hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Járulékfizetési alsó határ szeptembertől – a NAV közleménye példákkal

  • adozona.hu
2

2020. szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ – emlékeztet közleményében honlapján a NAV.

A járulékfizetési alsó határ szabálya nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, akik

  • gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülnek,
  • köznevelési intézményben szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerben tanulnak.

A járulékfizetési alsó határ megállapítása

Ha a munkaviszonyban álló biztosított

  • biztosítotti jogviszonya hónap közben kezdődött vagy szűnik meg,
  • biztosítotti jogviszonya a hónap egészében nem áll fenn a biztosítás szünetelése miatt (Tbj. 16. § alapján) vagy
  • az adott hónapban táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor

a járulékfizetési alsó határ meghatározásakor ezeket a naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni.

Ha az előzőekben felsorolt körülmények nem állnak fenn a teljes naptári hónapban, akkor a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét, 2020-ban 1610 forintot (48 300:30) kell alapul venni.

Példa

Egy 2020. szeptember 20-án kezdődött munkaviszonynál a tárgyhavi járulékfizetési alsó határt nem a bérezett, hanem a biztosításban töltött 11 nap és az egy napra eső járulékfizetési alsó határ szorzatként kell meghatározni:

11x1610=17 710 forint.

Járulékfizetés

Ha a tárgyhónapban (első alkalommal 2020 szeptemberében) a járulék fizetésére kötelezett biztosított részére nem fizettek járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet, és az elszámolt tárgyhavi járulék nem éri el a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét, akkor a foglalkoztatónak a különbözet után meg kell fizetnie a járulékot. A járulékfizetési alsó határ után a járulékot akkor is meg kell fizetni, ha a munkavállaló más jogviszonyában megfizette a járulékot a járulékfizetési alsó határ után.

Példa

Egy heti 2 órában foglalkoztatott biztosított munkavállaló szeptemberre számfejtett munkabére 12 000 forint. A járulékalapot képező jövedelemből (12 000 forint) a biztosítottat terhelő 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot (2220 forint) a foglalkoztató levonja, a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalap közötti különbözetre (48 300-12 000=36 300 forint) eső társadalombiztosítási járulékot (6716 forint) pedig megfizeti. A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is a 48 300 forint után kell megfizetni. 

Fontos!

A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem különbözete után a foglalkoztató által fizetett társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető!

A társadalombiztosítási járulékot a következő számlaszámokra kell befizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12-ig.

10032000-06055802

NAV Társadalombiztosítási járulék magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla

406

10032000-06055819

NAV Biztosítottaktól levont társadalombiztosítási

járulék beszedési számla

407

A foglalkoztató a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalapot képező jövedelem után megállapított járulékkülönbözet megtérítését a biztosított munkavállalótól nem kérheti, az őt terhelő járulék tekintetében a Tbj. 82. §-ban rögzített járulék elszámolási szabályokat nem alkalmazhatja, azaz a különbözetre eső járulék utólagos beszedését a NAV-nál nem kezdeményezheti.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (2)
adózóna.hu

Kedves Olvasó!

A Tbj. 22. § (1) j) pontja értelmében egészségügyi szolgáltatásra jogosult az a személy, aki megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik.

Erre vonatkozóan a bejelentést a magánszemélynek kell megtennie az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási szervéhez. Az egyéni bejelentésre a NEAK honalapjáról letölthető EGYÉNI BEJELENTÉS ALAPJÁN EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT SZEMÉLYEK
BEJELENTŐ LAPJA szolgál.
http://www.neak.gov.hu/nyomtatvanytar?formcase=533977&formuser=522300
Üdvözlettel: az Adózóna csapata

bujtizsu30

Kérdés:
Férjem 2017.11.11-én elhunyt. Mindketten nyugdíjából éltünk, így nekem azóta SEMMILYEN JÖVEDELMEM NINCS.
Okai: 1999-ben négy csavaros gerincfixáló műtéten estem át, egyéb implantátumokkal a gerincemben. Így élek azóta. Állapotrosszabbodásom ellenére a Rehabilitációs Orvosszakértői Bizottság 49 %-os egészségkárosultnak állapított meg, de B2 csoportba sorolt, azaz rehabilitációm nem javalt. A járulékhoz nem elegendő a biztosított napjaim száma. Három felülvizsgálat, azaz kilenc éves intervallum után nem mentem el többé, mert dacára, hogy járni alig tudok, amikor tudok; a felülvizsgálat, ami nem kis tortúra eredménye ugyanaz.
Tehát a rehabilitációs munkából kizárnak, járulék nincs.
A munkanélküli segély szóba sem jöhet, mert nem dolgoztam az elmúlt "x" évben, tehát kiestem a lehetőségi körből.
Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat nagy nehezen, hosszú bizonyítási eljárási folyamat, levelezési téboly NYUFIG-l, peres úton elnyerve azt, 8 hónappal férjem halála után megkaptam (házastársi jogon, előtte kétséget kizáróan bizonyítottan élettársi kapcsolatban éltünk több, mint tíz évig)!
Az ún. rendes nyugdíjat már nem adta meg a NYUFIG, megkérdőjelezve ismét a már jogerős ítéletben megállapított jogosultságomat ideiglenes özvegyi nyugdíj kapcsán. Ugyanezen feltételek változatlanok, a rendes özvegyi nyugdíj jogosultsági kritériumokat is abszolválom, igazoltam. ELUTASÍTÓ HATÁROZATOKAT KAPOK.
ÉHEZEM, KOLDULOK, (2 EGYETEMI DIPLOMÁVAL),ÉS FIZETEM A TB JÁRULÉKOT, MERT ELUTASÍTOTTÁK A KÉRELMEM, HOGY AZ MÁLTÁNYOSSÁGBÓL VALAMILYEN FORMÁBAN AZT NE KELLJEN FIZETNEM, AMEDDIG EZ AZ ÁLLAPOT FENNÁL, MEGOLDÓDIK A HELYZETEM, HISZEN MINDEN SZEMPONTBÓL HÁTRÁNYOS HELYZETEM OKÁN VALAMILYEN MÓDON MEGOLDHATÓ KELL, HOGY LEGYEN.
Nagyon nehezen fizetem amelett, hogy sem gyógyszerre, sem élelemre nincs pénzem, hozzátartozóm, segítségem nincs.
Mi a módja, van-e egyáltalán, hogy mentesüljek az egészségügyi járulék fizetése alól, hiszen krónikus beteg vagyok, jövedelem nélkül.
Segítségüket köszönöm.
Tisztelettel;
bujtizsu30
[email protected]

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlanfelújítás áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szállás számla utólagos kiállítása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ügyvezetés jogviszonya

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 július
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close