz, amely nem tudja teljesíteni az előírt több éves működést. Ennek megfelelően a csoport nem veszíti el csoportos megbízható adóalanyiságát, ha újonnan alapított tag kerül a csoportba, amely egyébként nem minősül megbízható adózónak.  Azonban, ha a csoportba egy már egy-két éve működő társaság kerül, amely nem minősül megbízható adózónak, akkor főszabály szerint a csoport elveszíti megbízható adózói minősítését.

A fentieken túlmenően a 2020. július 18. napját magában foglaló negyedévet követő minősítések során az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül (azaz 2020. március 11. napja és 2020. július 18. napja között) megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással. E rendelkezés szintén 2021. január 1-jén lép hatályba.

Részletfizetési és halasztási kedvezmények

A kormány adminisztrációcsökkentési programja részeként 2021. január 1-jétől

– a megbízható adózók által évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetési lehetőséget a jelenleg legfeljebb 1,5 millió forint összegű adótartozás helyett legfeljebb 3 millió forintos tartozás esetén vehetik igénybe az adózók;

– a természetes személyek 500 ezer forint összegű adótartozás helyett 1 millió forintra vehetnek igénybe évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést;

– a vállalkozási tevékenységet nem folytató, áfa fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk eddig 6 hónapra igénybe vehető automatikus részletfizetést 200 ezer forint helyett, 12 hónapra 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyi jövedelemadó bevallásukban.

Felügyeleti intézkedés iránti kérelem

A fellebbezéshez hasonlóan felügyeleti intézkedés iránti kérelemben sem lehet – semmisségi okon kívül – olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a jogorvoslati kérelem benyújtására jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott.

Súlyosítási tilalom a hatósági eljárásban

A súlyosítási tilalom értelmében, ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat véglegessé válásától, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy 1 éven túl nem hozható olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg.

Ha az új határozat meghozatalát ellenőrzés (felülellenőrzés) előzi meg, és az ellenőrzésről (felülellenőrzésről) készült jegyzőkönyvet az egyéves időtartamon belül átadják vagy postára adják, az adózóra terhesebb megállapításokat tartalmazó határozat az egyéves időtartam leteltét követően is, de legkésőbb 18 hónapon belül hozható meg.

A jelenleg hatályos szabályok alapján jelenleg csak azon új eljárásokra nem vonatkozik a súlyosítási tilalom előző bekezdésben ismertetett szabálya, amelyek lefolytatását bíróság rendelte el. Az új szabályozás értelmében a felettes szerv által elrendelt új eljárásokra sem kell alkalmazni a súlyosítási tilalom szabályát.

Ennek indoka, hogy a jogalkalmazási tapasztalatok azt mutatják, hogy a 18 hónapra megnövelt határidő sem elegendő minden esetben arra, hogy a súlyosítási tilalom beálltáig érdemi, végleges megállapítással eredményesen záruljon le a hatósági eljárás, így ettől a módosítástól a jogalkotó a felettes szerv által elrendelt új eljárások lefolytatásának eredményességét növekedését várja.

Az Air.-ra vonatkozó fenti módosító javaslatok 2021. január 1-től lépnek hatályba.

Végrehajtási kifogás

A jelenleg hatályos rendelkezés a végrehajtási kifogás előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő kezdő időpontját a sérelmezett intézkedéstől, illetve annak elmaradásától számítja, és igazolási kérelem előterjesztésére csak abban az esetben ad lehetőséget, ha ezen 15 napos határidőn túl jut az érintett tudomására a számára sérelmes intézkedés vagy mulasztás. Ezzel szemben a törvénymódosítás – figyelembe véve a jogalkalmazásban felmerülő nehézségeket – a jogorvoslati határidő számításának kezdő időpontját a tudomásra jutáshoz köti. Ennek következtében az igazolási kérelemre vonatkozó szabály is módosul, amely szerint a kérelmező a határidő túllépését kimentheti, ha a végrehajtási kifogás határidőben történő benyújtásában akadályoztatva volt.

Gépjárműadóval összefüggésben keletkezett tartozások adóhatóság általi behajtása

Az adóhatóság az önkormányzati adóhatóság megkeresése alapján, az adók módjára behajtandó köztartozások behajtására irányadó szabályok szerint hajtja végre a 2021. január 1-jét megelőzően a gépjárműadóval összefüggésben keletkezett tartozásokat.

A fenti szabályozás indoka, hogy az állami adóhatóság a belföldi gépjárművek utáni gépjárműadóban az adóhatósági feladatokat csak a 2021. évtől, a 2021. január 1-jétől kezdődő időszakra eső gépjárműadó-kötelezettség kapcsán látja el. Ebből következik, hogy a 2020-ban vagy azt megelőzően keletkezett gépjárműadó tartozásokat továbbra is az önkormányzati adóhatóság hajtja be.

Az Avt.-re vonatkozó valamennyi fenti módosítási javaslat 2021. január 1-től lép hatályba.

Nemzetközi információcsere

Pontosítja a vonatkozó törvénymódosítás a transzferárügyekben indított nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárással kapcsolatos hazai részletszabályok (panasz benyújtásának módja, határidők stb.), amelyeket a módosító törvény hatályba lépését követően benyújtott panaszok tekintetében kell alkalmazni.

Ezen felül változnak a DAC6 szabályok szerinti, azaz a határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatos szabályok is. Bevezetésre került az úgynevezett hivatkozási szám. A rendelkezés célja, hogy az egyazon konstrukcióval kapcsolatosan több jelentésre kötelezettől beérkező adatszolgáltatások a központi adattárban egyetlen konstrukcióhoz legyenek köthetők. Ezt a hivatkozási számot annak a tagállamnak az adóhatósága adja ki, amelyhez az első adatszolgáltatótól az adott konstrukcióval kapcsolatos első adatszolgáltatás beérkezik. Ugyanerre a hivatkozási számra kell hivatkoznia az adatszolgáltatás alól mentesülő adótervezésben közreműködőnek is, amikor arról értesíti az adózót, hogy az adatszolgáltatási kötelezettséget rá áthárítja. Az új szabályok a módosító törvény kihirdetését követő napon lépnek hatályba.

Pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréje

A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodáshoz 2021. január 1-jei hatállyal az alábbi joghatóságok csatlakoznak: Brunei, Dominikai Közösség, Ecuador, Új Kaledónia, Omán, Panama, Vanuatu.

Országonkénti jelentések cseréje

Az országonkénti jelentések cseréjét lehetővé tevő multilaterális Megállapodáshoz 2021. január 1-jei hatállyal az alábbi joghatóságok csatlakoznak: Andorra, Anguilla, Bahama-szigetek, Bahrein, Brit Virgin-szigetek, Gibraltár, Marokkó, Panama, San Marino, Seychelles-szigetek, Peru, Szaúd-Arábia, Tunézia.